Ismét 70 forint körül lehet majd a tojás, és 350 a burgonya, már ha lehet majd kapni őket. Ráadásul az Orbán-kormány által bevezetett két új árstop alig fékezheti az inflációt.
További két alapvető élelmiszerre húz ársapkát a kabinet: a burgonyát és a tojást - a nagybani piacok kivételével - nem adathatják a kereskedők drágábban, mint az idén szeptember 30-án.
Hogy pontosan milyen méretű és minőségű tojásokra, illetve milyen burgonyára vonatkozik az árstop, abban volt némi kommunikációs zavar. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a szerdai Kormányinfón az M-es méretű tojást és a kései burgonyát jelölte meg, később azonban a Miniszterelnökség több hírportálnak is pontosította, az összes étkezési burgonyára és friss tojásra vonatkozik majd a hatósági ár. Ezek az alapvető termékek „előkelő helyen szerepelnek” a drágulásban – indokolta a döntést Gulyás Gergely.
A KSH szintén szerdán közölt októberi inflációs adatai szerint a tavalyihoz képest átlagosan 40 százalékkal drágább élelmiszereken belül a legnagyobb mértékben, 87,9 százalékkal valóban a tojás ára ugrott meg. Ezt azonban a sorban az alapvető élelmiszernek tekinthető kenyér követi 81,4 százalékkal, majd a tejtermékek 75,4, a sajt 74,7, a vaj és vajkrém 71,6 százalékkal, de a száraztészta is 58,6 százalékkal drágult. A burgonya drágulási ütemét a KSH gyorsjelentése nem emelte ki, ennek ársapkája kevésbé is érthető. A vonatkozó táblázatok adatai alapján a kései burgonya „csak” 50 százalékkal drágult egy év alatt: idén októberben 380 forint volt kilója, míg egy éve 252 forint. A korai burgonyáról pedig - értelemszerűen – csak május-júliusi árak állnak rendelkezésre: a legutóbb mért átlagár 361 forint volt.
Az újabb ársapkák bejelentésének időzítése mindenesetre nem véletlen, a KSH szerdán ugyanis újabb, 26 éve nem mért inflációs csúcsról közölt adatot.
Az átlagos pénzromlás üteme októberben immár 21,1 százalékra nőtt, a 40 százalékos élelmiszer-infláció pedig messze a legmagasabb Európában. A korábbi tapasztalatok szerint az ársapkák ugyan inkább fűtik az inflációt, mint csökkentik, ám mint kiderült, a kormánynak nem is utóbbi a fő szándéka. Gulyás Gergely azzal indokolta árstopokat, hogy „legalább bizonyos alapvető termékekhez mindenki a korábbi áron juthasson hozzá”. Az intézkedésétől a kormány mindössze 0,1-0,2 százalékpontos inflációcsökkenést remél.
A KSH adatai alapján az inflációt továbbra is az energia- és az élelmiszerárak hajtják. Az erősödő árnyomást jelzi, hogy a maginfláció 22,3 százalékra ugrott. A háztartási energia ára - a rezsicsökkentés kivezetése miatt - 64,4 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gáz 121, a tűzifa 57,7, az áram 28,6 százalékkal drágult. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) értékelése szerint a pénzromlás gyorsulását egyértelműen az élelmiszerárak emelkedése okozta. A lakosság inflációs várakozásai még mindig emelkednek - igaz a 16 százalékos érték elmarad a mért 21,1 százalékos inflációtól. Reményt adhat az inflációs fordulatra, hogy az MNB felmérése alapján a kiskereskedelmi értékesítési árakra, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások hónapok óta a nyári csúcsértékek alatt vannak, ami csökkenő áremelési hajlandóságra utal.
A két új ársapkás élelmiszer közül a tojás súlya 0,5, a krumplié pedig 0,3 százalék az inflációs kosárban, az árrögzítés az októberi inflációt alig több mint 0,1 százalékponttal fogta volna vissza
– kommentálta a bejelentést Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője. Szerinte várhatóan decemberben vagy januárban, 22 és 23 százalék közötti szinten érheti el csúcspontját a hazai infláció, majd 2023 második negyedévében mehet vissza 20 százalék alá. Tempósabb csökkenés csak a jövő nyáron indulhat, így a mutató jövő ősszel kerülhet az egy számjegyű tartományba. Összességében az elemző az idei évre 14,5, jövőre pedig 15 százalék körüli átlagos inflációt vár (a KSH az első tíz hónapban már átlagosan 12,7 százalékos drágulást mért, a nyugdíjas-kosár inflációja január és október között 13 százalék volt.)
Nem tudni, a különböző ársapkákat hogyan vezeti majd ki a kormány, ez befolyásolhatja majd az infláció lefutását – mondta lapunknak Molnár László, a GKI vezérigazgatója. A kutató szerint éves szinten idén és jövőre is 14 százalék lehet a pénzromlás üteme, de az infláció lefutásában rengeteg a bizonytalanság. A következő hónapokban nem várható az árindex gyors esése, a drágulás jövő nyártól mérséklődhet, hacsak nem kell hozzányúlni az ársapkákhoz, illetve a lakossági energiaárakhoz. Utóbbi Molnár László szerint nem kizárt a költségvetési problémák miatt. Ha mégsem kerül erre sor, akkor jövő év végére egy számjegyűre csökkenhet az infláció. Leszögezte, a két újabb ársapkának semmilyen antiinflációs hatása nem lesz, mert a veszteségüket a kereskedők más termékekre rakják majd rá.
Jócskán vissza kell árazni a tojást és a burgonyát
A hatósági ár a tojás esetében 25, a burgonyánál 10 százalékos árcsökkenést jelent – közölte Gulyás Gergely. Ez vélhetően a szeptemberi és az októberi KSH-átlagárak összevetésével jött ki. Vagyis feltételezhető, hogy ismét a szeptemberi KSH átlagár lesz az irányadó, ha egy kereskedő nem tudja visszakeresni és igazolni, mennyiért árulta a tojást és a burgonyát szeptember 30-án. A KSH adatai alapján a kései burgonya átlagára szeptemberben 352, októberben pedig 380 forint volt, vagyis egy hónap alatt 8 százalékkal drágult. A 10 darabos tojás átlagára 24 százalékkal, a szeptemberi 723 forintról 899 forintra emelkedett. Az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszerében ennél frissebb, részletesebb – és nem mellesleg magasabb - árak szerepelnek (ezek a kiskereskedelmi üzletláncok árait mutatják). A ketreces M-es tojás darabja múlt héten 113, az L-es 129 forintba került. A szeptember 26-október 2-i héten ezek ára 80, illetve 98 forint volt. Ezek már 41, illetve 32 százalékos drágulást jelentenek. A burgonyáról csak október 30-i adat szerepel: akkor 438 forint volt kilója, szeptember végén pedig 409 forint, ami 7 százalékos drágulásnak felel meg.
Forrás: Népszava
