Az elmúlt 12 évben drágult az állam működése, csökkentek a jóléti kiadások és látványosan elszálltak a gazdasági kiadások. Jelentősen csökkentek a nyugdíjakra, az egészségügyre és az államadósság-kezelésre fordított kiadások.
Működnek reformok, növekszik a gazdaság, soha nem volt ekkora a jólét Magyarországon - ehhez és ehhez hasonló szlogenekkel folytat közpénzből kampányt a kormány. Eközben a Magyar Államkincstár a napokban frissítette az államháztartás kiadásait hosszú távon részletező táblázatait - így ma már 2004-től egészen a 2016-ig áttekinthető, hogy az állami kiadások miként alakultak. Mint ismert 2016-os költségvetést a nyár elején fogadta el a parlament, így a jövő évi költségvetési terveket össze lehet vetni a 2010 és 2004-es tényekkel. A kormány számai szerint 2004-2010 között a költségvetés expanziója zajlott, az államháztartási kiadások a GDP 47,5 százalékáról 52,6 százalékára emelkedtek. Ezt követően viszont csökkentek a GDP-arányos kiadások - a 2016-os költségvetés szerint már csak a GDP kisebbik fele folyik át az államon, a bruttó hazai termék 47,1 százaléka.
Eközben persze jelentősen átalakult az állami kiadások szerkezete: az elmúlt 12 évben drágult az állam működése, csökkentek a jóléti kiadások és látványosan elszálltak a gazdasági kiadások. A hivatalos adatok szerint a mindenkori GDP-ben mérve gyakorlatilag megduplázódtak parlament és a kormány működésnek kiadásai. Míg 2004-ben erre a célra a GDP egy százaléka ment el, jövőre már a bruttó hazai termék 1,9 százalékát költi magára az állam. A növekedés 2010 előtt volt igazán látványos, ugyanis már a kormányváltás évében a GDP 1,8 százaléka ment az állam fenntartására. Szintén emelkedtek az állami működéshez szorosan kapcsolódó költségvetési és pénzügyi tevékenységek - erre a célra a jövőre a GDP 1,3 százaléka jut már a 2004-es 0,7 százalékkal szemben.
Csőd szélén tántorgó hadsereg, stagnáló rendőrségi kiadások
Az állami működési funkciókon belül viszont folyamatosan csökkentek a honvédelemre szolgáló kiadások: a NATO vállalások szerint a védelmi kiadásokat a GDP 2 százalékán kellene tartani, ezzel szemben a védelmi kiadások 1,3 százalékról 0,7 százalékra csökkentek az elmúlt években. Ezek csökkentése szinte minden kormány első lépése gazdasági válság és békeidő esetén. Ugyanakkor az elmúlt években jelentősen romlott Magyarország biztonsági környezete, ám eközben a honvédség jelentős védelmi képességeket veszített el, sok esetben a működőképessége határa került.
A kormány előszeretettel hirdeti, hogy a rendőrséget "megerősítették" - ám a számok szerint ez csak arra volt elég, hogy a rendvédelmi kiadások súlya ne csökkenjen. Míg 2004-ben a GDP 2 százaléka, addig jövőre 1,9 százalék jut erre a célra, miközben a jövő évi kiadásokba már beleszámít a rendőri életpálya program - vagyis a rendőri fizetések emelése.
Visszaestek a nyugdíjkiadások is
A jóléti államnak vége - igaz Magyarországon soha nem is volt elég idő arra, hogy az kialakuljon, ennek ellenére az elmúlt 12 esztendőben a jóléti, oktatási kiadások látványosan csökkentek. Az oktatási kiadások a kormány számai szerint 2004 és 2010 között csökkentek a GDP 4,7 százalékáról 4,3 százalékra, ám az utóbbi években újra emelkedtek. A felsőoktatási kiadásai csökkentek, a középfokú oktatás stagnált, míg az alapfokú oktatásra szánt kiadások látványosan visszaestek - ám ezt bővel ellensúlyozzák az egyéb oktatási kiadások növekedése - ez utóbbi trendek mögött a oktatás központosítása tükröződhet.
Az egészségügyi ellátásoknál fordított a helyzet: itt a kiadások 2010-ben voltak a legmagasabbak, amik az akkori 7,5 százalékról az elmúlt hat évben 6,8 százalékra csökkentek - vagyis évi 330 milliárd forinttal költ az állam egészségügyre kevesebbet, mint a kormányváltás évében. Valóban megáll tehát az megállapítás, hogy ezermilliárd forintra rúgó forráskivonás szenvedett el az egészségügy. Nem véletlen a kórházi várólisták hosszú sora, de a forráshiányról tanúskodik a kórházi adósságok több tízmilliárdos mértéke - igaz, ezt épp ezekben a hetekben konszolidálja a kormány
A reformok működnek szlogen a társadalombiztosításra és a nyugdíjakra biztos érvényes: a tb kiadásai a GDP 17,2 százalékáról 14 százalékára csökkentek a 12 év alatt, de még látványosabb, ha 2010-es 19,3 százalékot és 2016-os 14 százalékot vetjük össze. Minden fronton csökkenést láthatunk: kevesebb pénz jut a családi támogatásokra, a nyugdíjakra és a munkanélküli segélyre is. A számok nem meglepőek: az Orbán-kormány jelentősen csökkentette a munkanélküli segély mértékét, számos családtámogatás szűnt meg, a családi pótlékot 2007 óta nem emelték. A nyugdíjrendszer szigorításért részben a Bajnai-kormány a "felelős", amikor elhatározta a nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre való emelését, de ezt az utat folytatta az Orbán-kormány is, a rokkantnyugdíjak szigorításával, a rendvédelmi dolgozók kedvezményeinek eltörlésével.
Míg a nyugdíjrendszer szigorítása - amiben mind az MSZP, mind a Fidesz vezette kormány végül is egyetértettek - közel sem nevezhető populista intézkedésnek, a gazdasági kiadások folyamatos növekedés már inkább - érdekes módon ebben sincs nagy különbség a két oldal között. Fokozatosan nőttek a közlekedési, közlekedésfejlesztési kiadások - ám ezen belül a közúti közlekedés támogatásnak súlya csökkent és nőtt a vasúti közlekedés támogatása - ezekben a számokban inkább az unió politikája tükröződik vissza. Szintén az uniós projektek nyertese a környezetvédelem, ahol éves kiadások megduplázódtak a 12 év alatt, ma már a GDP 0,9 százaléka jut ezen célokra. Egyértelmű siker viszont az államadósság kezelése - legalábbis az utolsó hat év: 2004-ben még a GDP 4,4 százaléka ment el évente a kamatokra, ez 2010-ig érdemben nem változatozott, hisz akkor 4,3 százalékra rúgott a kiadás - míg jövőre már csak a GDP 3,1 százalékát viszik el a kamatok.
Forrás: [Napi Gazdaság / Szakszervezetek.hu információ]
