A leendő kismamák hajlamosak attól tartani, hogy a munkáltató vállára túl nagy terhet tesznek azzal, hogy akár három évig munkavégzés nélkül is kötelessége fizetni az ellátást. Vannak munkáltatók, akik ezt nem is cáfolják meg, ami felesleges aggodalmakat okozhat. Fontos ezért tisztázni, milyen ellátásokra jogosult a kismama, s kinek kell megfizetnie – írja a munkajog.hu.

 Milyen ellátások vannak jelenleg?

A kismama a gyermek születését követően három féle ellátásban részesülhet, melyek a következők:

- csecsemőgondozási díj (CSED, amely 2015. január 1- ig a terhességi gyermekágyi segély nevet viselte)

- gyermekgondozási díj (GYED)

- gyermekgondozást segítő ellátás (GYESE, amely 2016. januárban lépett a gyermekgondozási segély helyébe)

A fentiekből látható, hogy az ellátások terén változások következtek be ebben az évben. Alapvető változás, hogy megjelent a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozást segítő ellátás. Egyik sem teljesen új ellátási forma, mivel ezt megelőzően más néven, de hasonló tartalommal szerepeltek az ellátási formák között.

Melyiket mikor tudjuk igénybe venni?

A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár.

Az anyát 24 hét, azaz fél év szülési szabadság illeti meg azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni. A szabadságot pedig úgy kell kiadni, hogy abból legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság tehát legkésőbb a szülés napjával kezdődik, azaz a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napja a szülés várható időpontját megelőző négy hét bármelyike lehet, de legkésőbb a szülés napja. 

A gyermekgondozási díj váltja fel a CSED- et, amennyiben a szülési szabadság ideje, vagyis a 24 hét lejár. Ez az ellátási forma a gyermek 2. életévének betöltéséig igényelhető, amelynél azonban különbséget kell tennünk abból a szempontból, hogy 2016. január 1. előtt, vagy azt követően született gyermekről van- e szó. Ebben a tekintetben ugyanis 2016- tól a GYED már a szülést megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra jár csak, amely jogosultsági idő azonban legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig eltarthat.

Amikor a gyermek elérte a 2. életévet, akkor még mindig van egy ellátási forma, amely igénybe vehető. A gyermekgondozást segítő ellátás abban különbözik leginkább az előbbiektől, hogy míg a CSED és a GYED biztosítási jogviszonyhoz kötött, és azok pénzbeli ellátása is százalékos formában meghatározott a szülést megelőző munkabérhez viszonyítva, addig a GYESE alanyi jogon jár és fix összegű. Ez az ellátási forma a gyermek 3 éves koráig folyósítható alap esetben. Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén azonban a gyermek 10 éves koráig, ikergyermekek esetén pedig a tankötelessé válás évének végéig (max. 10 éves korig) is folyósítható.

Mennyi az annyi és azt ki fizeti?

Ahogy a fentiekben is írtam, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj összege az ellátás igénybevételét megelőző időszak jövedelmének nagyságától függ, annak bizonyos százalékában határozható meg, tehát nem egy fix összegről van szó. A CSED esetében az ellátás összege a jövedelem 70 %-a. Az így megállapított összeg személyi jövedelemadó köteles bruttó összeg, tehát a megjelölt adókedvezmények figyelembe vételével a személyi jövedelemadó-előleget meg kell fizetni. Azonban egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség nem keletkezik.

A GYED hasonlóan a csecsemőgondozási díjhoz a jövedelem naptári napi átlagának 70%- a, azonban azzal, hogy maximálisan megállapítható összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet. Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2016. évi felső határa havi bruttó 155.400,- Ft, amelyet személyi jövedelemadó előleg és nyugdíjjárulék terhel.

Fontos tudni azt is, hogy amennyiben a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyed-re, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, így az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékát. Amennyiben azonban a szülő egyidejűleg több, különböző korú gyermek után jogosult gyermekgondozási díjra, akkor annak maximális összegét, vagyis a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékát már gyermekenként kell figyelembe venni.

A GYED esetén lehetőség van hallgatói jogviszony alapján is igényelni az ellátást, azonban jelen írásunkban a munkaviszony alapján megállapított gyermekgondozási díjra térünk ki.

A gyermekgondozást segítő ellátás összege az előbbiektől eltérően nem függ a jövedelem nagyságától. A GYESE fix bruttó összege azonos a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegével, így jelenleg 28.500 Ft, amelyből a nyugdíjjárulék levonását követően fennmaradó nettó összeg 25.650 Ft.

Ikergyermekek esetén ennek az összegnek a kétszerese, háromszorosa, vagy többszöröse kapható, a gyermekek számától függően.

A fentiekben írt csecsemőgondozási és gyermekgondozási díjakra vonatkozó igénylést a munkáltatónál lehet benyújtani, ezt követően pedig szintén a munkáltató folyósítja az ellátások összegét is. Ez azonban nem azt jelenti, hogy miközben az anya akár 3 évre is kiesik a munkavégzésből, a munkáltatónak akkor is fizetnie kell a fizetésének akár 70%- át. Ugyanis ezeket az összegeket a foglalkoztató visszaigényli az egészségbiztosítási pénztártól, tehát ő csak egy kifizető helyként működik közre, ezen kívül a munkáltatónak kizárólag adminisztrációs terhei keletkeznek.

Lehetséges azonban, hogy a foglalkoztató nem rendelkezik kifizetőhellyel, ekkor a fentiekben írtak akként módosulnak, hogy ebben az esetben a munkáltató helyett a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához tartozó munkáltatói kör esetén a Magyar Államkincstár, egyéb esetben a foglalkoztató (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) székhelye szerint illetékes kormányhivatal lesz a kifizető. Azonban a kérelmet ebben az esetben is a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, akinek kötelessége intézkedni annak a pénztár felé továbbításáról.

A fentiektől eltérő módon alakul azonban a gyermekgondozást segítő ellátás, ugyanis ezt amennyiben a foglalkoztatónál nem működik családtámogatási kifizetőhely, abban az esetben a kormányhivataloknál, illetve kormányablakoknál személyesen, elektronikusan pedig a http://eugyfel.allamkincstar.gov.hu oldalon lehet intézni.

Forrás: munkajog.hu