Akár már az átlagos hivatali dolgozók is milliókat veszíthetnek végkielégítésükből, ha a tervezett leépítések miatt önként otthagyják az állami szférát a három-négyszeres lelépési pénz reményében. Az amúgy is egy–nyolc havi végkielégítések a pluszjuttatással akár tízmillió közelébe emelkedhetnek, kétmillió forint felett azonban már 75 százalékos adóval veszi vissza a kormány azt, amit adott - írja az mno.hu.

Aligha juthatnak majd sokmilliós „lelépési pénzekhez" azok a közszolgálati dolgozók, akik a minisztériumi háttérintézmények bezárása miatt esetleg önként távoznak a munkahelyükről, hiába tett erre célzásokat a kormány. Pedig a többmilliós határt számításaink szerint már az átlagos hivatali dolgozók is elérhetnék, csakhogy a kormány arról nem beszélt, hogy a végkielégítések 2, illetve 3,5 millió forint feletti részét a 75 százalékos különadó terheli attól függően, hogy az érintett milyen jogviszonyban dolgozik. Vagyis a pluszpénzük nagy részét visszaveheti az állam.

75 százalékos különadó

A napokban a sajtóban több helyen jelentek meg arról hírek, hogy a „reguláris" végkielégítést akár 3-4-szeresen meghaladó pluszpénzzel „dobná meg" a kormány az önként távozókat.

A Népszabadság által idézett dokumentumból az derül ki, hogy ezek az emberek akár 10 millió forint végkielégítést is kaphatnak, és még azoknak is jutna 600 ezer, akiknek amúgy nem járna végkielégítés, a feltétel csak az, hogy hat évig elkerüljék az állami, illetve az önkormányzati szférát. A HVG.hu ugyanakkor tegnap azt írta, hiába próbál nagyvonalúnak látszani a kormány, hideg zuhanyként érheti ezeket az embereket, hogy a pénzüket az állami végkielégítésekre kivetett 75 százalékos különadó terhelheti.

Sok ezer ember veszítheti el az állását

A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény világosan fogalmaz a végkielégítésekről. E szerint három év hivatali idő után egyhavi pénz jár, öt évnél már kéthavi, majd a fokozatos emelkedés húsz évnél éri el a nyolchavi illetménynek megfelelő összeget. (Ezek a szabályok egyébként jóval kedvezőbbek, mint az „átlagos" munkavállalóknak a munka törvénykönyve alapján járó juttatások, ott ugyanis huszonöt évnél lép be hat- havi végkielégítés.) Lapunknak Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő azt mondta, egyelőre nem tudni, hogy hány ember fogja elérni azt a szintet, ahol már belép a különadó, de azt 2, illetve 3,5 millió forint felett mindenképpen alkalmazni kell, az alatta lévő összeget pedig amúgy is 15 százalékos szja, továbbá 18,5 százalékos járulék csökkenti. Nyolchavi végkielégítés esetében már az átlagos bruttó bérrel is kétmillió forint fölé kerülhet valaki, ezt növelheti tovább a három-négyszeres szorzó. De a vezető beosztású tisztségviselők már akár öt vagy nyolc év munkaviszony után jogosulttá válhatnak ekkora összegre.

A bürokráciacsökkentésre hivatkozva a kormány a tervek szerint február 10-én dönt arról, hogy pontosan mely állami szervek, illetve minisztériumi háttérintézmények szűnjenek meg vagy olvadjanak be az illetékes minisztériumokba. A lépéssel sok ezer ember veszíti majd el az állását. A Lázár-féle 73-as intézményi „halállista" már egy hete nyilvánosságra került, és abban sok olyan szervezet is van, amelynek megszüntetése nehezen magyarázható. Tegnapi közleményében a Jobbik fejezte ki aggodalmát a Külügyi és Külgazdasági Intézet megszüntetése miatt. A párt szerint a korszerű államigazgatás létrehozása támogatható, de a fűnyíróelven alapuló, koncepciót nélkülöző átalakításokat elutasítják.

Forrás: mno.hu