Előre hozhatja a kormány a novemberben esedékes nyugdíjkorrekciót, a választások sikeréért ugyanis igyekszik az idősek kedvében járni. A pluszpénz indokolt lenne, mert az infláció már most 8,3 százalékos, a januári emelés viszont csak 5 százalék volt. Juhász László nyugdíjszakértő szerint minden pénznek örülni kell, de jó tudni, hogy ha a kormány visszaállította volna a svájci indexálást, az idősek jobban élnének. Havi 40 ezer forinttal lenne több az átlagnyugdíj összege. A Népszava cikke.

Van esély arra, hogy a következő egy-két hónapban nyugdíj-kiegészítést kapnak az idősek. A Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozatának elnöke, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának alapítója szerint a kormány most mindent bevet a nyugdíjas szavazók megnyerésért, így ez az egyébként indokolt lépés most akár reális remény is lehet.

Juhász László elmondta: a januári nyugdíjemelés 5 százalékos volt, miközben az infláció már januárban elérte a 7,9-et, februárban pedig már 8,3-at. Úgy fogalmazott: évek óta kérik, hogy ne novemberben legyen nyugdíj-kiegészítés, ha már év elején is egyértelmű, hogy meglódul az infláció. Most is tudható, hogy az idén 10 százalék alatt aligha áll meg. Ha az elmúlt három évet nézzük – mondta –, három hónap kivételével mindig meghaladta az infláció a nyugdíjemelés év eleji mértékét, ami azt jelenti, hogy az idősek – a tavalyi évet kivéve – év végéig hiteleztek a kormánynak, miközben ők minden hónapban rosszabbul éltek.   

Megtakarítás: 250 Ft/hó

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint idén februárban a fogyasztói árak átlagosan 8,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. Előbbi 18,7, utóbbi 11,3 százalékkal. 2022. január–februárban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 8,1, a nyugdíjas háztartások körében 7,6 százalékkal emelkedtek.

Emlékezetes: Orbán Viktor „hosszú menet” után januárban jelentette be, hogy beavatkozik a kormány az árak alakulásába, így feb­ruár 1-jétől a tavaly október 15-i áron lehet megvásárolni néhány terméket. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy a 6+1 termékkörben bejelentett árplafon milyen megtakarítást jelent egyes társadalmi csoportoknak. A fogyasztási adatok és a KSH által mért havi árak alapján az intézkedés körülbelül 250 forint megtakarítást jelenthet egy főre, feltéve, hogy más termékekkel nem hárítják át ezt a kereskedők a vásárlókra. Így tehát egy nyugdíjas házaspár – jó esetben – havi 500 forintot spórolhat meg.   

Elájulni azért nem kell

Az idősek tavaly év végén 80 ezer forint prémiumot, idén pedig 13. havi nyugdíjat kaptak. Ez utóbbi olyan, mintha plusz 8 százalékos nyugdíjemelésben részesültek volna. Csakhogy még ez sem segített azon, hogy a bérek és az idősek ellátása közeledjen egymáshoz, vagy hogy a nagyon alacsony ellátásból élők helyzete tartósan könnyebbé váljon. Juhász László szerint a plusz­ellátás mindenképpen jól jött a kevés pénzből élő időseknek, örülni kell minden forintnak. De – ahogy fogalmazott – nem kell tőle elájulni, mert erősen átveri a nyugdíjasokat a kormány. A vegyes indexálás kivezetése miatt ugyanis ellátásuk 25 százalékát veszítették el. Tavaly például, amikor 150 ezer forint volt az átlagnyugdíj, annak 25 százaléka 37 500 forint volt. Ez egy évben 450 ezer forint veszteség – jelentette ki az érdekvédő. Átlagosan ennyivel magasabb nyugdíjat kaphattak volna, ha a Fidesz-kormány visszaállítja a régi rendszert. Idén pedig már ennél is magasabb lenne az összeg. Úgy fogalmazott: ennek arányában érdemes mérlegelni és értékelni a pluszjuttatásokat, és így azonnal kiderül, hogy azok messze nem pótolják az elmúlt 12 év veszteségét.   

Csekk vagy gyógyszer?

Emlékeztetett, hogy a vegyes indexálást, amikor a nettó bérnövekedés és az infláció fele-fele részben járult hozzá a nyugdíjak emeléséhez, még a Bajnai-kormány függesztette fel. A megszorító intézkedésre a gazdasági világválság és az IMF-hitel feltételeként volt szükség. Az indexálással az idősek járandósága nagyjából együtt fejlődött a keresetekkel, amikor pedig a kettőt elszakították egymástól, a magas bérkiáramlás és a viszonylag alacsony infláció miatt a nyugdíjak értéke folyamatosan lemaradt. Akkor még azt lehetett mondani, hogy egyre nagyobbra nyílt az olló, az elmúlt öt évben viszont már a szakadék a pontosabb kifejezés – fogalmazott a szakértő. Volt, hogy két számjegyű volt a bérnövekedés, de csak 3 százalék körüli a nyugdíjemelés. Hiába volt kiegészítés év végén, az árak a bérekhez, illetve a fizetőképes kereslethez igazodtak, a nyugdíjasok ezért – a társadalom más rétegeihez viszonyítva – elszegényedtek.

A most alkalmazott, kizárólag az inflációt követő nyugdíjemelés – az „érték megőrzése” – azt jelenti, hogy aki szegény, örök életére az is marad. Félmilliónál többen vannak, akik 100 ezer forintnál kevesebből élnek. Ez a 100 ezer forint az egyfős nyugdíjas háztartás minimum megélhetési értéke. Juhász László szerint aki ennyit vagy ennél is kevesebb pénzt kap, megélhetési varázsló. Van olyan ismerőse, mondta, aki folyamatosan azon sakkozik, melyik hónapban melyik számlát fizesse be, és melyiket ne. Egy másik idős férfi nem tudja minden hónapban kiváltani a szívgyógyszerét. Ez tragédia – fogalmazott.   

Büszkeség és elegancia

Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője az Indexen írt arról februárban, hogy nyugdíjasokat vizsgálva az MSZP–SZDSZ-kormánynak nem sikerült érdemben csökkentenie a 65 év felettiek között a súlyos nélkülözésben élők számát. Az elmúlt években azonban szerinte igen: 2012-ben Magyarországon a nyugdíjasok 18,6 százalékát, 2020-ban 6,7 százalékát érintette súlyos anyagi nélkülözés. A kormánypárti politikus az Eurostat adatsorára alapozza állítását. Ott viszont hangsúlyozzák: az egyes országok életszínvonalának összehasonlítása gyakran az egy főre jutó bruttó hazai terméken alapul, amely pénzben fejezi ki, mennyire jómódú egy adott ország a másikhoz viszonyítva. A kiemelt mutatószám azonban keveset árul el a jövedelem országon belüli eloszlásáról, és nem ad tájékoztatást egyes olyan, nem anyagi természetű tényezőkről sem, amelyeknek jelentős szerepük lehet az adott népesség életminőségének meghatározásában.

Ha lesz kormányváltás, lesz változás is - ígéri az ellenzék programja

Újra a vegyes indexálás alapján számítják ki a mindenkori éves nyugdíjemelést (a nyugdíjas-fogyasztói kosár alapján számított infláció mellett a keresetek növekedése is számít). Megduplázzák a kivételes nyugellátás-emelés, a kivételes nyugdíj-megállapítás, valamint az egyszeri segély éves keretét. Garantálják a 13. havi nyugdíj folyósítását. Folytatódik a Nők40 program. Csökkentik a nyugdíjak közötti, a megállapítási idejükből eredő, jelenleg kirívóan nagy különbségeket. Hosszabb távon bevezetik a biztos megélhetést garantáló alapnyugdíjat. Az alapnyugdíj bevezetéséig a teljes jogú öregségi nyugdíj minimumát legalább a kétszeresére emelik. A felzárkóztatás érdekében nyugdíjkorrekciós programot vezetnek be. Az egyéni nyugdíjbiztosítási nyilvántartás tartalmazza majd a keresetet, a levont nyugdíjjárulékot és a szolgálati időt, a munkavállalókat évente tájékoztatják, hogy mennyi lenne a nyugdíjuk. Megteremtik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer jogi és pénzügyi biztonságát, a nyugdíjigazgatás önállóságát. Fejlesztik a házi gondozást és a jelzőrendszeri ellátást. A minimálbérhez igazítják az ápolási díj összegét.

Juhász László ezért nem ért egyet a kormánypárti politikussal. Úgy fogalmazott: nagyon nem elegáns három ciklus kormányzása után 15-20 évre visszamutogatni. „A jelenlegi kormányzásnak 12 éve volt arra, hogy a problémákat megoldja, visszavezesse a 13. havi ellátást, és visszaállítsa a vegyes indexálást. A Fidesz-kormányzás első egy-két évében büszkén jelentette be, hogy a gazdasági válság elmúlt, az IMF-et meg egyenesen kipaterolták az országból, a hitelt pedig visszafizették. Akkor mi indokolta, hogy még további 10 évig fenntartsák az idősek számára rendkívül hátrányos intézkedéseket? – tette fel a kérdést az érdekvédő. – Az osztogatás, ami most történik, választási trükk, aminek örüljenek a nyugdíjasok, hiszen a pénz jár nekik. De az elmúlt 12 évre nem indokolt büszkének lenni egyetlen kormánypárti politikusnak sem.”

A jövővel összefüggésben elmondta: az ellenzéki összefogás Emelkedő Magyarország programjában visszaköszönnek javaslataik. Ha kormányváltás lesz, meg kell nézni, hogy a kassza mit tesz lehetővé, de a rövid, közép- és hosszú távú tervek a nyugdíjasok helyzetét is könnyebbé teszik.

A tizenharmadik

A 13. havi nyugdíj felfüggesztésére is a világválság idején volt szükség. Juhász László szerint nem is szerencsés nyugdíjnak nevezni, hiszen se szolgálati idővel, se járulékfizetéssel nincs megalapozva. Nem függ össze az életúttal, a ledolgozott évek számával vagy akár a keresettel, a befizetett járulékkal. Szerinte jobb lenne pluszjuttatásnak nevezni, amit akár a legalacsonyabb nyugdíjak felzárkóztatására is lehetne használni. Észszerűnek tartaná, ha lenne alsó és felső határa. Példaként említette, hogy legalább az átlagnyugdíj felét, illetve legfeljebb annak négyszeresét lehetne kifizetni ezen a címen. Változtatni kellene a nyugdíj-megállapításon is szerinte. A régen és az újonnan megállapított ellátások a nyugdíjasok között is feszültséget okoznak. Megtörtént eset – mondta –, hogy a nyugdíjba ment vezérigazgató ellátása tízezrekkel lett alacsonyabb, mint a négy évvel később nyugdíjazott titkárnőjéé.

Forrás: Népszava