Már az első tárgyalási fordulóban éles ellentét alakult ki a munkaadók és a szakszervezetek között a 2027-es minimálbér-emelés mértékéről: a vállalatok mindössze 4 százalékot ajánlanak, míg a munkavállalói érdekképviseletek ragaszkodnak a korábban vállalt 14 százalékhoz. A helyzetet tovább bonyolítja a Magyar Péter vezette kormány adócsökkentési terve, amely jelentősen növelné a minimálbéresek nettó keresetét, a cégek szerint részben kiváltva a béremelést. Bár informálisan már egy 8 százalékos kompromisszum lehetősége is felmerült, az álláspontok egyelőre rendkívül távol vannak egymástól - olvasható a Klubrádió oldalán.

Komoly feszültséggel kezdődtek meg a 2027-es minimálbérről szóló egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. A Portfolio értesülései szerint a munkáltatók és a szakszervezetek lényegében elbeszéltek egymás mellett, és egyelőre nem látszik, milyen feltételekkel születhet megállapodás.

A vita középpontjában a kormány által bejelentett adócsökkentés áll. Magyar Péter miniszterelnök terve szerint jövőre a minimálbér személyi jövedelemadója 15-ről 9 százalékra mérséklődik. A munkáltatók úgy számolnak, hogy a 4 százalékos bruttó béremelés és az adókönnyítés együttesen mintegy 13 százalékkal növelheti a legalacsonyabb keresetűek nettó jövedelmét.

A szakszervezetek viszont elfogadhatatlannak tartják, hogy a vállalatok a költségvetésből finanszírozott adócsökkentéssel indokolják szerény bérajánlatukat. Érvelésük szerint az állami intézkedés nem helyettesítheti a munkáltatók által biztosított béremelést. „Az adócsökkentés a dolgozóké, nem a cégeké!” – hangsúlyozta a Magyar Szakszervezeti Szövetség.

Zlati Róbert, a szervezet elnöke elkeserítőnek nevezte az első tárgyalást. Mint mondta, a szakszervezetek a hároméves bérmegállapodásban szereplő 14 százalékos emelést szeretnék érvényesíteni, noha a gazdaság kedvezőtlen helyzetével is tisztában vannak.

Kozma Zsolt, a Munkástanácsok elnöke arra figyelmeztetett, hogy a 4 százalékos ajánlat tovább növelné a minimálbér lemaradását az átlagkeresethez képest. A korábbi megállapodás ugyanis azt célozta, hogy 2027-re a legkisebb kötelező kereset elérje a rendszeres bruttó átlagbér felét.

A munkaadók másként ítélik meg a lehetőségeket. Kalmár Ákos, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségi tagja szerint a korábbi béralku lényegesen gyorsabb gazdasági növekedéssel számolt. A stagnáló gazdaság, az idén várható 1,8 százalékos GDP-bővülés és a jövő évi kilátások miatt a 14 százalékos emelést nem tartják teljesíthetőnek.

A kormány egyelőre nem kötelezte el magát egyik javaslat mellett sem. A Portfolio kormányzati forrásai szerint olyan megállapodást támogatna, amely figyelembe veszi a gazdaság teherbíró képességét. A lap értesülései alapján informálisan már 8 százalékos béremelés is szóba került lehetséges kompromisszumként. Ehhez azonban mindkét oldalnak jelentősen engednie kellene.

A következő tárgyalások tétje így nem csupán a minimálbér összege, hanem az is, hogy a tervezett adócsökkentésből származó többletjövedelmet mennyiben tekinthetik a munkáltatók saját béremelési kötelezettségük kiváltásának.

Forrás: Klubrádió