Harmadával kevesebbet költenek élelmiszerre, hatból egy egészségügyi dolgozónak gondot okoz a hitelei törlesztése – derül ki a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) belső felmérésének összefoglalójából. A lapunkhoz eljuttatott összefoglalóban arról is írnak, hogy az egészségügyi dolgozók közel 100 százaléka részt venne valamilyen tiltakozási formában az érdekei érvényesítése érdekében. A Mérce cikke.
Azzal kapcsolatban, hogy a hasonló gondokkal küzdő pedagógusokkal erőiket egyesítve el tudnak-e képzelni valamilyen fajta együttműködést, akár közös megmozdulásokat, megkerestük dr. Soós Adriannát a FESZ vezetőjét, illetve a tanárok sztrájktárgyalási folyamatában több mint egy éve résztvevő Pedagógusok Demokratikus Szakszerveztének (PDSZ) ügyvivőjét, Nagy Erzsébetet is.
Az egészségügyi dolgozók háromnegyede csökkentette az élelmiszer kiadásait, harmaduknak problémát jelenthet a gyermekei ellátása, ötödük külföldre menne
A FESZ a sztrájktárgyalások megindítása előtt felmérést indított a dolgozók körében, amit január közepe és február eleje között 2114-en töltöttek ki. Ebben amellett, hogy felmérték, mennyiért értesültek a munkavégzést érintő változásokról, az infláció dolgozókra gyakorolt hatásaira voltak kíváncsiak.
Az összefoglalóból kiderül, a dolgozók negyede nem értesült a munkafeltételekkel kapcsolatos tavalyi változásokról. Vagyis több pótléktípus megszüntetéséről, a teljesítményhez kötött alapbérezés tervéről, az orvosok átvezényelhetőségéről vagy a praxiskezelő központok létrehozásáról. (Ezekről itt írtunk hosszabban.)
A válaszadók közel száz százaléka nem tartja elfogadhatónak azt, hogy az orvosok kivételével a szakdolgozók csak júliustól kapnak béremelést az egészségügyben, azt is csak csekély mértékben.
