Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Csehország kormánya hétfő éjjel Twitteren jelentette be, hogy sikerült megállapodni a Magyarországnak folyósítandó Európai Uniós források egy részéről.

Ez azt jelenti, hogy a helyreállítási alap – jelen árfolyamon – nagyjából 2400 milliárd forintos összegét megkapja Magyarország, és a kohéziós alapból is a korábbinál kevesebbet, 3000 helyett 2600 milliárd forintnyit függesztenek fel.

A cseh soros elnökség tweetje szerint az EU nagyköveteknek sikerült megegyezniük

• az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós segélyről,
• a nagyvállalatok minimum 15 százalékos társasági adójáról,
• a helyreállítási alap feltételekhez kötött folyósításáról Magyarország részére,
• és a feltételességi eljárásról.

Mint korábban írtuk, utóbbi – noha a COVID-járvány idején a helyreállítási alappal összefüggésben alkották meg az egykor jogállami mechanizmusként hivatkozott eszközt – nincs vele összefüggésben, és a kohéziós alap kifizetéseihez támaszt feltételeket.

Ennek jegyében a kohéziós alapok három legnagyobb felhasználási területének számító energetika, közlekedés, településfejlesztési finanszírozások 65 százalékát, 3000 milliárd forintot függesztettek volna fel. Az Eurológus ugyanakkor több forrásból is úgy értesült, hogy ezt az arányt 55 százalékra, vagyis 2600 milliárd forintra mérséklik.

A helyreállítási alap kifizetéséről már korábban arról lehetett hallani, hogy pozitív döntés várható az EU részéről – ez azonban eleve úgynevezett mérföldkövekhez és szupermérföldkövekhez van kötve, melyeket a kormánynak be kell építenie a jogrendbe és napi működésébe.

Ilyen például az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése vagy a közbeszerzés terén a verseny és az átláthatóság javítása. Azaz a helyreállítási alap esetében a pénzkeret megadásával jobban tudja befolyásolni a magyar kormányt az Unió, a sima és szupermérföldköveken keresztül folyamatosan zsarolható válik a kormány.

Ami szintén fontos fejlemény, hogy a kormány korábban ehhez kötötte a pedagógusok régóta esedékes és az elmúlt év során egyre hangosabban követelt béremelését is.

A kormány e tekintetben egyelőre nem kommunikált, és az elmúlt hetek, hónapok kusza kommunikációjának fényében abban sem lehetünk biztosak, hogy végül mekkora béremelést ad a kormány a pedagógusoknak és milyen formában. Korábban a pedagógus szakszervezetek azonnali 45 százalékos emelést és a mindenkori minimálbérhez kötött pedagógus bértáblát követeltek, amit a kormány aligha szándékoz megadni. A kormány ezzel szemben azt kommunikálta, hogy 2025-re a diplomás átlagbér 80 százalékára emeli a pedagógusbéreket, jövőre 21, majd 25 és 30 százalékos, fokozatos emeléssel.

A pedagógus szakszervezetek és a Tanítanék még nem reagált a fejleményekre, de az Egységes Diákfront már elkezdte számonkérni a kormányt, megemlítve hogy messze nemcsak a bérek elmaradottsága jelent problémát az oktatásban – szemben a kormány előszeretettel hangoztatott narratívájával.

Az Ukrajnának nyújtandó, közös hitelfelvétellel járó segélyről a Portfolio úgy tudja, hogy Magyarország kormánya végül belement az utcába, amibe Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter hétfő délutáni videója szerint nagyon nem akart:

Vagyis hogy közös uniós adósságvállalási megoldáson keresztül támogatja Ukrajnát, nem pedig bilaterális alapon, mint ahogy akarta. A kormány szerint ez, valamint a hasonló intézkedések veszélyes lépések az EU mélyebb integrálása felé, amit határozottan elutasít (szemben az ellenzék egy részével, ami éppenhogy a mélyebb integrációt sürgeti).

A globális minimumadóról pedig a kecske és káposzta módszer szerint sikerült megállapodni. A Világgazdaság információi szerint ugyanis noha a minimumadó-terv értelmében legalább 15 százalékos társasági adót kellene kivetniük a nagyvállalatokra a kezdeményezéshez csatlakozó országoknak, vagyis a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet(OECD) 137 tagországának – köztük az EU tagállamainak – Magyarország ezalól felmentést kap.

A Világgazdaság birtokába került hivatalos levélből ugyanis cikkük szerint az derül ki, hogy az Európai Unió Tanácsa hozzájárult, hogy a 9 százalékos magyar iparűzési adó beleszámítson a globális minimumadóba.

Ez összecseng azzal a korábbi értesüléssel, miszerint az EU Magyarország nélkül vezetheti be a globális minimumadót. Kritikusai szerint a minimumadó magyarországi bevezetése jelentősen rontaná az ország nemzetközi versenyképességét, ugyanis számos nagyvállalat többek között épp a hasonló kedvezmények miatt döntenek afelől, hogy mely országban folytatnak gazdasági tevékenységet, esetünkben elsősorban ipari termelést.

Magyarország ennek jegyében adóparadicsomi állapotokat teremtett, és tevékenyen lobbizott is az elmúlt években, hogy fenntarthassa, miközben az effektív társasági adó – vagyis hogy valójában mennyit adóznak nálunk a multinacionális nagyvállalatok – még a hivatalos 9 százalékos rátánál is jóval alacsonyabb lehet a különböző kedvezmények és támogatások miatt.

A globális minimumadó épp azt védené ki, hogy az egyes országok egymással versenyezve csökkentsék a lehető legmélyebbre az adószinteket, hisz ez alapvetően csak a nagy cégeknek jó, és a hasonló gazdasági helyzetben lévő országok ezen cégek érdekeit szolgálják ki az egymás alá ígérgetéssel.

A kedvezményeknek egyébként még számos formájában részesíthetik a nagyvállalatokat: Magyarország például a nagy cégekre szabott munkajogi szabályozással, valamint a lazán értelmezett környezetvédelmi előírásokkal, valamint a be nem tartásukkal.

(Telex, HVG, VG, Portfolio)

Forrás: Mérce