A béremelésekre akár egy új eszközt is bevethetnek, amelyben az állam lemondana a fizetések egy részének járulékairól, ez tulajdonképpen a cafeteria készpénzesítése lehetne - közölte Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján. Szerinte versenyképességi fordulatra van szükség, részben azért, hogy a külföldre távozó fiatalok hazatérjenek – írja a HVG.

 Új eszközt is bevethetnének a béremelésekre, amire alkalmathat adhat, hogy az EU elkaszálta a hazai cafeteria rendszer elemeit - mondta Orbán Viktor az MKIK évnyitóján.

Azt mondta, a jelenelgi cafeteria rendszer januártól nem lesz fenntartható, júliusig ki kell találni egy új rendszert - ez lehet a nyílt kettős bérrendszer, amelyben az állam a fizetés egy részének járulékairól lemondana, ez a rész viszont Orbán szerint nem számítana bele a nyugdíjba. Ez szerinte a cafeteria készpénzesítése lenne.

A rendezvényen korábban felszólaló Parragh László MKIK-elnök is megemlítette a járulékok egy részének elengedését a béremelésekkel kapcsolatban, részben erre reagálhatott  a kormányfő.

Orbán Viktor arról is beszélt, nem akadályozható meg, hogy külföldre menjenek a fiataljaink, ezzel próbálkozni dőreség, a magyar fiatalban müködik az a vágy, hogy menni kell, meg kell ismerni a világot. A versenyképesség szempontjából fontos fiatalok szerinte mindig is el fognak menni, a kérdés csak az, hogy haza fognak-e jönni. Ennek eléréséhez kell egy jó gazdaságpolitika és egy versenyképességi fordulat, ez gazdaságpolitikai, demográfiai és családi érdek is - tette hozzá.

Létrejött a munkában és adózásban is érdekelt többség, nem azzal a tudattal kell gondolkodni a gazdaságpolitikában, hogy vagy jót és megbukunk vagy nem teszünk jót és maradunk a hatalomban - mondta. Kölzölte azt is, a következő évben a gazdasági növekedés 3 százalék fölé emelését tekinti célnak, a reaálitás 2,5 százalék körül van, de ezt jó döntésekkel, például a bürokráciacsökkentéssel, 3 százalék fölé lehet vinni.

Orbán bejelentette azt is, hogy új döntési rendszert vezet be a kormány az európai uniós pályázatoknál. Az előző napi kormánydöntést ismertetve közölte, hogy a korábban kiszervezett pályázati döntési rendszert megszüntetik, és felállítanak egy, az államigazgatásban dolgozókból álló pályázatbíráló szaknévsort. Ez a rendszer szerinte gyorsabb és átláthatóbb lesz.

A kormányfő szerint a menekültválsággal kapcsolatban időről időre felvetődik, hogy Magyarország hálátlan, mert az uniós források felhasználása ellenére nem vállal a terhekből. Orbán azt mondta, hazugság, hogy ingyen kapunk uniós forrásokat. Kvittek vagyunk, az ide juttatott forrásokért nem tartozunk hálával - mondta még a kormányfő, aki szerint egy euró uniós forráson a cégek egy euró feletti hasznot csinálnak. 

Az államadósság-csökkentésben nem érdemes lapos ívű tervet kialakítani Orbán szerint. Azt mondta, el kell kezdeni beszélni arról, hogy bár az adósság GDP-hez viszonyított aránya csökken, de az adósság abszolút összege nő. Bátran meghirdetné azt a politikát, hogy csökkenjen az abszolút értéke az adósságnak, sőt, később Magyarország hitelezőként tudjon megjelenni a piacon, ez szerinte nem elképzelhetetlen. 

Szétválaszthatják a jövő évi költségvetésben a működésre, fenntartásra, illetve a fejlesztésekre szánt költségeket. Az előbbiek nem növelhetnék az adósságot, azaz akkorák lehetnének, amennyi a befolyó jövedelem, hitelt csak a fejlesztésekre vehetne fel az állam - mondta Orbán.

A rendezvényen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Matolcsy György MNB-elnök is felszólalt, ők hosszasan sorolták az eddigi gazdasági sikereket.

A miniszterelnök előtt megszólaló Varga szerint a kormány törekvései egyértelműek, számottevő külső forrás nélkül kell biztosítani a gazdaság működését, ehhez pedig többek között gondoskodni kell a beruházások és fejlesztések növekedéséről, illetve figyelni kell a fiskális fegyelemre, sőt, belátható időn belül belül hiánymentessé is lehetne tenni a költségvetést, elérhető lehet a nullás büdzsé.

Ma már tartós pályán van a gazdaság növekedése, lényegében elértük, hogy a régió országaival „partiképesek” vagyunk - mondta Varga. Az ipar növekedése 7,5 százalékos volt tavaly, ezt a növekedési ütemet a következő években is hozni lehet a miniszter szerint. Hozzátette, a közeli jövőben elérhetjük azt a kitűzött célt, hogy a GDP-n belül 30 százalékra nőjőn az ipari termelés részaránya. Erősíteni kell szerinte a magyar gazdaság „válságállóságát” is. 

A NAV átalakításáról azt mondta, az elmúlt néhány hónapban öt százalékkal csökkent a dolgozói létszám, vezetői posztból is kevesebb lett. A miniszter szerint még nem zárult le az adóhatóság átalakítása, mentális, gondolkodásbeli változásra is szükség van még. Egyszerűbb, gyorsabb ügyintézést akarnak elérni, és jó hír a vállalkozóknak, hogy elindítják a megbízható adózók különválasztását - a NAV a tárcavezető szerint őket „kevésbe piszkálná”.

Matolcsy György MNB-elnök azzal kezdte, nem mindenkinek tetszik, hogy a jegybank együttműködik a kormánnyal, de szerinte ez is segítette az eddigi gazdasági sikereket. Magyarországon végbement egy olyan gazdaságpolitikai fordulat, amely új képletet vezetett be, e szerint a konszolidáció érdekében nem hoztak növekedési áldozatot - ez a fordulat szerinte bevált, még Magyarország külső gazdasági megítélésében is. Egy „aranypillanat” nyílt meg 2010-től, ez szerinte folytatódik.

Magyarország nyerésre áll az államadósság elleni küzdelemben is, a CDS-felárak a befektetésre ajánlott országokéval már megegyezik, ezért Matolcsy szerint kérdés, a hitelminősítők miért nem veszik már ki a bóvli kategóriából az ország minősítését.

Jó teljesítményt nyújtottunk, néha példátlan bravúrokkal, de ez nem elég, egy teljes körű versenyképessi fordulatra van szükség a növekedési és monetáris fordulat után - közölte Matolcsy, aki szerint a következő 25-30 évben az osztrák gazdasági szint elérése a cél. Ehhez az oktatási átalakítások és a források hatékony felhasználása mellett több százezer külföldön dolgozó magyart kell hazacsábítani, nekik vonzó üzleti ajánlatot tenni - tette hozzá.

Forrás: HVG