A magyar nyugdíjak szintje köszönőviszonyban sincs azzal, amit a magyarok gondolnak saját szükségleteikről és a létminimumról - derül ki a Pulzus Kutató napi.hu megbízására készített felméréséből. A helyzet két éve, amikor ugyanezt kérdeztük az emberektől, szintén drámai volt, és azóta tovább romlott.

A magyar átlagnyugdíj 161 ezer forint, amely a most júliusi pótlólagos emeléssel 167 ezer forintra emelkedik, egyösszegben pedig hétszer 6000, vagyis 42 ezer forint érkezik - írta bejegyzésében Farkas András nyugdíjszakértő.

A mostani 3,9 százalékos és a januári 5 százalékos emeléssel még mindig egy megalázóan alacsony összegről beszélünk, amely eltörpül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt áprilisi 337 500 forintos átlagbér és 275 300 forintos mediánbér mellett.

Ezt igazolja vissza a lapunk megbízásából készített reprezentatív kutatás eredménye, amely szerint a magyaroknak mindössze 1 százaléka mondja azt, hogy ha holnap kezdené a nyugdíjas éveit, akkor kevesebb mint 150 ezer forint elegendő lenne a megélhetéshez, és 21 százalékuk elégedne meg 150 és 250 ezer forint közötti összeggel.

A relatív többség, 39 százalék 251 és 300 ezer forint közötti összeget tartana elfogadhatónak, 23 százalék pedig 351 és 450 ezer forint közötti összeggel lenne elégedett. 16 százalék igényelne ennél is többet.

Két év alatt változtak az igények

Érdekes összevetni ezeket a számokat egy két évvel ezelőtti kutatással, amikor ugyanezt a kérdést tettük fel a Pulzus segítségével. Akkor a válaszadók 6 százaléka érte be 150 ezer forintnál kevesebbel, 43 százalék 150 és 250 ezer, 32 százalék 250 és 350 ezer, 12 százalék pedig 350 és 450 ezerrel. Ennél több pénzre 7 százalék tartott volna igényt.

Azóta viszont nagyon elszálltak az árak, így nem csoda, hogy a magyarok is mást gondolnak a tisztességes megélhetést biztosító összegről. Itt pedig nem csak az átlagos áremelkedésre kell gondolni, de arra is, hogy több alapélelmiszer 30-40 százalék körüli mértékben drágult.

A kisebb településen élőknek több kell?

Visszatérve az idei adatokra, a lakóhely szerinti bontásból az derül ki, hogy a kisebb városokban és a községekben élők nagyobb arányban tartanának szükségesnek 450 ezer forintnál is magasabb nyugdíjat, mint a budapestiek vagy a megyeszékhelyen élők. Ez azért érdekes, mert egyrészt Budapesten drágább a megélhetés, mint vidéken, ráadásul sokkal kevesebb lehetőség kínálkozik az önellátásra - legyen szó húsról, zöldségekről vagy gyümölcsökről.

Életkor szerint vizsgálva az adatokat nincsenek kiugró értékek, az látszik viszont, hogy 60 év felett visszafogottabbak az emberek, és arányaiban kevesebben vannak azok, akik nem érnék be 450 ezer forintnál kevesebbel.

A diplomásoknál viszont éppen fordított a helyzet, ott kell a magasabb nyugdíj, amely összefüggésbe hozható azzal, hogy sok diplomás munkakörben magasabbak a fizetések.

Forrás: napi.hu