. Miközben rövidesen érkezik a nyugdíjasoknak a drágulás miatti újabb kompenzáció, a még aktívak számára egyre borúsabbnak tűnhetnek időskori kilátásaik. Mint egy friss kutatásból kiderült: a lakosság 41 százalékának nincs félretehető jövedelme. Ez jelentős romlás a tavalyihoz képest.

Pont egy hét van hátra, hogy aki bankszámlára kapja, annak megérkezzen havi juttatásával együtt a drágulást ellentételezni hivatott újabb, 4,5 százalékos nyugdíjemelés. Ezt is figyelembe véve – számoltuk ki korábban – a 300 ezer forint feletti nyugdíjasok juttatása az idén alsó hangon (hiszen ez az összeg csak a sáv legalja) pont kétszeresével nő, mint az átlagnyugdíjat kapóké. Az emelések következtében egyébként a januárban még 150 ezer forintnyi átlagnyugdíj novemberre 171 ezer forintra emelkedik. Az igazán idős kisnyugdíjasok persze sokkal kisebb növekményből gazdálkodhatnak.

Hiába büszkélkedett a pénzügyminiszter közösségi posztjában ellenzéki kritikára reagálva azzal, hogy összesen 14 százalékos így az idei nyugdíjemelés (ami tény), az idősek közül sokan mégis elégedetlenek. Részben azért, mert a magyar élelmiszer-infláció elképesztő mértékre rúg, a maga 35,2 százalékával a legmagasabb az egész Európai Unióban. A nyugdíjasok kosarába pedig az átlagnál nagyobb arányú – itt írtunk részletesen arról, hogy miként számol a KSH – az élelmiszer. (Bár jegybank volt elnöke, Bod Péter Ákos arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon összességében is kétszer olyan gyorsan nőnek az árak, mint az uniós átlag.) 

Átlagosan is csak a kívánatos harmadát tudják félretenni

Főként a kisebb juttatást kapó nyugdíjasok tehát berzenkednek, de egyáltalán nincsenek jó helyzetben a ma még aktívak sem. Legalábbis ezt mutatja a Generali Biztosító friss reprezentatív kutatása. Mint leírták: baljós tendencia rajzolódik ki. A hazai lakosság szerint havi 76 ezer forint lenne az az ideális összeg, amit fontos lenne megtakarítani a nyugdíjas éveikre, ehhez képest a valóságban átlagosan 28 ezer forintot tudnak félretenni. Ez pedig az optimálisnak tartottnak alig több mint a harmada.

Már aki egyáltalán képes félretenni. A 2021-ben mért 35 százalékhoz képest, idén már 41 százalék nyilatkozott ugyanis úgy, hogy még kisebb összeget sem tud a jövőjére szánni jelenleg. A helyzet pedig várhatóan még tovább romlik, hiszen az infláció csak a következő hónapokban érheti el a csúcsát, emiatt nagy valószínűséggel a reálbérindex a negatív tartományba kerül. A gazdasági bajok pedig álláshelyeket is veszélyeztetnek.

Egyre nagyobbak a különbségek

A tavalyi felmérés eredményeihez képest – hívta fel a figyelmet a Generali – mellbevágó az egyre növekvő pesszimizmus a lakosság körében. A 12 hónap leforgása alatt sokat romlottak ugyanis a magyarok jövedelmi lehetőségei és jövőbeli kilátásai. A megtakarításra képtelenek mellett azok aránya is csökkent, akik maximum 20-50 ezer forintot tudnak megtakarítani.
 
Azt is megmutatta viszont a felmérés, hogy egyre nagyobbak a jövedelmi különbségek hazánkban. A 150 ezer forintnál is nagyobb plusz havi összeggel gazdálkodók száma ugyanis még nőtt is a tavalyi eredményekkel összehasonlítva. Az átlagos magyar „megtakarító” a nagyobb vidéki városokban élő, középfokú végzettséggel rendelkező 50-56 éves férfi. A kifejezetten magas havi félretehető jövedelemmel rendelkezők pedig jellemzően a 40 év alatti, felsőfokú végzettségű budapesti férfiak. A nők egyik kategóriában sem rúgnak igazán labdába.

Forrás: azenpenzem.hu