A magyar nyugdíjasok többségének a napi költségekre sem feltétlen van fedezete, olyan luxusra, mint az üdülés pedig csak egy kis részüknek. Egy most publikált Európai Uniós statisztika szerint ebből a szempontból sem jó magyar nyugdíjasnak lenni – olvasható az mfor.hu-n.

Miközben európai átlagban minden ötödik vendégéjszakát 65 éven felüliek töltenek el a szállodákban, addig az idős magyarok ennél kevesebbet, 15 százalékot „hasítanak ki”, egy most közzétett, 2014-es adatokat felsoroló EU-s statisztika szerint. Sovány vigasz, hogy az EU-s rangsorok rendszeres sereghajtóját, Bulgáriát 5 százalékponttal megelőzzük. Az állandó viszonyítási pontként tekintett V4-ek adatai alapján viszont azt láthatjuk, hogy mind a csehek (24%), mind a lengyelek (18%) előttünk vannak, míg a szlovák idősek a magyarokhoz hasonlóan az összes vendégéjszaka 15 százalékát töltik a szálláshelyeken.

Az egyes országok méretétől és turisztikai látványosságaitól is függ, hogy milyen arányban utaznak külföldre a nyugdíjasok. A mediterrán tengerparti országoknál (Franciaország, Olaszország, Görögország, Spanyolország) például 90 százalék körüli az otthon nyaraló idősek aránya. Általánosságban ugyanakkor megállapítható, a tehetősebb országok lakói szívesebben utaznak külföldre. Ebből a szempontból vizsgálva az EU-s adatokat, az látható, hogy a magyar nyugdíjasok jelentős arányban belföldön pihennek, hiszen akinek üdülésre telik, azoknak csupán 15 százaléka engedhetett meg külföldi kiruccanást. Ebből a szempontból ugyan a cseheket megelőzzük (11%), ugyanakkor elénk került Szlovákia (27%), Lengyelország (29%), de még a legszegényebb tagország Bulgária (27%) is.

Talán nem meglepő, hogy az egy-egy napra jutó költségben sem állnak túl jól a magyarok. Ezt a listát a luxemburgi idősek vezetik, akik napi 121 eurót (nagyjából 37 ezer forintot) is el tudnak pihenésre költeni, de egy idős osztrák is 107 eurót (33 ezer forintot) tud naponta ilyen célra fordítani. Sajnos a régiós országok mutatói ezúttal sem hízelgőek a magyar nyugdíjasokra nézve. Egy idős lengyel például napi 24 eurót (7400 forintot), egy szlovák pedig 29 eurót (9000 forintot) tud pihenésre fordítani naponta. Ezzel szemben – azok közül, aki megengedheti magának - egy magyar nyugdíjas 19 eurót (alig 6000 forintot) szán átlagosan naponta üdülésre. Ebből a szempontból egyébként a cseheket megelőzzük, míg náluk sokan mennek ugyan szabadságra, átlagosan kevesebb pénzből oldják ezt meg, éjszakánként náluk 14 euró (4300 forint) jutott ilyen célra.

Ha a nyugdíjasok költéseinek arányát nézzük az összes turisztikai kiadáshoz viszonyítva, akkor azt láthatjuk, hogy az idős magyarok 8 százalékot hasítanak ki a tortából. Ez meghaladja a bolgár (6%) és román (7%) mutatót, és megegyezik a szlovákkal (8%), ugyanakkor számottevően elmarad még a cseh (13%) és a lengyel (13%) számoktól. Hogy a Magyarországon hagyományosan sok időt és pénzt költő német nyugdíjasokról már ne is beszéljünk, akik 19 százalékos részarányt képviselnek az ottani teljes turisztikai kiadásból.

Érdemes megjegyezni, hogy az idős magyarok üdüléséhez számottevő módon járult hozzá az Erzsébet program, amely az alacsonyabb, 147 ezer forint alatti járandósággal rendelkezőknek nyújtott támogatást. Noha az állami segítség üdvözlendő, enélkül még kevesebb magyar nyugdíjas engedhette volna meg, hogy üdüljön.

Forrás: mfor.hu

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ