– Hamarosan elkezdjük az utóbbi évtized legnagyobb kutatását a nyugdíjasok körében, és arról is kikérdezzük őket, hogy a helyzetük miatt meddig mennének el: tüntetnének, aláírást gyűjtenének, vagy tiltakozásképp támogatnák egy új nyugdíjaspárt létrehozását – mondta az Indexnek a Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) elnöke.

Némethné Jankovics Györgyi elmondta, hogy a szervezet hamarosan egy olyan szokatlanul nagy, 10 ezer fős felmérést és kutatást indít az országban, amely nemcsak a megkérdezettek aktuális helyzetéről szolgáltat majd új statisztikai adatokat, hanem lehetőséget ad a nyugdíjasok helyzetének mélyebb feltárására, sőt aktivizálásukra is.

Némethné Jankovics Györgyi szerint Magyarországon leginkább az országgyűlési választások előtt kerül elő az idősek ügyek.

A pártok ígéretei ígéretek maradtak

A pártok a kampányidőszakban egymást licitálják túl az ígéretekkel, a választások után pedig gyorsan megfeledkeznek az ügyről, annak ellenére, hogy a népesség egynegyedét a nyugdíjasok teszik ki.

A NYOSZ-elnök szerint valójában a politikának sincs pontos képe a nyugdíjasok helyzetéről. A rendelkezésre álló adatok nem jelenthettek megfelelő támpontot ahhoz, hogy megalapozott változtatási javaslatok szülessenek.

A NYOSZ a 10 ezer fős megkérdezés előtt pilotprogramként 2015-ben a Békés megyei állapotokról már közreműködött egy tanulmányban. Az adatok igazolták, hogy a nyugdíjasok fele a létminimum alatt él, de egyes kistérségekben, és kimondható, hogy a falvakba általában is, a súlyos anyagi gondokkal küzdők aránya a kétharmadot is meghaladhatja. A szervezet stratégiai célja, hogy szakmai, gazdasági és társadalompolitikai szempontokból is adekvát megoldásokat javasoljon a jövő időseinek biztonságot teremtő életviszonyok kialakításához.

– Azért egyébként nem kell kutatást készíteni, hogy kimondjuk: a magyar nyugdíjrendszer több sebből vérzik – jelentette ki a szervezet elnöke. Ma Magyarországon azt fizetik ki nyugdíjként, amit az aktívak járulékként befizettek a nyugdíjkasszába, ez az úgynevezett úgynevezett felosztó-kirovó rendszer. A NYOSZ szerint ennél a svájci indexálásos módszer is igazságosabb és méltányosabb eljárás, mert a nyugdíjemelés mértékének megállapításakor nemcsak az infláció mértékét veszi figyelembe, hanem az aktívak bérkiáramlásának növekedését is.

A nyugdíj megtakarítás tulajdon

A NYOSZ szerint a “legtisztább” megoldás az egyéni számla rendszer bevezetése lenne. Ebben az esetben mindenki tudná, hogy az aktív évei során mennyit fizetett be a nyugdíjalapba, mennyi jár neki nyugdíjként. Ha az általunk képviselt elvet – azaz, hogy a nyugdíjcélú befizetések az illető tulajdonát képezik – figyelembe vesszük, akkor egy cseppet sem kétséges: a nyugdíj iránti jogos igényünk akkor lenne transzparens, ha látóvá válna, meddig nyújt fedezetet és milyen havi összegben a korábbi befizetés.

Forrás: Index


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ