Vaszilikosz nyaranta a csőd szélén tántorgó Görögországban dolgozik pincérként havi félmilliós fizetésért. A görög tengerparton található éttermek árai hasonlóak a Balaton-parti árakhoz – 20 euróból mindkét helyen jóllakhat két fő. Vaszilikosz kollégái a Balatonon azonban nem visznek haza félmilliót, és ennek több oka is van – olvasható az Origo oldalán.
A görög gyökerekkel rendelkező Vaszilikosz a magyarországi Beloianniszban született, most is itt van az állandó lakcíme. A 49 éves férfi telente osztrák síparadicsomokban dolgozik, nyáron pedig a görög tengerparton pincérkedik. Évek óta a Thesszalonikitől alig 80 km-re fekvő Nei Poriban tölti az év naposabb részét.
Nei Porinak alig 600 fős állandó lakossága van, nyáron viszont sok tízezresre duzzad a kisváros. Vaszilikosz az egyik legfelkapottabb helyen, a Dionüszosz tavernában dolgozik. Az Origónak elmondta, hogy napi 12 órát kell dolgoznia, szabadnap nincs.
A havi jövedelme 500 ezer forintnak megfelelő euró, ami kiegészül átlagosan 100 ezer forintnyi borravalóval, így jön ki a havi 600 ezres fizetés. Nem ő az egyetlen, aki ennyit keres, hiszen a környék éttermeiben is hasonló bérekről számoltak be az alkalmazottak.
Vaszilikosz nem tagadja, nagyon kemény a munka, mert sokat kell gyalogolnia. Mivel az étteremben 60 asztal van, és mindössze négy felszolgáló, valamint nem tarthatnak maguknál készpénzt, így igen sokszor kell bejárnia az asztal–konyha–kassza háromszöget, ezért elmondása szerint akár több tíz kilométert is gyalogol naponta. Reggelente annyira fáj a lába, hogy szinte újra kell tanulnia járni. Ennek ellenére nem gondolkodik azon, hogy a Balatonnál dolgozzon, mert szerinte ott megalázóan keveset fizetnek a pincéreknek.
Kelendőek a magyarok
Vaszilikoszt több helyi étterem is szerette volna átszerződtetni, mert nagyon sok magyar vendég érkezik erre a partszakaszra, és a magyarok nagy része csak akkor ül be egy vendéglátóhelyre, ha magyar étlap is van, vagy a pincérek közül valaki beszél magyarul.
Egy gyrostál 6 euróba, nagyjából 1800 forintba kerül: ebben benne van egy üveg hideg ásványvíz, és két vendég esetén fizetéskor jár egy görögdinnyés gyümölcstál is. Az árak tehát hasonlóak, de sok esetben alacsonyabbak is, mint a Balatonnál.
Miért? Hogyan?
Erről inkább a kormányt kérdezze!",válaszolta tömören egy siófoki étteremtulajdonos. A legtöbb vendéglős nem akarta kommentálni, miért is van az, hogy az igen nehéz helyzetben lévő Görögországban akár félmilliót is megkeresnek a pincérek, míg a Balaton partján ennek csak a töredéke jut az alkalmazottaknak.
Száraz tények
Az Eurostat előzetes adatai szerint Görögország 2014-es GDP-je 179 milliárd euró volt, a magyar GDP pedig 103 milliárd eurót tett ki, míg a két ország lakossága közel azonos – 11 és 9,8 millió fő. Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban 2006 és 2009 között 30 ezer és 37 ezer euró között mozogtak a bruttó átlagkeresetek, azaz 650-900 ezer forint körül.
A görög bérek negyedét-ötödét keresik meg a magyar vendéglátóiparban.A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015 első negyedévében 140 ezer forint volt az átlagos bruttó bér, míg az átlagos nettó keresetek alig haladták meg a 90 ezret.
A KSH adatainál nagyobb kereseteket mért a Fizetesek.hu legutóbbi felmérésében. Az első féléves adataik szerint a bruttó átlagbérek
a hotelek, panziók, szálláshelyek és hasonlók esetében 191 ezer forint volt, míg
az éttermek, bárok, étkezdék és hasonlók esetében 172 ezer forint volt.
Felmérésük szerint egyébként legjobban az IT-szektor fizet, bruttó 399 ezer forintot.
Borravalóval akár a 300 ezer forint is összejöhet
A legtöbb vendéglős, étteremtulajdonos, amint meghallotta, hogy a „zsebükben turkálnánk" picit, egyből lecsapta a telefont. Szerencsére akadtak olyanok is, akik megosztottak néhány információt a Balaton-parti helyzetről. Ezek szerint
150-300 ezer forint körül kereshetnek a pincérek a magyar tenger partján, míg a bejelentett bérek 150 ezer forint környékén mozognak – ez nagyjából össze is cseng a fenti statisztikai adatokkal. A borravalót sok helyen megkapják az alkalmazottak, így egy erős hónap esetén könnyedén összejöhet a 300 ezer forint is.
A szezonon kívül – jellemzően télen – sok alkalmazott Ausztriában és Németországban vállal munkát. Ugyanez elmondható a görög és az olasz tengerparton dolgozó vendéglátósokról is.
„Ilyen Ausztriában tuti nincs!"
Az egyik tulajdonos arra panaszkodott, hogy ő nem tudja azt elképzelni, hogy Görögországban vagy Ausztriában az adóhatóság este 9-kor áll neki a kasszákat ellenőrizni, feltartva ezzel a teljes éttermet – elmondása szerint ugyanis, ameddig tart az ellenőrzés, a vendégek sem tudnak fizetni, ami igen kellemetlen tud lenni egy forgalmas estén.
Mint mondta, Ausztriában ilyenről még csak nem is hallottak. Egy osztrák vállalkozótársa pedig arról beszélt, hogy őt a Balaton partján másfél óra alatt annyi feszültség és stressz érte, amennyi odahaza 3-4 év alatt összesen.
A szezon hossza sokat számít
A Balatonon jó esetben két hónap a szezon, míg a görögöknél ez valamivel hosszabb, mondta az Origónak Böröcz Lajos, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára. Szerinte a különbségek abból is adódhatnak, hogy
mivel Görögországban 4-5 hónapos a szezon, így a vállalkozóknak „nem kell meggazdagodnia" két hónap alatt, nem kell ilyen rövid idő alatt megkeresnie a fél évre vagy egész évre valót. Szerinte emiatt a görögök többet tudnak fizetni az alkalmazottaiknak.
Nyereség és forgalom
Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének elnöke szerint a fizetőképesség két dologból tevődik össze: nyereség és forgalom. Tehát, ha elég nagy a forgalom és a nyereség, a tulajdonosok nagyobb munkabéreket is tudnak fizetni – ez logikus is.
Az elmúlt hónapokban arról szóltak a hírek, hogy Görögország csődbe megy. Antalffy Gábor szerint ezért is terjedhetett el, hogy most
fillérekért lehet nyaralni Görögországban. Így szerinte most a forgalom nagysága az, ami meghatározó a béreknél. Jelenleg a viszonylag alacsonyabb árrés mellett, tehát alacsonyabb árakon is ki tudják termelni a magasabb béreket a megnövekedett forgalom miatt.
Szintén fontos különbség Görögország és Magyarország között, hogy ha a Balatonon jön a rossz idő, akkor a vendéglősnek gyakorlatilag eltűnik a forgalma.
Minden olcsóbb, mégis drágább
„Az országok vendéglátása között verseny van, és a versenyképességet alapvetően meghatározza az adótartalom" – mondta a KISOSZ elnöke. Szerinte a 27 százalékos magyar áfa azt jelenti, hogy hiába olcsóbb az alapanyag, hiába olcsóbban főzünk, és hiába alacsonyabbak a munkabérek, az étel ára akkor is magasabb lesz. A szomszédos országokban 5 és 10 százalék körül van a vendéglátás áfája, ezért Antalffy Gábor szerint ott lehet is olcsón étkeztetni.
Lassan olcsóbb enni Ausztriában is."
Görögország most nagyon speciális helyzetben van, mert óriási a vendégforgalom, őket azzal vonzották oda, hogy most fillérekért lehet nyaralni, mondta a szakértő. Szerinte a görögökre „amúgy sem jellemző a nagy adózás", úgyhogy a forgalom növekedése és az alacsonyabb adótartalom azt eredményezi, hogy jó a fizetőképessége a vállalkozásoknak. Antalffy Gábor hozzátette, hogy„Szeretnénk mi is ilyen szinten lenni, mondjuk nem azon az áron, ahogy Görögország lett."
Néha szorozni, sokszor osztani kell
Fokasz Nikosz szociológus szerint nem kell mindent elhinni, amit a bérekről az emberek mondanak, mert van, amikor el kell osztani kettővel, de akad olyan is, amikkor meg kell duplázni a hallott összegeket. Az ELTE Társadalomtudományi Karának tanára szerint a jövedelmekkel kapcsolatban van egy dicsekvési elem, és van egy rejtőzködési elem is. Van, aki szereti feltupírozni a számokat, mások nem szívesen árulják el, mennyit is keresnek.
A válság előtt a görög GDP a duplája volt a magyarnak, ezért az átlagjövedelmek is kicsivel több mint a duplái voltak a magyarnak. Vagy inkább 2,5-szeres volt az arány.
20 euróból meg lehet ebédelni Görögországban is, ez többé-kevésbé igaz Fokasz Nikosz szerint, bár ez az ebédnek is a függvénye. Mint mondta, Athénban is vannak olyan éttermek, ahol 20 euróból is meg tud ebédelni két személy, persze nem feltétlenül a legdrágább ételekre és éttermekre kell gondolni.
Tapasztalataim szerint a görög árszínvonal körülbelül másfélszerese a magyarnak."
A turisták által látogatott helyeken is nagyon széles a spektrum. Görögország egyik fontos jellegzetessége – és ez már valamennyire Magyarországon is így van –, hogy lehet olcsón, és lehet nagyon drágán is étkezni.
Mindig is többet kerestek
A bérek között mindig volt különbség: a többi országhoz képest a magyar bérek alacsonyabban vannak, mint a GDP-je, mondta Fokasz Nikosz. Tehát ha az uniós országokat GDP szerint rangsoroljuk, akkor Magyarország előkelőbb helyen van, mint a bérek szerinti rangsorban.
Többek között ennek is köszönhető szerinte, hogy Magyarországon vannak külföldi tőkeberuházások, az export-import egyenleg évek óta pozitív, de ez nem mondható el Görögországról, ahol alig vannak külföldi beruházások, és a görög export az importnak a 60 százalékát sem éri el.
Jelentősek az áfakülönbségek is
Görögországban korábban alacsonyabb volt az általános forgalmi adó: 13 százalékos volt az általános kulcs. Ezt most változtatják meg: az általános áfakulcs 23 százalék lesz, míg az alapvető élelmiszerek áfája marad 13 százalékos. A vendéglátásban is marad az alacsonyabb kulcs, de a szállodák esetében ez is nőni fog.
Az athéni kormány ugyanis áfaemelést is ajánlott az új mentőcsomagért cserébe, illetve áfakiterjesztést, ugyanis több termék átkerül a 23 százalékos kulcs alá. De ez még mindig messze van a magyarországi 27 százalékos áfától, ami egyébként a világ legmagasabbja.
A vendéglátósok szerint ha Magyarországon csökkenne a vendéglátás áfája, és úgy általában a szektor adóterhe, akkor ők is nagyobb béreket tudnának adni az alkalmazottaiknak. A hírek szerint azonban erre még várniuk kell, bár Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint még ebben a kormányzati ciklusban csökkenhet az áfa.
Forrás: Origo
