Jóval kevesebbet fordítanak a hazai cégek eredményükből bérfelzárkóztatásra, mint a külföldi munkavállalás célországaiban. Ezért a szakszervezetek kiindulópontja az őszi bértárgyalásokon a járulékcsökkentés mellett a bérszint fejlesztésének kérdése lesz. Az alacsony bérráfordítás ráadásul azokban az ágazatokban a legjellemzőbb, ahol amúgy is alacsonyak a fizetések.
Messze elmarad a nyugat-európai országokétól a hazai cégek hozzáadott teljesítményével arányos béremelése, több ágazatban legalább 20 százalék ez a különbség – mondta a Magyar Időknek Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. Ez azt jelenti, hogy a hazai munkavállalók rendkívül kis mértékben részesülnek az általuk megtermelt értéknövekedésből. Az őszi béregyeztetéseken ezért kiemelt tárgyalási alapként kezeli a szakszervezet a cégek bérráfordítását. Emellett a járulékcsökkentés is az egyik gerincét képezi a tárgyalásoknak, mivel ma rendkívül magas a járulékok mértéke.
A Munkástanácsok az Eurostat adatai alapján számolt kimutatása szerint Magyarországon éppen azokban az ágazatokban haladta meg leginkább a béremelés forrását jelentő hozzáadott érték emelkedése az átlagosat, amelyekben a legnagyobb arányban foglalkoztatnak alacsony fizetéssel dolgozókat. Az építőiparban 2010 óta 21,6 százalékkal emelkedett a hozzáadott érték, miközben a bérek növekedési üteme mindössze 2,9 százalékos volt. Sokkal jobban nőtt tehát 2010 óta a cégek teljesítménye, mint a bértömeg. Magyarországon a teljesítménynövekedésből átlagosan mindössze 35,9 százalékot fordítottak a cégek a fizetések emelésére az amúgy is alacsony keresetűnek számító építőiparban. Ez az arány Németországban 51,3, a szomszédos Ausztriában pedig 49,4 százalék.
Nemzetközi összevetésben még elkeserítőbb a bérráfordítás aránya a mezőgazdaságban. A többletből a cégek mindössze 22,5 százalékot fordítottak a dolgozókra, miközben a németeknél a hozzáadott érték 35 százalékát kapja vissza munkájáért a dolgozó. Az agráriumban 35 százalékkal emelkedtek a bérek 2010 óta, miközben az ágazat hozzáadott értéke közel 50 százalékkal magasabb. A cégeknél tehát bőven rendelkezésre áll az a többlet, amelyet akár bérfelzárkóztatásra is fordíthatnának.
Pozitív folyamatokat figyelhetünk meg az amúgy is magas béreket fizető IT-szektorban. Az ágazat teljesítménye a vizsgált időszakban 18 százalékkal nőtt, a bérek pedig 25,6 százalékos arányban. A legnagyobb mobilitási potenciállal rendelkező infokommunikációs szektorban tehát a bértömeg növekedése meghaladta az ágazati teljesítmény növekedését, miközben a hozzáadott értéken belüli bérarány itt is jóval alacsonyabb, mint a munkaerő-mobilitás célországaiban.
– A minimálbér-emelések egyik forrását képezhetné az alacsony munkabéreket terhelő, nemzetközi viszonylatban kimagasló járulékok csökkentése – részletezte Palkovics Imre. A bruttó 111 ezer forint minimálbérből a munkavállalóktól levonnak 15 százaléknyi személyi jövedelemadót, azaz 16 650 forintot. A nyugdíjkasszába 11 100 forintot fizet be keresete után a dolgozó, az egészségügyi kasszába pedig 9435 forintot. A tb-járulék tartalmazza a pénzbeli, természetbeni egészségügyi hozzájárulásokat, valamint a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot.
A munkaadóknak a bruttó minimálbéren felül 29 970 forint társadalombiztosítási járulékot kell megfizetniük, emellett 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást. Így a nettó 73 815 forintos minimálbér kézhezvétele a dolgozónak 37 185 forintjába kerül. A munkaadónak a bruttó 111 ezer forint mellett 31 635 forintot kell fizetnie, tehát a bérköltsége 142 635 forint. Az elvonás nettó bérhez viszonyított költsége 193 százalék.
Forrás: Magyar Idők
