A magyar infláció – számolta ki a GKI – az árstopok nélkül 30 százalék fölötti lenne. Úgy véljük, így lehet örülni a kormány intézkedéseinek, de azok alighanem csak elleplezik, mekkora baj van itt nálunk. Egyszer pedig ezzel biztosan szembesülni kell majd.
A valós uniós összehasonlítás céljából a GKI kiszámította, hogy a KSH 2021-es fogyasztó kosár súlyai alapján mekkora áremelkedést okoznának azok a termékek és szolgáltatások, amelyek árai jelenleg rögzítettek, amennyiben valós piaci árakon kellene azokat megvásárolni. A számítás a jelenleg ismert piaci árakon történt (esetenként a hasonló termék árváltozása alapján). A rezsicsökkentésbe eső szolgáltatások esetében, ahol nincs piaci ár (például vízellátás, szennyvíz- és hulladék kezelés) ott a bevétel és a veszteség finanszírozás arányát vették alapul (ennél nagyobb áremelésre lenne szükség, ha az ellátási színvonalat is fenn kívánnák tartani, de az ehhez szükséges áremelés mértéke jelenleg nem ismert).
Kalkulációik alapján az árak felszabadítása a földgáz esetében a fogyasztói árindexet 8,5 százalékponttal emelné, majd az üzemanyag következik 4,4 százalékponttal. A villamos energia esetében a hatás 2,4 százalékpont, az élelmiszerek esetében pedig 1,9 százalékpont. Az egyéb rezsielemek összességben 2 százalékpontot tennének hozzá a mért inflációhoz. Így összesen 19 százalékponttal nagyobb lenne az árak növekedése a mértnél, ami a júniusi 11,7 százalékos árindexet közel 31%-ra emelné. Megítélésük szerint a hazai és az uniós árindexek alakulását ez a számítás jobban tükrözi. Ez alapján az élen álló Észtország 20 százalékos drágulási üteme nem is olyan magas.
Kérdés az is, hogy az árrögzítés feloldása milyen lakossági terhekkel járna. A GKI számítása alapján egy főre vetítve az összes ár felszabadítása éves szinten 261 ezer forinttal, havi szinten 22 ezer forint/fővel terhelné meg a családi büdzsét. Ezen belül a földgáz piaci áron közel havi 10 ezer forint/fő kiadás többletet jelentene országosan (a földgáz fogyasztóknál havi 15 ezer Ft/fő lenne az emelés). Az üzemanyagok piaci ára havi 5 ezer Ft/fő többlet költést jelentene országosan (a gépkocsi használóknál ez havi 20 ezer Ft/gépkocsi többlet lenne). A villamos energia egy főre jutóan havi 2800 forinttal (háztartásonként havi átlag 6 ezer forinttal) kerülne többe. Az élelmiszerek árrögzítésének feloldása fejenként havi 2150 forinttal emelné a háztartási kiadásokat. A többi rezsielem piaci árra emelése egy főre vetítve havi 2100 forint többletet jelentene a családoknak.
Az Azénpénzem.hu véleménye szerint a leírt számok és arányok is nagyon jól mutatják, hogy a kormány az árstopokkal valójában nem a legszorultabbakat segíti. A vegyes tüzelés és fafűtés nem is esik a „rezsicsökkentés” hatálya alá. A szegényebb rétegeket (beleértve a kisnyugdíjasokat is) jobban érintő élelmiszerek kapják a legkisebb állami támaszt. Úgy véljük, így lehet örülni a kormány intézkedéseinek, de azok alighanem csak elleplezik, mekkora baj van itt nálunk. Egyszer pedig ezzel biztosan szembesülni kell majd.
Forrás: Azénpénzem
