Az egyre élesebb piaci versenyben felértékelődött a dolgozók lojalitását és elégedettségét növelő javadalmazási rendszer, ami ráadásul költséghatékony eszköz. A 21. századi társadalmak és gazdaság új súlypontjaihoz – amelyben előtérbe kerül az egészség, az oktatás, az öngondoskodás – a munkáltatóknak is igazodniuk kell, többek között, egy modern juttatási rendszer kialakításával, amely a köztük és a munkavállalók közötti partneri együttműködést is erősíti – írja a Piac és Profit.

A 21. századi társadalmakban nem a bér a legfontosabb teljesítményösztönző, hanem a fenntartható életpályamodell és a fogyasztás irányát is kijelölő juttatási rendszer.

– A 19. században a munkáltatók az alacsony bérrel tudták munkára fogni az alkalmazottakat, a 20. században a magas bér vált hatékony ösztönzővé, míg a 21. században a hosszú távon fenntartható életpályamodell. A javadalmazási rendszerekben pedig a cafeteriamodell – az étkezési, rekreációs, egészségügyi, nyugdíj- és oktatási hozzájárulás – egészíti ki a bért. A nyugati vállalatok közül azok tudtak kiemelkedni, ahol a menedzsment demokratikusan viszonyul a munkavállalókhoz, amiben a juttatásoknak kiemelt szerepük van – mutatott rá dr. Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanára a Cafeteria 2016 Ankét egyik előadásában. Szerinte ez az oka annak, hogy a cafeteria hosszú távon megmarad, függetlenül attól, hogy milyen kormányzati elképzelések születnek a juttatási rendszerekkel kapcsolatban.

– Amikor a munkáltató tervez, figyelembe kell venni a munkavállalók igényeit is, ha nem megfelelő juttatást kapnak, akkor hiába spórolunk meg jelentős összeget a béren kívüli juttatásokon, a rendszer nem képez hatékony motivációs tényezőt" – emelte ki Fata László cafeteriaszakértő, a CafeteriaTrend Magazin alapítója a Piac & Profit Cafeteria 2016 konferenciáján, ahol hangsúlyozta azt is, az adminisztrációs terhek is fontos szerepet kell, hogy játsszanak a döntés során.

Még a legdrágább is olcsó

2016-ban szerencsére nincs jelentős változás a béren kívüli juttatások rendszerében: a személyi jövedelemadó egyszázalékos csökkentésének köszönhetően csökken a cafeteria adókulcsa, de nem módosul az adóalap, marad az 1,19-es szorzó. Változatlanok az adómentes juttatások, a kedvezményes adózású és a normál közteher mellett adható juttatások köre és értékhatára sem módosult. A kedvezményes adókulcs 34,51 százalékra mérséklődött, a normál adózású elemek után pedig 49,98 százalékot kell fizetni.

Hosszú évek óta először a munkáltatók és a munkavállalók is egy ismert rendszerben mozoghatnak. Kardos György, a Bonus-Cafeteria Kft. ügyvezető igazgatója szerint a cafeteria reális lehetőség a munkáltatók számára, hogy ugyanakkora költségkeretből többet tudjanak adni a dolgozóiknak.

A pontos szabályokat itt találja.

– Magasabb jövedelmi szegmensben a bruttó bérjövedelem 30 százalékát, alacsonyabb bérkategóriába tartozók esetén viszont akár az 50 százalékát is elérheti az ideális cafeteriakeret annak érdekében, hogy a munkavállalói elégedettséget költséghatékonyan tudjuk növelni. Ma már ugyanis nincs olyan, a mindennapi megélhetésünkhöz szükséges kiadás – legyen szó élelmiszerről, tisztítószerekről, kozmetikumokról vagy éppen üzemanyagról –, amelyet ne tudnánk valamely juttatási keretből fedezni – mutatott rá a tanácsadó a rendezvényen.

Még a legmagasabb kulccsal adható elemek is kevesebbe kerülnek a munkáltató számára, mint a bér. Számoljunk egy nettó 30 ezer forintos béremeléssel, amely a cégnek 57 ezer 970 forintjába kerül, ha bérként fizeti. Ezzel szemben, ha adómentes juttatásokban adja, mindössze 30 ezer forintba, a kedvezményes adózású elemekben biztosítva 40 ezer 353 forintba, míg a legmagasabb adókulcsú egyes meghatározott juttatásokban is csak 44 ezer 994 forintba kerül. Hozzávetőleg tehát legrosszabb esetben is 13 ezer forintot spórolt. A munkavállaló sem jár rosszul, hiszen havonta 30 ezer forintot biztos, hogy elkölt élelmiszerre, gyógyszerre, kozmetikumokra, üzemanyagra.

Ez tehát win-win helyzet Kardos György szerint, aki úgy látja, egy hatékony cafeteriarendszerben a hosszú távú öngondoskodást segítő és a mindennapi megélhetést könnyebbé tevő juttatások egyaránt helyet kapnak. – Ma már kétség sem fér ahhoz, hogy ha a mostani demográfiai trendek folytatódnak, a ma aktív életkorban lévők – függetlenül attól, hogy mennyi a bérük – nem számíthatnak tisztességes időskori megélhetést nyújtó állami nyugdíjra.

Az optimális modell

A modern vállalati juttatási rendszerek nem merülnek ki az egységes cafeteriában, hanem azt kombinálják a differenciált, egyéni igényre szabott béren kívüli juttatási csomaggal. Ahol a bérstruktúra lehetővé teszi, érdemes elgondolkodni azon, hogy a béremelésre szánt összeget a cég inkább a cafeteriakeret emelésére fordítja, és juttatásokban adja a dolgozóknak. Annak sincs semmi akadálya, hogy a cafeteriában történő béremelést a munkaszerződés részévé  tegyük.

A törvényes keretet meghaladó műszaki pótlékot vagy a 13. havi fizetést is felajánlhatjuk a dolgozóinknak pénzben vagy juttatásokban. Egyre több vállalat alkalmazza a jelenléti pénzt, amit szintén lehet cafeteriában kezelni, ahogyan a mozgóbért is, amennyiben az például az áruház és nem az egyén teljesítményéhez kötődik. Ezek azonban már bonyolultabb és mindennapi adminisztrációt igényelnek, így érdemes cafeteriatanácsadót igénybe venni

Attól viszont minden céget óva intenek a szakértők, hogy bért csökkentsenek – még a dolgozóval közös megegyezéssel se! – a cafeteriakeret emelése érdekében. Ezt a NAV szigorúan ellenőrzi és bünteti!

Szintén fontos elv, hogy a cafeteriafeltételeket rögzíteni kell, a jogosultsági szabályokat pedig mindenkire egységesen kell alkalmazni. Olyannyira, hogy ha például bármely elem esetén átlépjük az értékhatár feletti részt – a 200 ezer forintot, illetve a SZÉP Kártya esetében a 450 ezer forintot –, a pluszkeretet is minden dolgozónak egységesen kell biztosítani, vagy szabályozni kell az értékhatár feletti részeket, máskülönben egyéb jövedelemnek minősül. A kedvezményes kereten felüli rész 2016-ban 49,98 százalékkal adózik, s ez még mindig jelentősen kevesebb, mint a bérre rakódó költségek, ám az emelt adót a keretösszeg átlépését követő hónap 12-ig meg kell fizetni.

A legrugalmasabb – és így a legnagyobb munkavállalói elégedettséget elérő – rendszerek kombinálják a cafeteriát és az egyéni keretként meghatározott béren kívüli juttatási rendszereket a cafeteriára vonatkozó egységességi szabályok betartásával. Amúgy minden, év közben felmerülő munkáltatói juttatásnál megtehetjük, hogy nyilatkoztatjuk a munkavállalót, hogy bérben vagy juttatásban kéri.

A három adókörnyezet – 0, 34,51 és 49,98 százalék – miatt érdemes bruttó keretben meghatározni a juttatási összeget, és a munkáltatóra bízni, hogy a felkínált étlapból a saját igénye szerint állítsa össze a menüt. Ha pedig év közben a dolgozó kilép, minden elemnél napi időarányosan kell elszámolni!

Mit ér a nyugdíj, ha állami?

2030-ra már a világ 27 országa – köztük Magyarország is – öreg társadalommá válik, minden ötödik lakos be fogja tölteni a 65. életévét, míg 2050-re már világszinten is a lakosság 18 százaléka, azaz minden hatodik ember tartozik majd ebbe a korosztályba – mutat rá a Randstad Flexibility@Work 2015 tanulmánya. Magyarországon az európai országoknál is súlyosabb helyzettel kell szembenéznünk: 15 éven belül nyugdíjba fog vonulni 2,1 millió magyar, és a munkaerőpiacra csupán 1,6 millió gyerek fog belépni. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi helyzet fenntartásához is legalább félmillió plusz adófizetőre lenne szükség – festett vészes forgatókönyvet a jövőről Farkas András, a Consequit értékesítési vezérigazgatója a Portfolio Öngondoskodás 2015 konferenciáján. És akkor még nem is beszéltünk a jelenlegi migrációs folyamatokról: egyre több magyar fiatal vállal az EU-ban munkát, de Magyarország munkavállalási szempontból egyáltalán nem népszerű bevándorlási célpont. Vagyis biztosra vehetjük, hogy a jövőben vészesen csökkenni fog a járulékfizetők száma. A jelenlegi nyugdíjrendszerben két dolgot lehet tenni: vagy a nyugdíjak csökkennek radikálisan, vagy a nyugdíjkorhatárt kell még inkább kitolni. A harmadik lehetőség pedig, hogy a munkaképes korú lakosság félretesz az idős korára. Erre több, szja-jóváírással is támogatott lehetőségük van a munkavállalóknak, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást pedig a munkáltató is támogathatja a cafeteria keretében. Sőt, talán kijelenthetjük: egy felelős munkáltatónak ez kötelessége annak érdekében, hogy hozzájáruljon a hosszú távú megtakarítások súlyának növekedéséhez. Ez ugyanis még mindig gyerekcipőben jár a magyar társadalom körében. Az MNB november végén publikált szektorjelentése szerint 2015. szeptember 30-án a 45 hazai önkéntes nyugdíjkasszában összesen 1 millió 160 ezer 716 fő rendelkezett megtakarítással. Ez azt jelenti, hogy idén az első háromnegyed évben 9000 fővel csökkent az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma, a 2014. szeptember végi taglétszámhoz képest pedig 17 ezerrel lettek kevesebben az időskorukra megtakarítók. A lemorzsolódás hátterében a nagyarányú kilépések, valamint a szolgáltatásban részesülők – vagyis a nyugdíjkorhatárt elérő tagok – növekvő száma áll. Az így kieső tagságot pedig évek óta nem pótolják az újonnan csatlakozók, még akkor sem, ha az új belépők negyedéves átlagban 2000 fővel meghaladják a kilépők számát. Jó hír viszont, hogy aki eljut addig a felismerésig, hogy muszáj félretennie, az egyre többet szán az időskori megélhetése biztosítására: 2015. január és szeptember között az egyéni tagdíjbefizetések például megközelítették a 40 milliárd forintot, szemben a 2014-es hasonló időszakban befizetett 36,6 milliárddal. A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás azonban továbbra is stagnál, van tehát tere a bővülésnek.

Forrás: Piac és Profit

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ