A nem aktív korosztály jelentős része már most spórolni kényszerül az étkezéseken, és ha valósnak bizonyul a beharangozott drágulás, akkor rezsicsökkentés ide vagy oda, nem tudja kifizetni télen a fűtésszámlát - írja a Népszava.

Nem értik egyes szakértők, miért érzik magukat rosszabbul az idős emberek a nyugdíjemelésektől, mint ahogy azt a számok indokolnák, pedig egyszerű a magyarázat: ma nincs korrekt elszámolás – vetette fel lapunknak Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) elnöke.

Szerinte nem jó üzenet, hogy az éves várható infláció alapján döntik el a januári emelés mértékét, tehát

egy jóslásra alapozza a kormány az idősek ellátását, de amikor a következő év elején elkészül a zárszámadás, amiből kiderül, mekkora volt a tényleges áremelkedés, akkor nem számolnak el a nyugdíjasokkal, hogy vajon megkapták-e a teljes nekik járó összeget. 

A már megszokottá vált novemberi nyugdíjkiegészítés ugyanis, amit elvben ennek a kérdésnek a megoldására találtak ki, csak augusztus végéig veszi figyelembe a drágulást, azt már nem számolja bele, ami az év négy utolsó hónapjában történik.

A kérdés azért különösen aktuális, mert a jegybank minden eddiginél sokkolóbb inflációs előrejelzést hozott nyilvánosságra. Már szó sincs a tavasszal hangoztatott forgatókönyvről, hogy júliusban tetőzik a drágulás és utána lassú javulás indul, a legújabb forgatókönyv az év egészére 11-12,6 százalékos általános, ezen belül 20 százalékos élelmiszer áremelkedéssel számol. A nyugdíjasoknak ugyanakkor a júliusi pénzükkel együtt kifizetendő évközi emelés csak 3,9 százalékos növekedést jelent, ami az eredetileg csak 3 százalékosra tervezett, végül 5 százalékra növelt januári emeléssel együtt is nagyon messze van a fenti számoktól.

Némethné Jankovics Györgyi tud olyan országokról,

ahol ilyen esetben automatikusan a havi inflációhoz emelik az idősek ellátását, nem kell ehhez a hatalom kegyére, döntésére várni, de nálunk ilyen megoldásról a kormány hallani sem akar. 

Pedig az idősszervezet vezetője szerint ideje lenne új megoldásokon is gondolkodni a nyugdíjak valódi értékének megőrzéséhez, mert most a már nem aktív korosztály jelentős része spórolni kényszerül az étkezéseken,

egyre nehezebben veszi meg a gyógyszereit és ha valósnak bizonyul a beharangozott drágulás, akkor rezsicsökkentés ide vagy oda, nem tudja kifizetni télen a fűtésszámlát.

Visszatérve arra, miért érzik rosszabbnak a helyzetüket az átlag alatti nyugdíjjal rendelkezők, mint a lakosság többi része: a Nyugdíjas Parlament júniusban megrendezett ülésén Katona Tamás közgazdász, a Szegedi Egyetem professzora mutatott rá, hogy minél alacsonyabb valakinek a havi nyugdíja, annál többet költ arányaiban élelmiszerekre, s ezen a téren a legrosszabbak között vagyunk.

Elemzése kitért arra, hogy az Európai Unió tagállamaiban áprilisban az élelmiszerárak 8,6 százalékkal, az eurózónában 7,4 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva, ezzel szemben az átlagos magyar fogyasztók majdnem kétszer ekkora, 16,1 százalékos drágulással szembesültek. A kisnyugdíjasok pedig ennél is rosszabb helyzetbe kerültek, mert

ők csak a legalapvetőbb élelmiszereket tudják megvenni, ezek ára pedig még jobban nőtt, így azt érzékelik, hogy 30-40 százalékos a drágulás.

Ráadásul várhatóan hosszabb időre – a jegybank szerint legalább 2023 végéig – magas inflációval kell számolni, s a bajban lévő nyugdíjasoknak nem hoznak tartós megoldást az egyszeri juttatások, legyen szó nyugdíjprémiumról vagy a 13. havi nyugdíjnak megfelelő összegről. A legnagyobb nyugdíjas szervezetek ezért különböző megoldásokkal, de mind azt szeretnék elérni,

hogy a legalacsonyabb nyugdíjakból élőknek adjon külön összeget a kormány vagy egyszeri juttatásként, vagy még jobb lenne, ha méltányossági nyugdíjemelés formájában, hogy ne romoljon drasztikusan az életszínvonaluk a gazdasági válság hatására. 

A Pénzügyminisztérium azonban sem nekik, sem lapunknak nem válaszol az ezzel kapcsolatos kérdésekre.

Forrás: Népszava