Egyes szociális dolgozók tízezreket, mások jelképes összeget kaptak bérkiegészítésként. A kiegészítést a szakmai tőke megbecsüléseként kapják az ágazatban dolgozók – mondta az illetékes államtitkár a Hír TV műsorában. A tűzoltók egy része is több pénzre számított a korábbi ígéretek alapján. A kormány ősszel értékeli a rendvédelmi életpályamodell bevezetésének első tapasztalatait.

„Főiskolai végzettségem alapján F kategóriába tartozom, és így bruttó 33 ezer forinttal lett több a bérem mostantól." Orosz Melinda családgondozó a középmezőnybe tartozik a bruttó 33 ezer forinttal. Van olyan kollégája, aki kétszer ennyi bérkiegészítést kapott, de olyan is, akinek mindössze bruttó 1650 forint jutott.

– Nagyon változatos képet mutatnak a bértábla alapján a kézhez vett összegek, hiszen ahogy a nyilatkozatokból és a sajtóban megjelent közleményekből is kiderül, van, amelyik kollégának alig 2000, valamelyik kollégának viszont majdnem 70 ezer, 69 ezer forintnyi összeggel emelkedett ezzel a fizetése. Én azt gondolom, hogy ez egy fontos kommunikációs helyzet és lehetőség, hogy ezt sokkal inkább kell a kollégáimnak magyarázni, hogy mi okozza ennek a különbözőségét, ilyen mértékű különbözőségét – mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke.

A szociális államtitkár májusban jelentette be, hogy a szociális dolgozók kétharmada bérkiegészítésre számíthat júliustól. Czibere Károly akkor bruttó 16 ezer forintot említett átlagban. Most azt mondta, hogy a konkrét összeget a végzettség és a munkában eltöltött évek függvényében határozták meg. „Összetorlódik a bérstruktúra, és ezért az, akinek nincs végzettsége, de hosszú ideje dolgozik, és ugye ott folyamatosan emelni kellett a béreket, mert a K, I, T fokozatokat mindig lépte a kolléganő, hogy a 35-40 éve dolgozó karbantartó, szakács vagy takarítónő ugyanannyit kereshet, mint egy frissen főiskolai diplomával rendelkező. Ez nem lehet cél. Mert akkor azt mondja a kolléga, hogy nem éri meg szociális munkás diplomát szerezni. Miért tanuljon? 120 ezer bruttót szerezhetek takarítással is" – így Czibere Károly szociális államtitkár.

Többet visznek haza júliustól a rendvédelmi dolgozók is, nekik nem bérkiegészítést, hanem béremelést ígért a kormány, mégpedig átlagosan 30 százalékost.

Az egyik szakszervezet felmérte a tagjai között, hogy mi teljesült az ígéretből. A júliusi bérpapírok szerint sokan nem kapták meg a 30 százalékot, miközben a pótlékot egy részét elvették tőlük.

„2008 óta nem volt bérrendezés, nem volt rendezve a tűzoltók bére, és ez az ígéret, amit kaptak, ez a 30 százalék, ez valamilyen szinten elfogadható lett volna, sokan ettől tették függővé, hogy bent maradjanak a rendszerben, és keserűséggel vették tudomásul, hogy ez a 30 százalékos béremelés egyrészt nem érte el a 30 százalékot, itt is átlag egy 15-20 százalék között volt, egy kezdő tűzoltó 115-120 ezer forint között keres. Ez játék a számokkal, előbb elveszek különböző pótlékokat, ami, ugye, kvázi egyenlő pénz, pótlék egyenlő pénz, azt elveszem, 10-15 ezer forintokról beszélünk, arra adok 30 ezer forintot, az nyilván csak 15 ezer forintos emelkedés lett" – mondta Antalfi Zsolt, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke.

A kancelláriaminiszter kitérő választ adott az illetményemeléssel kapcsolatos kérdésre. – Nagyon nehéz eligazodni a fegyveres testületek vagy más állami szervezetek bérezési struktúrájáról azért, mert a törvény szerinti alapbért jó néhány más juttatás kiegészíti, például túlórapótlék. Én azt nem tudom megmondani, hogy éppen azoknak a tűzoltóknak vagy azoknak a rendőröknek, akik nevében a szakszervezet szól az elmúlt hónapokban, mennyit kellett túlórázni. Akiknek nem kellett túlórázniuk, nyilván kevesebb túlórapótlékot kaptak, fogalmazott Lázár János.

Pintér Sándor belügyminiszter ősszel tájékoztatja a kormányt a rendvédelmi életpályamodell tapasztalatairól.

Forrás: mno.hu