Hoffmann Antal, a Baranya megyei Bezedek ötször újraválasztott, a kormánnyal szimpatizáló polgármestere a 2014-es választás után lemondott, tiltakozásul a településvezetők bérének csökkentése ellen. Talán az ő akciójának is van szerepe abban, hogy ma már visszakozna a Fidesz: Boldog István kormánypárti parlamenti képviselő ugyanis a közelmúltban nyújtotta be legújabb törvényjavaslatát a polgármesterek illetményének rendezésére – írja a Népszabadság.

Annak elfogadásával lényegében visszakapnák régi bérüket a polgármesterek. A totális visszavonulásra utal az is, hogy a Magyar Idők értesülése szerint a fideszes Zsigó Róbert szintén benyújtott egy törvénymódosító javaslatot, amellyel az illetményük 15 százalékáról 40 százalékra emelné a több mint 1500 lakosú települések polgármesterei­nek költségtérítését.

Nyitrai István 1990 óta irányítja az 517 lelkes Somogy megyei ­Bőszénfát. 2014 októberéig 220 ezer volt a nettója, amihez 80 ezer forint költségtérítés járt. Most fi­zetésként 198 ezret kap, a térítés 43 ezer. Ha a javaslatot megszavazza a parlament, visszaáll régi bére.

– Szerintem jár is ennyi – vélekedett a zselici falu első embere. – Mert itt este tízig tart a munkaidő, állandóan jönnek hozzám a helybéliek a gondjaikkal. Ráadásul 30 közmunkásnak vagyok a foglalkoztatója, és ez sok feladattal jár. A körjegyzőségre és a megyeszékhelyre autózva havi másfél ezer kilométert utazom, a költségtérítés csak benzinre elég, szervizre nem.

Az állástalanságtól szenvedő dél-dunántúli települések vezetői 2014 óta főleg arra hivatkozva keveslik a bérüket, hogy a közfoglalkoztatás és a pályázatok kidolgozása sok időt elvesz. Ezt Nagy Attila, a háromezer lelkes Sellye polgármestere is megerősíti – neki a nettója 330 ezerről 293 ezerre csökkent –, ám a baloldali pártokhoz húzó, független polgármester elsőre meglepően reagál a béremelés hírére:

– Elvitték az iskoláinkat, és ezzel elvitték a munkánk egy részét. Ezért igazságos, hogy levettek a bérünkből. Akkor kellett volna kiabálni az összes polgármesternek, amikor döntöttek az iskolák államosításáról. Mert várható volt, hogy nem lesz jobb az iskolák helyzete. Nem is lett, és ez a nagyobb a baj.

Noha a Fidesz már „visszacsinálná” a bércsökkentést, ez most nem megy olyan könnyen, mert már nincs meg a kétharmados ­többsége. Boldog István azt mondta, a Fidesz-frakció hétfőn úgy döntött, támogatja a törvényjavaslatát. Most már csak az a kérdés, hogy találnak-e két-három ellenzéki képviselőt, aki a politikai szempontok elé helyezi a kistelepülések polgármestereinek érdekét.

– Mert főleg a kistelepülések ­első embereit érintette érzékenyen a ­polgármesteri illetmények megnyirbálása – állította egybehangzóan Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és ­Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke. Ahogy a szövetségi vezetők fogalmaztak, már-már a kistelepü­lési polgármesterek megélhetését veszélyeztette az elvonás.

A szakemberek kiemelték azt is, hogy a pár száz lelkes településeken a polgármesterekre sokszor nagyobb teher hárul, mint városi kollégáikra, hiszen mindent maguknak kell elvégezniük, nincs apparátusuk, amely segítené a munkájukat.

Forrás: Népszabadság

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ