Várhatóan már július közepén napirendre kerülhet a minimálbér és a garantált bérminimum összegének felülvizsgálata. Erre a tavaly év végén aláírt megállapodás adhat lehetőséget, ám az emelésre alig van remény. Mutatjuk mire számíthatnak a munkavállalók. A napi.hu cikke.
Újratárgyalhatják a minimálbér és a garantált bérminimum idei összegéről szóló bérmegállapodást a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány.
A kötelező legkisebb bérekről folytatott rendkívüli egyeztetésre ugyanakkor még várni kell, mivel egy esetleges korrekcióhoz szükség van a legfrissebb makrogazdasági adatokra, kiemelten az infláció változásáról szóló adatokra. Ezek az adatok ugyanakkor leghamarabb csak július közepétől állnak rendelkezésre.
Nincs rá esély, hogy júliustól változzon a minimálbér és a bérminimum összege, az elmúlt hetekben ezzel kapcsolatban napvilágot látott hírek megalapozatlanok.
Ha magasabb az infláció, nőhet a minimálbér, de csak elméletben
A szakszervezetek, a munkaadók és a kormány hosszas tárgyalássorozatának eredményeképp tavaly decemberben megállapodott a minimálbér és a garantált bérminimum idei összegéről. Ennek értelmében
- a minimálbér 16 százalékkal emelkedett, bruttó 200 ezer forintról 232 ezer forintra nőtt az összeg.
- a garantált bérminimum 14 százalékkal nőtt januártól, bruttó 260 ezer forintról 296 400 forintra.
A háromoldalú megállapodás nem tartalmaz olyan kitételt, hogy júliustól változna a kötelező legkisebb bérek összege. Sokan rosszul értelmezték azt a kötelezettségvállalást amely kimondja, újra kell tárgyalni a megállapodást, ha az előrejelzésektől jelentősen eltérnek a tényleges nemzetgazdasági folyamatok.
Ebben az esetben a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretében átnézik a megállapodást a felek, ám annak módosítására aligha lennének nyitottak a munkáltatók.
A megállapodásban tehát szó sincs arról, hogy a vártnál magasabb infláció esetén év közben is nőnek a kötelező legkisebb bérek. Az egyezség felülvizsgálatára pedig abban az esetben kerülhet sor, ha
- a féléves makrogazdasági mutatók és a vállalkozásokkal kapcsolatos adatok jelentősen eltérnek a decemberi várakozásoktól,
- vagy az infláció éves átlagban meghaladja a 18 százalékot 2023-ban.
A túlárazott élelmiszer felemésztette a fizetéseket
– A szakszervezetek célja, hogy a munkavállalók minél kevésbé érzékeljék a magas infláció hatását. Az idén elsősorban arra törekedtünk, hogy a munkavállalók fizetésének vásárlóereje a rendkívüli inflációs körülmények közepette se essen vissza, sőt lehetőség szerint tovább nőjön, ehhez a Munkástanácsok Országos Szövetsége minden eszközt és lehetőséget megragad – hangsúlyozta a Napi.hu megkeresésére Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett,
nagyon kicsi az esélye annak, hogy még idén újra emelkedjen a minimálbérek összege, ilyen kitétel nincs a bérmegállapodásban a munkáltatóknak sem állna érdekében a lépés.
Palkovics Imre arra is rámutatott, még heteket kell várni azokra az első féléves adatokra és az év hátralévő részére adott előrejelzésekre, amelyekből kiderül, a tavalyi bérmegállapodás újratárgyalása egyáltalán szóba jöhet-e.
Az elnök kiemelte, a kötelező legkisebb bérek a 2022-es éves infláció mértékével emelkedtek. Jóval jelentősebben nőtt ugyanakkor az élelmiszerek ára, amely a munkavállalók fogyasztói kosarának jelentős részét adja.
Minél alacsonyabb bérért dolgozik a munkavállaló, annál érzékenyebben érinti a jövedelmi helyzetét az élelmiszerár-emelkedés.
Palkovics Imre felháborítónak tartja, hogy az Európai Unió legnagyobb áremelkedése a magyar családokat és a munkavállalókat terheli, miközben számos vállalkozás a megugró költségek ellenére példátlan profitnövekedésre tett szert.
Ezt a példátlan profitnövekedést pedig azzal érték el az érintett cégek, hogy az indokoltnál jóval nagyobb áremeléseket hajtottak végre – idézte fel a Munkástanácsok elnöke.
A válság a nyugat-európai jólétet is kikezdte
Az Európai Unió statisztikai hivatalának adatai szerint a keresetek emelkedése Magyarországon szinte a legtovább kompenzálta az árak emelkedését, miközben a többi tagállamban már 2022-ben is csökkent a minimálbér reálértéke.
Az Európai Központi Bank hosszú ideje azt hangsúlyozza, hogy az infláció kezelését hátráltatja a bérek nagyobb mértékű emelése, ezért óva inti ettől a kormányokat és a munkáltatókat. Ennek következménye, hogy a legtöbb EU tagországban már 2022-ben is kevésbé nőttek a fizetések, mint a számlák végösszege. A magyarországihoz hasonló 2022-es és 2023-as minimálbér emelésekre egy-két országban volt eddig példa.
A hazai vállalkozások nagy része többször is emelte a béreket, vagy bérkiegészítéssel próbálta kezelni az infláció hatását. Sokan ugyanakkor évek óta nem részesültek béremelésben, az ő keresetük már közel negyedével ér kevesebbet, mint két évvel ezelőtt.
Ez pedig már jelentős életszínvonal-csökkenést okoz a magas tudást igénylő munkakörökben és a fehérgalléros munkavállalóknál is.
Románia még bőven mögöttünk van
Noha a magyar minimálbér a harmadik legkisebb a tagállamok közül, vásárlóerőben már más a helyzet.
Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő egy friss elemzésében rámutatott, hogy az Eurostat legfrissebb adatai szerint a magyar minimálbér vásárlóértéke nagyobb, mint öt másik tagállamban, Csehországgal pedig megegyezik.
A magyar minimálbér vásárlóértéke 2010. január 1-jén a luxemburginak mindössze a 30 százaléka volt, idén január 1-jén pedig már elérte az 54 százalékát.
A szakértő megjegyezte, hogy míg Magyarországon a 4,7 millió foglalkoztatott közül mindössze 2-300 ezren dolgoznak minimálbérért, addig más országokban jóval nagyobb arányban. Romániában például a munkavállalók több mint negyede minimálbéres, tavaly pedig ez az arány a 30 százalékot is meghaladta.
Forrás: napi.hu
