A nemek közötti fizetési különbség, vagy más néven bérszakadék jelentős mérőszáma lett a nemek közötti egyenlőtlenség számszerű jelzésének, valamint a nemek közötti esélyegyenlőség előmozdítására tett erőfeszítések hatásának. A mérőszám a férfiak és nők közötti bérszakadékot mutatja meg, többféle számítási módszer szerint, és mértéke jelzi a nők érvényesülési lehetőségeit a munkaerőpiacon – írja az mfor.hu.
Az OECD adatai szerint Magyarországon a férfiak jövedelemelőnye kisebb megszakításokkal, de viszonylag dinamikusan nőtt a nők fizetésének a kárára a 2004-es európai uniós csatlakozás óta. Ez a jövedelemkülönbség 2012-re csúcsosodott ki, a válság magyarországi begyűrűződése mélypontjának a hatására. Általánosan elmondható, hogy a gazdasági és pénzügyi válságoknak első körben a nők (és az idősebb munkavállalók) alkalmazása látja a kárát, és ennek következményeként a jövedelemhátrány növekedése is tetten érhető a férfi munkavállalókhoz képest.
A legfrissebb OECD adatok szerint a 2013-as 8,7 százalékos nemek közötti bérszakadékhoz képest csökkent a 2014-es, amikor is 3,77 százalékos különbség volt a férfiak és a nők fizetésének mediánértéke között. Az OECD átlaghoz és a nyugat-európai országokban megfigyelhető bérkülönbségekhez képest Magyarország viszonylag jól áll, de ebben jelentős szerepe van az országban tapasztalható alacsony átlagfizetéseknek is.
Érdekes még megnézni, hogy hogyan alakult a bérszakadék hazánkban a visegrádi régióba tartozó országok összehasonlító keresztmetszetében, akikkel egyszerre csatlakoztunk az Európai Unióhoz 2004-ben.
Az OECD adatait tekintve a visegrádi négyek közül (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország) hazánkban a legalacsonyabb a férfiak bérelőnye a nők fizetéséhez képest. Ezt a nemek közötti egyenlőség szempontjából kedvezőnek tűnő bérkülönbséget többek között a visegrádi régió országaihoz képest a nálunk tapasztalható alacsony bérek magyarázzák.
Az Eurostat 2014-es statisztikái szerint ugyanis Magyarországon van a legalacsonyabb euróban számított éves nettó bér (Magyarországon 6384, Lengyelországban 7613, Szlovákiában 7977, Csehországban pedig 8710). Ez tehát nem az jelenti, hogy ne lennének átlagosan így is jelentős különbségek a nemek közötti fizetésekben, hanem azt, hogy átlagosan mindenki rosszabbul keres, így a bérszakadék kevésbé kiugró.
Az európai uniós országok összehasonlításában a nemek közötti bérszakadék kiigazítatlan uniós átlaga 16,4 százalék volt 2013-ban a 2014-es jelentés szerint az Unió akkori 27 tagállamát nézve, míg ugyanez a 2013-as érték a jelenlegi 28 tagállamra nézve 16,3 százalék.
Hazánkban ez 2012-ben 20,1, 2013-ban 18,4 százalékos volt, így némileg mérsékelődött az elmúlt időszakban az uniós átlaghoz képesti különbségünk. 2006 óta dinamikusan nyílt szét az olló a férfiak és a nők fizetése között egészen 2012-ig, majd 2013-ban csökkent 1,7 százalékponttal.
Ebben a csökkenésben a korábban már említett gazdasági válság szerepe húzható alá erőteljesen. A gazdasági recesszióban a fizetések szintjén a nem rendszeres juttatások (prémiumok, költségtérítés) estek vissza a legnagyobb arányban (amik elemzések szerint a férfiak juttatásait jellemzik a leginkább), így a fizetési egyenlőtlenségek mértékének mérséklődéséhez hozzájárult ez a faktor is a munkahelyi leépítések hatásai mellett.
Nézzük meg közelebbről a magyar nemek közötti fizetési arányokat is. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatbázisa szerint amennyiben a teljes keresetét hasonlítjuk össze a nőknek és a férfiaknak havi lebontásban, forintban számolva és egy főre viszonyítva, akkor a 2005 és 2014 közötti rendelkezésre álló statisztikák alapján a férfiak átlagosan 13, 8 százalékkal keresnek többet, mint a nők.
Ez egy nagyon nyers, kiigazítatlan átlag a teljes kereset esetében, de jól mutatja a bérszakadék tendenciáit Magyarországon.
Mit mutat az OECD és mit az Eurostat?
Az OECD a matematikai középértékben mért különbségét hasonlítja össze a férfiak fizetésének medián értékével, legtöbbször a főállásúak között. A mediánnal, vagy más néven matematikai középértékkel történő összehasonlítás, az átlagértéknél reálisabban jellemzi a férfiak és nők közötti fizetésbeli eloszlásokat. Az átlagfizetések nagyságát néhány magasabb fizetés erősen megdobhatja, ezzel szemben a medián a valós középértéket mutatja, ugyanis ennek az értékénél a férfiak és nők pontosan fele keres többet, a másik fele pedig kevesebbet.
Az Európai Unió hivatalos adatai az Eurostat statisztikai adatain alapulnak, ahol az átlagos óránkénti bruttó keresetét hasonlítják össze a nemek között kiigazítatlan formában. Mivel nincs tudományos konszenzus az OECD és az Eurostat használatáról, ezért bármelyik formában számított indikátor helyesnek bizonyul a nemek közötti bérszakadék mérésére. Ebben a cikkben mindkettő mérőszám fel lesz tüntetve, mert számos uniós ország nem tagja az OECD-nek, így őket hazánkkal csak az Eurostat adatok alapján lehet majd összehasonlítani.
Forrás: mfor.hu
