A NYUSZET Tanácsadó testületének elnöke szerint a nyugdíjrendszernél fontos, hogy hosszú távban gondolkodjunk, jelenleg ez a rendszer finanszírozható, de hosszú távra ez nem igaz. A nyugdíjszakértő pedig azt hangsúlyozta: a nyugdíjprémiumra félretett költségvetési előirányzatot át kellene szervezni egy szociális korrekciós nyugdíjemelési alappá.
"A kormány a januári nyugdíjemelés mértékének megállapításához vizsgálja a szankciós infláció várható alakulását" - közölte a Pénzügyminisztérium az atv.hu-val arra, hogy januárban az 5,2 százalékhoz képest mennyivel lesz magasabb a nyugdíjemelés.
Herczog László, a NYUSZET Tanácsadó testületének elnöke, korábbi szociális és munkaügyi miniszter most az ATV Start című műsorában azzal kezdte, hogy már december van, és nincs hivatalos szám arról, mekkora infláció várható 2023-ra, és még a 2022-es mérték is ismeretlen. Szerinte a kormányzati ígéret és a vonatkozó törvény is azt mondja, hogy inflációt követő nyugdíjemelést kell megvalósítani. A gyakorlat az, hogy mindig éves átlagban gondolkodik a költségvetés, a probléma az, hogy csak január végén tudjuk meg ennek a mértékét, és nincs olyan korrekciós mechanizmus, ami rendszerszerűen garantálná a nyugdíjasonak, hogy megkapják azt az emelést, amit az infláció által meg kellene valósítani. Már 2022-ben is 0,3 százalékot buktak emiatt a nyugdíjasok - tette hozzá.
Farkas András nyugdíjszakértő a műsorban felidézte Matolcsy György szavait, amely szerint a jövő évi infláció 15-18 százalék körül lesz. Ha ez bekerül az MNB hivatalos inflációs előrejelzésébe, akkor nem 13, hanem 15 százalékkal kellene emelni, ami összhangban lenne a szakszervezeti követelésekkel is. Mint mondta, az idei három emeléssel 14 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, ő ezek után a 15 százalékot reálisnak tartja.
Varga Mihály pénzügyminiszter erre úgy reagált, hogy a jegybank egy független szervezet.
Herczog László hangsúlyozta, hogy az alacsony nyugdíjakkal mindenképp kellene valamit kezdeni, ugyanakkor belátják, hogy talán ebben a válságközeli helyzetben egy általános, jelentős nyugdíjemelésre nincs lehetőség, de a legalacsonyabb jövedelmű nyugdíjasoknak legalább egy egyszeri juttatást szükségesnek tartana.
Korhatár-emelés?
Farkas András azt mondta: a legszegényebb nyugdíjasok helyzetét mindenképpen enyhíteni kell, mert a jelenlegi nyugdíjemelési rendszer egységes százalékos mértékben van megadva, vagyis a kisebb nyugdíjjal rendelkezők kisebb emelést kapnak, a nagyobb nyugdíjjal rendelkezők pedig nagyobbat. Hozzátette, szerinte a nyugdíjprémiumra félretett költségvetési előirányzatot kellene átszervezni egy ilyen szociális korrekciós nyugdíjemelési alappá. Az átlagnyugdíj ma 177 ezer forint, a szakértő 148 ezer forintos határhoz kötné a plusz juttatást, az ez alattiaknak szerinte kellene ilyet adni.
Herczog László szerint túlhangsúlyozzák a nyugdíjkorhatár emelését, de szerinte szó sincs arról, hogy ezt ebben az évtizedben megemelnék. Mint mondta, a nyugdíjrendszernél fontos, hogy hosszú távban gondolkodjunk, jelenleg ez a rendszer finanszírozható, de hosszú távra ez nem igaz, szerinte 2050 után mindenképpen változtatni kell, de ezt a munkát akár már most el kellene kezdeni, hogy legyen idő a részletek kimunkálására.
Kell-e a svájci indexálás?
Az ellenzék többször is javasolta a svájci indexáláshoz való visszatérést. Ezzel kapcsolatban Farkas András azt mondta: ez szükséges lesz majd azért, hogy a nyugdíjak elszakadását az aktív keresők vásárlóerejétől lassítsuk. A korhatáremeléssel kapcsolatban úgy véli: semmilyen anyagban nem szerepel, hogy azonnal emelni kell a korhatárt, mert éppen most fejeződött be egy korhatáremelési ciklus, ez egyelőre benne van az Európai Unió fősodrában. Ez a lehetséges emelés hosszú távra szól, az anyag szerint a további várható élettartamhoz kell kötni a nyugdíjkorhatárt - tette hozzá.
Forrás: ATV
