A múlt évben több mint 27 ezer ember kapott kisebb-nagyobb összeget a munkáltatójától lakáshitelének visszafizetéséhez, törlesztéséhez. Az összesen 12 milliárdos summát adómentesen, támogatásként vagy kafetéria formájában adták oda a foglalkoztatók – írja a Magyar Idők.

Sokan látták meg a lehetőséget tavaly abban a jogszabályban, amely módot teremtett arra, hogy a munkáltató adómentesen járuljon hozzá a dolgozók hitelének törlesztéséhez – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) friss kimutatásából. A hatóság a bankok és az államkincstár adataira hivatkozva lapunkat arról tájékoztatta, hogy tavaly több mint 27 ezer alkalmazott kapott ilyen juttatást munkáltatójától, megközelítőleg a 12 milliárd forint összértékben. Egy-egy érintett tehát – tizenkét hónap alatt – átlagosan nagyjából 430 ezer forinthoz juthatott.

A megoldás legfontosabb szabálya, hogy a munkáltatók adó- és járulékmentesen járulhatnak hozzá dolgozóik lakáshitelének visszafizetéséhez. A foglalkoztatók a kiadások harminc százalékát fedezhetik, de lényeges, hogy a juttatás összege – mindent egybeszámolva – öt év alatt maximum ötmillió forintot tehet ki. Fontos, hogy az előírások pontosan megszabják, milyen méretű lakásoknál merülhet fel a köztehermentes munkáltatói támogatás lehetősége. A NAV-nál ezeken túl rámutattak arra is: a juttatás után akkor sem kell közterhet fizetnie a foglalkoztatónak, ha a dotációt bér melletti támogatásként vagy más módon, például kafetéria formájában fizeti ki a dolgozónak.

Az elmúlt napok-hetek történései miatt ugyanakkor könnyen kérdésessé válhat a lakáskafetéria sorsa. Február végén az Európai Bíróság úgy döntött: egyes magyar kafetériaszabályok több ponton is sértik az uniós jogot. Az ítélet nyilvánosságra hozatala után Orbán Viktor miniszterelnök a kafetéria készpénzesítéséről és nyílt, kettős bérrendszer kialakításáról beszélt. Szavaiból arra lehetett következtetni, hogy az új keretek között a jövedelem két részből állna: az egyiket az alapbér adná, amely után járulékot szedne be az állam, a másik rész – azaz a mostani kafetéria helyébe lépő összeg – után viszont nem kérne ilyen terhet a közkassza. Utóbbi tétel ezek miatt nem is számítana bele a nyugdíjba.

A kialakult helyzetről a múlt héten az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára nyilatkozott lapunknak. Völner Pál úgy fogalmazott: az új módszer kialakításához a kormány várja a szakmai javaslatokat, és azok birtokában, a megfelelő egyeztetések után születik meg a döntés.

Forrás: Magyar Idők