A minimálbér és a garantált bérminimum összege 2023-ban – a jelenlegi bizonytalan helyzetben várt adatok alapján – 8–12 százalék között emelkedne a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok javaslata szerint. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta, a közös javaslat célja a legkisebb bérek értékállóságának megőrzése mellett, hogy a munkavállalók is részesüljenek a gazdaság növekedéséből. A szakszervezetek olyan számítási mód elfogadását is javasolják, ami felgyorsítja és kiszámíthatóvá teszi a háromoldalú bértárgyalásokat és összhangban van a készülő ­uniós irányelv ajánlásaival. A Magyar Nemzet cikke.

Noha a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről ­várhatóan csak ősszel kezdődnek el az érdemi egyeztetések, a szakszervezeteknek és a munkáltatói érdekképviseleteknek már ­június közepéig javaslatot kellett tenniük a kötelező legkisebb bérek meghatározásához vezető eljárásrendre – értesült szakszervezeti forrásokból a Magyar Nemzet. 

Úgy tudjuk, a munkaadók nem tettek a tárgyalások menetére vonatkozó érdemi javaslatot. Az országos bértárgyalásokon részt vevő három vállalkozói érdekképviselet közös álláspontjában ugyanakkor jelezte: a jelenlegi, sok bizonytalansággal terhelt gazdasági és nemzetközi helyzetben kizárólag az eddig alkalmazott, tíz éve eredményes tárgyalásos út vezet megállapodáshoz a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (vkf) részeként.

– Lassítja a minimálbér-tárgyalásokat, hogy nehezen jutunk hozzá azokhoz a gazdasági adatokhoz, előrejelzésekhez, amelyek a szakszervezetek minimálbérekre vonatkozó racionális javaslatához nélkülözhetetlenek lennének. A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek ezért egy hosszú távú, nemzetközi ajánlásokat is magában foglaló, szakértői véleményeken alapuló eljárásrendre tett javaslatot, amely érdemben segítheti a legkisebb bérek meghatározását a következő években is – mondta a Magyar Nemzetnek Palkovics Imre.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kérdésünkre jelezte, 

a nemzetgazdaság valós adataira épülő, szakértői véleményekkel is alátámasztott szakszervezeti javaslat szerint jövőre 8–12 százalék közötti mértékben emelkedne a minimálbér és a garantált bérminimum. Alapvető cél, hogy a legkisebb bérek értékállók maradjanak, ezen felül a gazdaság teljesítményét a munkavállalók keresetének emelkedése is tükrözze. 

Ezek alapján a két munkavállalói konföderáció arra tesz javaslatot, hogy a 2023-as minimálbér-emelés mértéke a jövőre előrejelzett fogyasztói áremelkedés mértékének és a 2023-ra előrejelzett reál GDP-bővülés mértékének összege legyen. 

A jelenlegi előrejelzések szerint – nagy szórás és bizonytalanság mellett – jövőre az infláció visszatérhet a három és öt százalék közötti sávba, míg a magyar GDP növekedése öt százalék körül alakulhat. Ezek alapján várhatóan legalább nyolc, de akár tizenkét százalékkal is nőhetne jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A minimálbér így bruttó 215 ezer és 225 ezer forint lehetne 2023-ban, míg a garantált bérminimum akár 280-290 ezer forintra is emelkedhetne.

Palkovics Imre hozzátette: továbbra is a szociális partnerek megállapodása határozza meg a béremelés mértékét. A két országos szakszervezet javaslata nemcsak a jövő évi legkisebb bérek meghatározására alkalmas, hanem hosszú távon elősegítené a zökkenőmentes, háromoldalú megállapodást a munkáltatókkal és a kormánnyal, emellett összhangban van az Európai Unió minimálbér-irányelvének tervezetében foglalt ajánlásokkal is.

Az Európai Unió tagországai közül Magyarországon nőtt egyedül kiemelkedő mértékben a minimálbér bruttó összege, vásárlóereje pedig a háborús infláció ellenére is meghaladta a tíz százalékot. 

Közben a legtöbb EU-s országban reálértékben jelentősen visszaesett a legkevesebbet keresők fizetése. Az Eurostat friss elemzése szerint a magyar minimálbér bruttó összege továbbra is az egyik legalacsonyabb az unióban, ám vásárlóerőben kifejezve a magyar minimálbér többet ér, mint a cseh vagy a szlovák legkisebb bér.

Forrás: Magyar Nemzet