Bár az Európai Bizottság hajthatatlan a kiküldött munkavállalók bérével kapcsolatban, a Németországban tevékenykedő magyar cégek bíznak abban, hogy megtarthatják bérelőnyüket – írja a Világgazdaság.

„Nézzük higgadtan a fejleményeket, igyunk meg egy pohár hideg sört, és várjuk meg, hogy mi lesz a vége” – reagált Mervai Péter, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) németországi tagozatának titkára arra a hírre, hogy az Európai Bizottság változatlan formában fenntartja a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv módosítási javaslatát. „Mivel tizenegy tagállam – köztük Magyarország  – is tiltakozott a tervezet ellen, az Európai Parlamentben kemény vitára lehet számítani, és az ellenzők nyilván nemmel fognak szavazni” – mondta lapunknak Mervai Péter. A tiltakozó országok szerint az EU beavatkozik a tagállamok hatáskörébe, Brüsszel viszont kitart amellett, hogy egy olyan kötelezettséget, amely valamennyi tagállam valamennyi ágazatára vonatkozik, nem lehet nemzeti szinten megállapítani, ezért uniós szinten kell meghatározni.

Az Európai Bizottság (EB) március elején terjesztette elő javaslatát, amely felülvizsgálja a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályokat az Európai Unióban. A munkáltatók a jelenleg hatályos szabályok értelmében nem kötelesek a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni a kiküldött dolgozóiknak. Ez azt jelenti, hogy a kiküldött munkavállalók ugyanazért a munkáért gyakran kevesebb fizetést kapnak, mint a helyiek, aminek ráadásul versenytorzító hatásai is lehetnek a bizottság szerint.

A módosítás a hivatalos adatok szerint több mint 68 ezer magyar munkavállalót érinthet, ám országonként és ágazatonként is eltérő, hogy mennyire. „A Németországban tevékenykedő mintegy 200-300 magyar építőipari cég jelentős része már évek óta az ágazati kollektív szerződésben meghatározott kötelező minimális órabért – 14,45 eurót (4600 forint) – fizeti a munkavállalóinak, ami jóval magasabb a 8,50 eurós (2600 forintos) törvényben előírt minimál órabérnél” – hangsúlyozta Mervai Péter. Persze az elképzelhető, hogy egy helyi ágazati megállapodás alapján egy német munkavállaló ugyanazért a munkáért például 25 eurós órabért kap, de ezt nem kell betartaniuk a magyar vállalkozásoknak, mint ahogy azoknak a németországi cégeknek sem, amelyek nem esnek a szerződés hatálya alá.

A Németországban dolgozó magyar cégek akkor kerülnének nagy bajba, ha az EU előírná, hogy a legdrágább bérmegállapodást kell országos szintűre emelni egy ágazatban. Ám ennek Mervai szerint nagyon kicsi a valószínűsége, különösen a bérmegállapodási önállóság régi hagyományára büszke Németország esetében, ahol a gazdasági élet szereplői állami beavatkozástól függetlenül széles körben számos kollektív szerződést kötnek egymással a munkavállalók bérezéséről és egyéb foglalkoztatási feltételeiről. Mervai szerint ezzel kapcsolatban megnyugató a számukra, hogy az EB közleményében is hangsúlyozta, hogy teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok azon hatáskörét, hogy a béreket a nemzeti gyakorlatnak megfelelően állapítsák meg.

Egyre több magyar dolgozik kiküldetésben

A kiküldött munkavállalók száma alapján felállított uniós rangsorban Magyarország a tizenegyedik helyen áll, 2010 és 2014 között 67,2 százalékkal nőtt a külföldi kiküldetésben dolgozó magyarok száma – derült ki az Európai Bizottság adataiból. A magyarok több mint fele (56,3 százalék) Németországban, több mint ötöde (22,6 százalék) pedig Ausztriában van kiküldetésben, az ágazatok közül pedig az építőipar (48 százalék) és az ipar egyéb területei (41,7 százalék) dominálnak. Az EU-n belüli összes kiküldött munkavállalók száma 2010 és 2014 között csaknem 45 százalékkal emelkedett. 2014-ben az EU-ban 1,9 millió munkavállaló dolgozott kiküldetésben, míg 2010-ben 1,3 millió. Összességében a teljes uniós foglalkoztatásnak csupán 0,7 százaléka történik ebben a formában.

Forrás: Világgazdaság