A szegénytörvények korszakát idézi a szociális törvény tervezett módosítása – erről beszélt a Magyar Hang megkeresésére az egyik illetékes érdekképviselet elnöke. A javaslat lényege szerint az államnak gyakorlatilag csak a legvégső esetben lenne felelőssége a szociális ellátásban, ezt a szakmai szervezetek mellett már az ellenzéki pártok is bírálták. Szerdán ismét az Országház falai között is téma lesz, mégpedig a honvédelmi bizottságban.
Az eredetileg a „Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról” nevet viselő salátatörvényt Pintér Sándor nyújtotta be és ebben szerepel a szociális törvény tervezett átírása is. A belügyminiszter azt mondatná ki, hogy az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős. Ha önellátásra nem képes, akkor a hozzátartozó kötelessége segíteni rajta, ha a család is tehetetlen, akkor a feladat a lakhely szerinti önkormányzatra, ha ott sincs pénz és erőforrás, az állam által támogatott karitatív szervezetekre hárul. Végül, a felsorolás ötödik helyén az állam következik, és ha minden kötél szakad, ellátja a rászoruló személyt. Vagyis a rászorulók az államra csak legvégső esetben számíthatnak.
– A modern európai államokban folyamatosan növekszik a társadalmi felelősség az állampolgárok jóléte és biztonsága iránt, ez a javaslat egy nagyon komoly visszalépés a téren. Neoliberális ihletettségűként hivatkoznak rá, de ez sokkal régebbi időket idéz: a szegénytörvények korszakát
– fogalmazott a Magyar Hangnak a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezetének (SZMDSZ) elnöke. Migács Tibor szerint egy premodern társadalomban teljesen érthető gesztus, hogy a társadalmi felelősség helyett kizárólag a családok, hozzátartozók felelőssége dominál, de a modern világban, ahol a családok atomizáltak, szétszórva élnek, ott szinte lehetetlen megvalósítani. Ez a törvény tehát egy olyan keret, amely szűkebbre vonja még az alaptörvény leírását is, lerontja az ott megfogalmazott általános elveket.
Migács Tibor szerint az állam valóban kivonul a szociális ellátás területéről és ez nem most kezdődött. Mint a szakember elmondta, az elmúlt tizenkét év elve és gyakorlata mind ebbe az irányba mutatott: Magyarország nagyon keveset költ szociális ellátásra, a friss adatok szerint ez az uniós átlagtól négy százalékponttal marad el. GDP-arányosan nem 22 százalék az erre a célra fordított kiadás, hanem csupán 18. A magyar GDP meghaladja a 60 ezer milliárd forintot, annak négy százaléka durván 2-2,5 ezer milliárd forintot jelent.
– Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár nemrég arról beszélt, hogy az idei költségvetésében Magyarország 1 140 milliárd forintot szán szociális és gyermekvédelmi kiadásokra. Csak azt nem tette hozzá, hogy ennek az összegnek a jelentős része az egyházakhoz kerül, amelyek jóval magasabb költségvetési kerettel dolgoznak, mint az állami, illetve az önkormányzati intézmények. A regnáló hatalom számára a szociális ügyek a szükséges rosszat jelentik. Minimális körben kívánnak támogatást nyújtani, de azt is az egyházak bevonásával, amivel kapcsolatban semmilyen szakmai egyeztetés nem zajlott – tette hozzá a szakszervezeti vezető.
Migács Tibor elmondása szerint a törvény tervezett módosítása a szociális munkásokat nem csak mint állampolgárokat érinti majd. – Nyilvánvalóan még nehezebb helyzetbe kerülnek, hisz a hozzájuk segítségért fordulók esetében azt kell majd vizsgálniuk, hogy a család vajon helyt állt-e a hozzátartozójáért. Ha nem, akkor a kényszerítés különböző eszközeihez kell nyúlniuk, amit ha nem ők, akkor a hivatalok végeznek el. Komoly adminisztratív terhelést jelent ez a rendszernek – fejtette ki. Szavai szerint a karitatív szervezetek is a létükért küzdenek, nagyrészt rosszul fizetett vagy önkéntes munkán alapulnak, aligha nyújtanak olyan szociális biztonsági garanciákat, amelyeket a XXI. században az állampolgároknak élvezniük kellene. Ez az egész egy régóta tartó folyamat része, nem arról van tehát szó, hogy mostantól a kielégítő vagy megnyugtató szociális helyzet hirtelen drasztikusan romlani kezdene. – A válsághelyzetben, mikor a rászorulók száma nem fog csökkenni, azt várná az ember a kormánytól, hogy megerősíti a szociális rendszert, krízisintervenciót, plusz forrásokat biztosít egyes csoportoknak vagy az egész társadalomnak, ám itthon semmi ilyesmi nem történik. Azt, hogy újabb hatósági áras termékeket jelentenek be, nem lehet komoly segítségként értelmezni. Ez csak szemfényvesztés – mondta.
A törvény tervezett módosítása miatt az ellenzéki pártok is tiltakoztak már, a parlamentben például az obstrukció eszközéhez nyúltak: a múlt szerdán délelőtt elkezdődött vitát elhúzták másnap reggelig, így akarták rá felhívni a figyelmet. Szerdán délelőtt a tervezet a honvédelmi bizottság asztalára került a tervek szerint.
Forrás: hang.hu
