Hónapról hónapra több pénzt költenek a munkavállalók és a nyugdíjasok élelmiszerre, az inaktívak viszont egyre kevesebbet – derült ki a Publicus Research lapunk számára készített felméréseiből. 

A december közepi adatfelvétel szerint a megkérdezettek átlagosan havi 101 ezer forintból vásároltak élelmiszert, április elején viszont már 105 ezer forintos havi kiadásról számoltak be. Ezen belül az aktív munkavállalók havi költése 111 ezer forintról 114 ezer forintra, a nyugdíjasoké pedig 81 ezer forintról 91 ezer forintra nőtt.

Az, hogy hónapról hónapra többe kerül a bevásárlás, a magas infláció tükrében egyáltalán nem meglepő. Az éves drágulás üteme év eleje óta ugyan hajszálnyit mérséklődött, de ez még mindig azt jelenti, hogy az élelmiszerárak január óta is havi 1,7, illetve 1,5 százalékkal emelkedtek.

A KSH legutóbbi adatai alapján élelmiszerből ugyan 8,6 százalékkal kevesebbet tudtak eladni a boltok februárban, a vásárlók összességében mégis 121 milliárd forinttal több pénzt hagytak az élelmiszerüzletek pénztáraiban. Ezt a költési tempót azonban az inaktívak, azaz a valamilyen okból nem dolgozók (tanulók, háztartásbeliek) nem tudják tartani. Ők a Publicus mérése szerint

egyre kevesebbet – decemberben még 95 ezer, április elején már csak 82 ezer forintot - költenek havonta élelmiszerre.

Úgy tűnik, eközben az emberek kezdenek hozzászokni a magas inflációhoz, de jóval erőteljesebbnek érzékelik azt a hivatalosnál. A Publicus decemberi adatfelvételekor a megkérdezettek még úgy érzékelték, 77 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára egy év alatt, április elején viszont már „csak” 65 százalékos drágulást vélelmeztek. A KSH ehhez képest márciusban 25,2 százalékos éves inflációt mért, ezen belül 42,6 százalékos élelmiszerár-drágulást.

Ezt a februári 25,4, illetve 43,3 százalékhoz képest hajszálnyi csökkenést jelentő adatot Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter üdvözölte, mondván „elindult egy mérséklődés”. Márpedig a kormány korábbi nyilatkozatai alapján az infláció csökkenése esetén kivezetik a több mint egy éve velünk lévő élelmiszerárstopot – igaz, az ehhez szükséges csökkenés mértékét sosem definiálták pontosan.

A hatályos jogszabályok szerint április 30-ig vannak érvényben a hatósági árak. Orbán Viktor miniszterelnök március végi rádióbeszédében úgy fogalmazott: ahogy „jön lefele” az infláció, úgy fogják kivezetni az árstopokat. Azt fejtegette: az árstopok segítenek az infláció letörésében, de zavarokat is okoznak az ellátásban, ezért az a jó, ha eltűnnek a rendszerből. Ameddig azonban az infláció nagyon magas, ezt nem lehet megtenni. Ha bizonyos szint alá süllyed, akkor meg kell hozni a „védintézkedéseknek a feladásáról szóló” döntéseket. Hogy pontosan mikor, hány lépésben, azon Nagy Márton minisztériuma dolgozik – mondta. A miniszter csütörtökön egyeztetett is a termelőket, feldolgozókat és kereskedőket képviselő jelentősebb - például a baromfi, a tej, a cukor - terméktanácsok képviselőivel. A téma az "infláció letörése, az inflációs spekuláció megszűntetése" volt, de ennél több nem derült ki a tárca közleményéből.

Szerdán a kormány ugyanakkor ismét megerősítette: április végéig mindenképpen érvényben lesznek az ársapkák. Hogy utána mi lesz, azt továbbra sem tudni. Április közepén születik újabb döntés – ígérték lényegében április közepén. Az ugyanakkor nem valószínű, hogy hetekkel a határidő lejárta előtt jelentenék be az árstopok végét, hiszen akkor az emberek megrohamoznák a boltokat.

Az árstopok létjogosultságát ugyanakkor egyre többen vitatják – saját oldalról is. Matolcsy György jegybank-elnök szerint például a hatósági árak bevezetése hozzájárult az infláció növekedéshez. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, egyben a Fidesz országgyűlési képviselője pedig az ársapkák miatt megsokasodott import termékek kapcsán sürgette még év elején a hatósági árak kivezetését.

Nem tűnt el az áruhiány

Miután a hatósági árak miatt egyre látványosabbá vált az áruhiány az üzletekben, a kormány év elején kötelezte a kereskedőket, hogy igény esetén kétszeres mennyiséggel is szolgálják ki a vásárlókat az ársapkás termékekből. A fogyasztóvédelmet is ráállították az ügyre, amely a január végi „árstoprazzia” során 333 millió forint büntetést szabott ki a kereskedőkre. Az áruhiány ennek ellenére nem tűnt el a boltokból. A Publicus április eleji felmérése során a megkérdezettek decemberhez képest valamivel kisebb, ám még mindig jelentős arányban nyilatkoztak úgy, hogy egy hatósági áras terméket nem tudtak megvenni, mert nem volt a boltban. Decemberben a megkérdezettek 56 százaléka rendszeresen találkozott áruhiánnyal, 22 százalékukkal pedig előfordult már ilyesmi. Április elején a vásárlók 43 százaléka számolt be rendszeres áruhiányról, 27 százaléka pedig időnkénti problémáról. Az április elején még mindig áruhiányra panaszkodók kétharmada cukrot nem tudott venni, felük hiába kereste a tejet, harmaduk a lisztet, 30 százalékuk pedig az étolajat. 

Forrás: Népszava