Áprilisban már 9,5 százalékos volt infláció, hamarosan 10 százalék fölé emelkedik a mutató és ott is marad, ami azt jelenti, hogy októberben emelni kell a nyugdíjakon. A Népszava cikke.
A márciusi 8,5 százalékról áprilisban 9,5 százalékra ugrott 12 havi infláció – közölte a KSH. A fogyasztói árak emelkedése meghaladta az elemzői várakozásokat – a Portfolio felmérése szerint – a magyarországi banki elemzők átlagosan 9 százalékos drágulást vártak áprilisban, vagyis az áremelkedések gyorsulását, ám a valóság sajnos fölülmúlta a várakozásokat. A következő hónapokban tíz százalék fölé lódul majd a havi index és az elemzői várakozások szerint az év végéig sem megye kilenc százalék alá – ennek fényében a kormány másfél hete frissített 8,9 százalékos inflációs prognózisa meglehetősen optimistának, már-már irreálisnak tűnik. A nyugdíjasok júliusban 3,9 százalékos kiegészítő emelést kapnak ennek fényében, ám ha 10 százalék körül vagy a felett lesz az infláció az azt jelenti, hogy októberben újabb kiegészítő emelésre lesz szükség.
Nemzetközi összehasonlításban a magyar infláció nem kiugróan magas – a Baltikumban egyes országok inflációs indexe már megközelíti a 20 százalékot is. Idehaza a benzinárak és az energiaárak befagyasztása mérséklik az inflációt, akár 5 százalékponttal is. Ha nem is a magyar gazdaságban, de az EU fejlett országaiban van esély az inflációs fordulatra: a spanyol áremelkedés 9,8 százalékos 40 éves csúcsról 8,4 százalékra esett vissza áprilisban.
Idehaza még nyoma sincs ennek a fordulatnak, hisz a külső ársokkok mellett a jövedelmek bődületes, 15 százalékos emelkedése is felfele húzza az inflációt.
A KSH adatai szerint Az élelmiszerek ára 15,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a margariné 38,0, a kenyéré és a baromfihúsé 29,5, a sajté 28,9, a tojásé 26,7, a tejtermékeké 22,5, a péksüteményeké 20,0, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,4, a csokoládé, kakaóé 3,6, a cukoré 3,4 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 5,0. A tartós fogyasztási cikkekért 11,1, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 17,8, a szobabútorokért 17,3, a használt személygépkocsikért 14,7, az új személygépkocsikért 10,6 százalékkal kellett többet fizetni. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 25,3, az állateledeleké 19,8, a járműüzemanyagoké 12,7 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 6,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 19,5, a járműjavítás és -karbantartás 14,6 százalékkal került többe.
Az infláció gyorsulását igazán az egy hónapos árváltozáson lehet lemérni: A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,6 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 3,4 százalékkal drágultak, a főcsoporton belül a dió, mák, mogyoró csoportját leszámítva minden termékkör ára magasabb lett: a tojásé 14,7, a sertéshúsé 9,8, a baromfihúsé 8,3, a párizsié és a kolbászé 6,2, a sajté 5,9, a margariné 4,3, a tejtermékeké 3,6 százalékkal.
Ami nem érkezett meg márciusban, megérkezett áprilisban – értékelte az inflációs adatot Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Míg a márciusi adatközlés kellemes meglepetés volt és egy viszonylag mérsékelt gyorsulást jelzett, addig az áprilisi infláció drasztikus gyorsulásról számolt be. Havi alapon 1,6 százalékkal emelkedtek az árak átlagosan. Ilyen dinamikát legutóbb a 2012-es áfaemelés idején láthattunk – tette hozzá. A rossz hír, hogy a mostani áremelkedés nem egy intézkedés következménye, hanem egy rendkívül széles körű és egyre inkább erősödő inflációs nyomás eredménye, amelyet elsősorban az Ukrajnában zajló háború és annak geopolitikai és világpiaci következményei generálnak.
Ennél is sokatmondóbb, hogy a volatilis tételektől megtisztított maginflációs mutató még jelentősebb, havi alapon 1,8 százalékos, éves összevetésben pedig 10,3 százalékos áremelkedést jegyez. Legutóbb 2001 közepén láthattunk Magyarországon kétszámjegyű maginflációs mutatót.
Ennél is sokatmondóbb, hogy a volatilis tételektől megtisztított maginflációs mutató még jelentősebb, havi alapon 1,8 százalékos, éves összevetésben pedig 10,3 százalékos áremelkedést jegyez. Legutóbb 2001 közepén láthattunk Magyarországon kétszámjegyű maginflációs mutatót.
A következő hónapokban várhatóan tovább erősödik Magyarországon az infláció, hiszen a gazdaságban továbbra is rendkívüli túlkereslet mutatkozik, miközben a kínálati sokkok egyre inkább begyűrűznek a fogyasztói árakba. A mai adatok fényében kijelenthető, hogy hamarosan már a fő inflációs mutató is eléri a kétszámjegyű értéket. Az infláció tetőzését illetően (azt, hogy mikor és hány százalékon) nagyon sokat befolyásolnak az árstop intézkedések, ám még ezek fenntartása esetében is könnyen lehet, hogy 11 százalék felett tetőzik az inflációs mutató valamikor a harmadik negyedév folyamán. Az év egészét tekintve így várhatóan már kétszámjegyű átlagos inflációval számolhatunk – tette hozzá Virovácz Péter.
Még magasabb kamatok jönnek
A maginfláció is rendkívüli mértékben erősödik, az MNB-nek aligha lesz lehetősége gondolkozni a kamatemelés fékezésén. Sőt, várhatóan a korábban tervezettnél is tovább kell folytatni a kamatemelést. Könnyen lehet, hogy már a májusi kamatemelés során magasabb tempóra vált a jegybank és az eddigi 30 bázispont helyett legalább 50, de akár 75 bázispontos emelést hajt végre. Ezek alapján már egyáltalán nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy végül az alapkamat és az egyhetes betéti kamat is elérheti, vagy akár meg is haladhatja a 9 százalékot az év második felében – mondta Virovácz Péter.
Csökkent a ENSZ élelmiszerárindexe
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) jelentette, hogy a nemzetközi élelmiszerkosár árváltozását nyomon követő FAO élelmiszerárindex 0,8 százalékkal zsugorodott az elmúlt hónap történelmi csúcsa után, ám a mutató még így is 29,8 százalékkal haladja meg a tavaly áprilisi értékét – írta a Agro Napló. Vagyis a világpiacon a lassú konszolidáció jelei mutatkoznak. Ezen belül a növényi olajok árindexe 5,7 százalékkal zuhant a pálma-, napraforgó- és szójaolaj keresletének csökkenése után. A gabonaárak 0,7 százalékkal mérséklődtek, köszönhetően a kukorica árában bekövetkezett 3 százalékos csökkenésnek. A búza a nemzetközi piacokon 0,2 százalékkal drágult az ukrán kikötők blokádja és az amerikai termelési körülmények bizonytalansága miatt, amit a vártnál bőségesebb indiai és orosz szállítmányok enyhítettek. Eközben a FAO cukorár indexe 3,3 százalékkal nőtt a magas bioetanol árak, illetve a vártnál lassabb brazíliai betakarítás miatt. A húsfélék ára 2,2 százalékkal emelkedett egy hónap alatt, új rekordot döntve a baromfi-, sertés- és marhahús árának drágulása miatt.
Forrás: Népszava
