Bőkezűek vezéreikkel az állami erdőgazdaságok. Amióta a kormány lehetőséget adott rá, akár bruttó hárommillió forintot is meg lehet keresni itt vezérigazgatóként. S bár törvény kötelezi a társaságokat az információ közzétételére, a jogszabálynak ehhez a passzusához már nem igazán tartják magukat – írja a Népszabadság.

Hárommillió forintot is megkereshet egy állami erdőgazdaság vezetője, amióta a kormány szeptember közepén módosította az állami cégek vezetőinek bérezéséről szóló szabályokat.

Korábban többször is írtunk arról, hogy szeptemberben a kormány felemelte a fizetési plafonokat az állami cégeknél, amelynek következtében a közt szolgálni hivatott menedzserek több mint versenyképes béreket kapnak. Ennek kapcsán kíváncsiak voltunk arra, hogyan változott az állami erdészetek veze­tői­nek fizetése. A 22 erdészet közül hatnál próbáltuk megtudakolni, hogy a szabályozás változása előtt és jelenleg mennyi a vezérek fizetése: a Bakonyerdőt, az Egererdőt, a Mecsekerdőt, a Sefagot, a Vergát és a Zalaerdőt kérdeztük. Bár mindössze két számot kérdeztünk a cégektől, konkrét választ egytől sem kaptunk. A Zalaerdő titkársága a Földművelésügyi Minisztériumhoz irányított bennünket, amely viszont annyit közölt, hogy a cégek a tájékoztatást a szabályoknak megfele­lően közzétették honlapjukon.

A Mecsekerdő internetes oldalán e tárgyban információt nem találtunk. A vonatkozó linken ugyanis nem a cégvezetés bérezéséről szóló dokumentum, hanem egy beszállítói szerződéseket összesítő irat található 2013-ból, így továbbra sem tudjuk, Keszi ­László vezérigazgató tevékenységét milyen fizetéssel honorálja a társaság.

Megtaláltuk viszont az Állami Számvevőszék 2015-ös jelentését, benne olyan megállapításokkal, hogy a cég által kezelt vagyonról vezetett nyilvántartás nem felelt meg a jogszabályokban foglaltaknak, mert tételesen nem tartalmazta a vagyonkezelt eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, valamint az értékben bekövetkezett egyéb változásokat. Ezért a nyilvántartás nem biztosította az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot.

A Bakonyerdő Zrt. honlapján az összes vezető fizetése számszerűsítve van, kivéve Varga László vezérigazgatóét. Az ő rubrikájában a „kormányhatározat szerint" kiírás szerepel. Akárcsak a Sefag Zrt. vezérének, Barkóczi Istvánnak az esetében.

A cég egyik tavaly nyári dokumentumában még 1,018 millió forint bruttó bér szerepel, így a kérdés csak az, mennyivel nőtt a vezér fizetése a kormányhatározat alapján. Ebben Schumacher István, a Verga első emberének a fizetése orientálhat bennünket, aki bruttó 2,75 millió forintot keres, nem jogosult prémiumra, ám felmondási ideje (menesztése esetén ennyi ideig kapja a fizetését) 365 nap, így  végkielégítésként is értelmezhető összegként 33 millió forintot kaphat.

A veszprémi erdészet vezetője a júliusi lista szerint bruttó 900 ezer forintot keresett. Hogy Rosta Gyula mennyit vitt haza a Zalaerdőtől a szeptemberi kormányrendelet-módosítás előtt, azt nem tudjuk, azt viszont igen, hogy jelenleg bruttó hárommillió forintot. Jár neki még 20 százalék prémium, és felmondás esetén három hónapig kap fizetést. Hogy egy közös vadászaton az Eger­erdő vezérigazgatója, Jung ­László szégyenkezik-e az előbb említett kollégái előtt, azt nem tudni. Mindenesetre a cég közzététele szerint mindössze 1,05 milliót keres, három hónapos felmondási idő mellett.

A bérek mértéke és azok palástolásának szándéka csak azért pikáns, mert októberben még arról írtunk, hogy egy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által készült feljegyzés élesen bírálta pont ezen erdészetek gazdálkodását. Az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó feladatok teljes kiszervezéséről, 406 milliós, a szerződés betartásáért fizetett díjprémiumról, az alvállalkozóknak megvásárolt, majd veszteséggel bérbe adott gépekről szólt a jelentés. A hat erdőgazdaság ugyan tiltakozott az állítások ­miatt, mondván, a Kehi-anyagot nem ismerik, de az idézett konkrétumokat senki nem cáfolta.

Forrás: Népszabadság