A Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt egyebek közt az egészségügy és az oktatás helyzetéről is – írja az mno.hu.
Lázár János a tájékoztatón ismertette azt a kormánydöntést, amely szerint ebben az évben 2048 milliárd forint európai uniós forrást kell kifizetni Magyarországon. A rendelet azt is rögzíti, hogy 2017. június 30-áig a 2014–20-as uniós ciklus összes pályázatát ki kell írni, és legkésőbb 2019 elejére a teljes rendelkezésre álló összeget ki kell fizetni.
A politikus megjegyezte, ha idén sikerül az előírt 2048 milliárd forint kifizetése, a részt vevő munkatársak tizenkét havi célprémiumot kapnak. Lázár János beszámolt keddi brüsszeli látogatásáról is, ezen belül az Elzbieta Bienkowska belső piacért felelős biztossal folytatott megbeszélésről, amely szavai szerint „felfokozott" beszélgetés volt. Közölte: a paksi erőműbővítés és a Budapest–Belgrád vasútvonal építése ügyében az Európai Bizottság illetékes biztosa kifejezetten ellenségesen állt ahhoz a gondolathoz, hogy Magyarország akár Oroszországgal, akár Kínával hazai gazdasági befektetésekre szerződjön.
A Miniszterelnökség vezetője más uniós biztosokkal is egyeztetett. A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős Phil Hogannel például áttekintették a magyarországi vidékfejlesztési operatív program 1200 milliárd forintos kasszáját, amelyből januárban 550 milliárd forint pályázatot hirdetnek meg. Kérdésre Lázár azt is közölte, hogy az Európai Bizottság nem akarja nyilvánosságra hozni az Altus uniós megbízásához kapcsolódó dokumentumokat.
Nem tudnak többet fizetni az orvosoknak
Beszélt arról is, hogy nem tudnak annál többet fizetni az orvosoknak, mint amennyit Nyugat-Európában fizetnek nekik. Példaként említette, hogy a Szent Imre-kórházban felmondott orvosoknak egymillió forint körül volt a fizetésük. Szerinte Nyugat-Európában elképesztően nagy igény van a magyar orvosok munkájára, mivel a magyar orvosképzés világszínvonalú. A kormánynak mérlegelnie kell, hány orvost tud képezni, mert ha ekkora az igény, könnyen lehet, hogy többet kell képezni – részletezte. Ugyanakkor elmondta, ez nem pótolja az egészségügyi bérrendezést, amelyet a költségvetés teherbíró képességének függvényében meg kell tenni.
Szóba került a Herman Ottó Gimnázium esete is
A sajtótájékoztatón az is szóba került, hogy a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestülete a múlt héten nyilvánosságra került levelében azt írta, az egész oktatási rendszert látják veszélyben. Lázár János ezzel kapcsolatban azt mondta, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere folyamatosan konzultál a közoktatás szereplőivel, és „bürokráciacsökkentést készít elő a pedagógiai munkában". A kancelláriaminiszter hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a fenntartott intézményeknek tudomásul kell venniük a törvényhozás által kialakított kereteket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy folyamatosan romlik a gyermekek tudásszintje, és „nem dughatja homokba a magyar pedagógustársadalom a fejét, mintha ehhez neki semmi köze nem lenne".
Ma Magyarországon a pedagógusok munkaadója az állam, amely ezt a feladatot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül látja el – hangsúlyozta, hozzátéve: nem terveznek vitát nyitni arról, hogy a munkaadó milyen szervezeti formában látja el feladatát, mert ez a kormányzat felelőssége.
Az államigazgatás átalakítása ügyében Lázár János kérdésre megerősítette, hogy a kabinet tervei szerint számos hivatal megszűnik. A javaslatok között szerepel, hogy a nyugdíjba vonulók helyére nem vesznek fel senkit, azt pedig támogatják, aki önkéntesen átlép a magánszektorba. Megjegyezte, az adóhivatalnál is biztosan lesz „létszámkorrekció".
Lázár János a műkincs-restitúció témájában is kapott kérdést, amelyre azt felelte: azokat a műtárgyakat, amelyekről az állam nem tudja bizonyítani, hogy az övé, visszaadják vagy lehetőség szerint megvásárolják.
A tájékoztatón Kovács Zoltán kormányszóvivő gratulált ahhoz, hogy Oscar-díjra jelölték a Saul fiát a legjobb idegen nyelvű filmek között.
Forrás: mno.hu
