27 ezer magyar nyugdíjas van, aki külföldre kéri a járandóságát – írta egy pár napja a 24.hu. De vajon megéri-e öregségünkre kiköltözni azért, hogy jobban éljünk, mintha itthon maradnánk? Például azért, hogy megvalósítsuk valami fiatalkori álmunkat? Vagy hogy a kiköltözött gyerekünk közelében legyünk, és lássuk felnőni az unokáinkat? A 24.hu cikke erre keresi a választ.

A kezdő átlagnyugdíjakat vettük alapul, és megnéztük, hogy az unión belül melyek azok az országok, amelyekben a magyar átlagos ellátásnál kevesebb járhat. Vagyis ahol feltehetően jobban élhetnének a kalandvágyó magyar idősek.

Az első adat (Eurostat, 2014) kicsit mellbevágó: míg az uniós kezdő nyugdíjátlag 1080 euró (335 ezer forint) havonta, addig a magyar mindössze 330 euró (102 ezer forint). De fel a fejjel, van, ahol ebből az összegből is vígan élhetnek a nyugdíjasok.

Átlagból átlagon felül

Öt olyan ország is van, ahol az átlagos magyar kezdőnyugdíj jóval meghaladja az ottani átlagot.

Bulgáriában a legalacsonyabb az átlagos induló járandóság, 146 euró (45 ezer forintnak felel meg),

aztán jön Litvánia 236 eurós (73 ezer forint),

Románia 246 eurós (76 ezer forint),

Lettország 253 eurós (78 ezer forint) és

Horvátország 284 eurós átlaggal (88 ezer forint).

Rekordösszegből

A nyugdíjfolyósító adatai szerint egyébként tízszeres különbség van a külföldre folyósított magyar nyugdíjaknál, 41 ezer és 487 ezer forint között mozog az összeg. (Persze azt nem tudjuk, hogy az illetők a magyar nyugdíjon kívül kapnak-e még külföldről is nyugellátást, vagy volt-e saját nyugdíj-megtakarításuk. Ez csak az állami pénz.)

Aki a legmagasabb összeg körül kap, az már viszonylag tág körben tervezgethet idős korára: az 1570 eurónyi ellátás magasabb például, mint a holland, a brit, a finn, az ír, a francia, vagy az osztrák induló átlagnyugdíj. Viszont még ez is kevés lenne ahhoz, hogy Luxemburgban, Norvégiában vagy Svédországban éljük egy átlagos nyugdíjas életét. Ezekhez a célországokhoz 500-850 ezer forintos nyugdíj kellene, ha csak a magyar állami ellátásra számíthatunk.

Hogyan kérhetjük külföldre a nyugdíjat?

A nyugdíjfolyósító tájékoztatása szerint náluk kell kérelmezni, ha valaki külföldre szeretné kérni a nyugdíját. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi pénzforgalmi szolgáltató elnevezését és címét (ország, város, utcanév, házszám), a külföldi pénzforgalmi szolgáltató számlaszámát és a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó bankszámlaszámot (IBAN és SWIFT kód) is.

Ha több országban is dolgoztunk, akkor az EU-s tájékoztató szerint abban az országban kell a folyósítást kezdeményezni, ahol a nyugdíjkorhatár betöltésekor élünk. Ha pedig nem dolgoztunk abban az országban, ahol nyugdíjasként élünk, akkor továbbítani fogják annak az országnak a kérelmet, ahol utoljára dolgoztunk. Ennek az országnak a nyugdíjhatósága lesz felelős azért, hogy az összes országból összegyűjtse befizetett járulékaink adatait.

Amit még érdemes tudni, hogy országonként eltérőek a nyugdíjkorhatárok, így az egyes országokból csak akkor kaphatjuk meg a nyugdíjunkat, ha az ott érvényes korhatárt elértük. És eltérő a minimális szolgálati idő is. Erre vonatkozóan gyakorlatias példákkal érzékeltetik az EU-s tájékoztatóban, milyen esetben mire számíthatunk a nyugdíjnál.

Forrás: 24.hu

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ