A valós éves infláció alapján újabb, idei évre szóló nyugdíjkiegészítést várnak az idősek, és erre jöhet majd a 2023-as januári mérték, amit még nem árult el a kormány. A várakozás itt 15 százalék. A Népszava cikke.
Karácsonyi ajándék lehet a kormány bejelentése a januári nyugdíjemelés mértékéről, mert a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése – a jegybank közzétételi naptára szerint – csak december 22-én jelenik meg, s a kormány vélhetően az ebben közölt várható infláció alapján mondja ki a várva-várt számot. Ez akkor is így van, ha Matolcsy György jegybankelnök múlt heti kirohanása után Varga Mihály pénzügyminiszter azt hangsúlyozta: „a jegybank egy független szervezet”. A nyugdíjas szervezetek persze maguk is végeznek számításokat, készítenek előrejelzéseket, s ezek alapján nagyjából egységes a várakozás, hogy az emelés mértéke 15 százalék legyen.
– Ekkora emelés biztosítaná a nyugdíjak reálértékének megőrzését, amire oly gyakran hivatkozik a kormány, de csak akkor, ha az idei infláció még el nem számolt részére jutó emelést is megkapják az idősek
– fogalmazott a Népszavának Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának elnöke. Emlékeztetett arra: a novemberben kifizetett nyugdíjkiegészítés, amivel együtt idén összesen 14 százalékkal emelték meg az ellátások összegét, csak augusztus végéig vette figyelembe a drágulás mértékét, mert a törvény így rendelkezik. Az ezt követően mért infláció alapján ugyanakkor a nyugdíjas szervezetek számítása szerint év végéig még az ellátások további 1-2 százalékos növekedésével kellene kalkulálni, azaz ennyi plusz emelés kellene.
Az idei pénzromlás pontos mértéket viszont csak február elején hozza nyilvánosságra a KSH – tette hozzá a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának tagja, aki januártól a NYUSZET soros elnöke lesz. A januári, 2023-ra szóló emelést pedig ehhez az idei, teljes évre érvényes mértékben növelt nyugdíjhoz kellene visszamenőleg igazítani. Vagyis azt akarják elérni, hogy februárban kapják meg pluszban az idei teles évre a plusz 1-2 százalékot, illetve ezzel növeljék szintén visszamenőleg a januári emelés mértékét is.
Korábban a kormány egyszerűen lenyelte az év utolsó szakaszának inflációját, de amíg ez 0,1 százalékos eltérés volt, addig nem emelték fel a hangjukat a nyugdíjas szervezetek, ám a tavalyi 0,3 százalékos különbözetet már szóvá tették. Választ sem kaptak a kormánytól a felvetésre. Most azonban sokkal nagyobb eltérésről lehet szó, mert épp az év utolsó hónapjaiban nőttek ugrásszerűen az árak. A múlt héten megjelent KSH adatok szerint az év első 11 hónapjában átlagosan 14,1 százalékos drágulással szembesültek a nyugdíjasok, de ezen belül novemberben 25,1 százalékos volt a pénzromlás mértéke ennek a korosztálynak. Év végéig pedig tovább romlik a helyzet, csak az a kérdés, mennyivel. A bajt tetézi, hogy mind a jegybank, mind más elemzők 2023 elején még ennél is magasabb inflációval számolnak, s nagyon is optimistának számít Juhász László várakozása, aki szerint a nyugdíjasok március után már a drágulás lassulására készülnek, ezért számoltak 15 százalékos éves inflációval, s így nyugdíjemeléssel.
Miközben mindenki lázasan számol, ismét napirendre került egy nyugdíjreform lehetősége az uniós helyreállítási csomaghoz való hozzáférés feltételeként. Az ennek keretében megfogalmazott magyar vállalások ugyan követhetetlenül kuszák, de elvben egy, a mainál méltányosabb nyugdíjrendszert eredményeznének.
Csakhogy a hazai szakértők nem tartják reálisnak egy 2025-ben elindítandó újabb nyugdíjkorhatár-emelés tervét, bár az utóbbi napokban több ezzel kapcsolatos hír is megjelent a magyar sajtóban.
Barát Gábor nyugdíjszakértő arra emlékeztette lapunkat, hogy Simonovits Andrással együtt jó ideje szorgalmazzák a hazai nyugdíjrendszer átvilágítását, hogy meg lehessen szüntetni a benne lévő igazságtalanságokat, de a kormány ehelyett inkább tovább mélyítette az árkokat. Herczog László, a NYUSZET tanácsadó testületének vezetője és Farkas András nyugdíjszakértő az ATV-n érvelt úgy, hogy a korhatáremelés nem aktuális, míg Juhász László a jegybank 2019-es elemzésére hivatkozva erősítette ezt a gondolatot, ami szerint 2035 körül, a Ratkó-unokák nyugdíjba vonulásakor kell foglalkozni a nyugdíjrendszer átfogó reformjával. Az addig hátralévő idő elegendő lenne egy alapos elemzésre, a tervek kidolgozására és megvitatására – tette hozzá. Politikai szándék kérdése, hogy lesz-e belőle valami.
Forrás: Népszava
