Az Alkotmánybíróság szerint nem jelent alkotmányos kérdést, hogy a szociális ellátások és számos kedvezmény alapjául szolgáló öregségi nyugdíjminimum összege a létminimumot sem biztosítja – a taláros testület az Utcajogász Egyesület beadványát elutasító indoklásban jutott erre, mint arról a bizonytalan lakhatású emberek jogait képviselő szervezet szerkesztőségünket tájékoztatta. A Mérce írása.

Az Utcajogász Egyesület önkéntes jogászai 2010 óta nyújtanak ingyenesen jogi segítséget szegény embereknek.

Az Utcajogász Egyesület 2021 júniusában fordult az Alkotmánybírósághoz egy ügyfele ügyében. A férfi azért vesztette el az állam támogatását, mert a havi bevétele meghaladta a 25 650 forintot. Az alkotmányjogi panaszban az utcajogászok arra hivatkoztak, hogy az állam köteles az emberi életet és méltóságot tiszteletben tartani. Azzal pedig, hogy a szociális ellátások jövedelmi feltételét és összegét megalapozó öregségi nyugdíjminimum 13 éve változatlanul alacsony, a Magyar Állam nem biztosítja a méltó létfenntartást azok számára, akiknek nincs lehetőségük más módon elégséges jövedelemhez jutni érveltek a beadványban. Az Utcajogász szerint nyilvánvalóan valótlan tehát az a jogszabályba foglalt állítás, hogy 2022-ben havi 25 650 forintból meg lehet élni. 

Az Alkotmánybíróság 2022. február 8-án hozott végzésével az alkotmányjogi panaszt visszautasította, azaz érdemben nem bírálta el. Az indoklás szerint a beadvány nem valószínűsítette „a bírósági döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség” fennállását.

A testület szerint a nemzetközi gyakorlatra, valamint a korábbi alkotmánybírósági döntésekre alapozott érvelésünk még annak valószínűsítéséhez is kevés volt, hogy az Alaptörvénnyel ellentétes lenne olyan jogszabályokat alkalmazni, amelyek emberhez méltatlan életkörülményeket megfelelőnek tekintenek.

A visszautasítás másik indoka az volt, hogy a beadvány nem valószínűsítette „alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés fennállását” sem. Az Utcajogász álláspontja szerint az emberi élethez és méltósághoz való jog és a szociális biztonsághoz való jog közötti kapcsolat alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, melynek részletes elemzését az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatályba lépése óta nem végezte el. Az egyesület szerint a visszautasítással a testület ismét kitért a feladat elől. 

Az Utcajogász értelmezése szerint az Alkotmánybíróság újra kimondta, hogy az Alaptörvény szociális biztonságra vonatkozó rendelkezéseiből az ellátások feltételeinek törvényben való rögzítettségén túlmenően további követelmények nem vezethetők le. „Ez az évtizedes múltra visszatekintő értelmezés lehetővé teszi, hogy a jogalkotó olyan törvényeket alkosson, amelyek semmibe veszik az állampolgárok valós igényeit” -tszik hozzá. 

Szatmári Andrea utcajogász elmondta:

Alkotmányjogi panaszunkban a KSH inflációra vonatkozó adataival támasztottuk alá, hogy az ellátások és a jövedelemhatárok összege nem követte a kiadások növekedését, így azok egyre távolabb kerülnek a létminimumtól. Az Alkotmánybíróságnak azzal, hogy az érdemi vizsgálatot nem folytatta le, nem kellett állást foglalnia abban a nagyon fontos kérdésben, hogy alapvető emberi jog-e ma Magyarországon a minimális megélhetés.

Forrás: Mérce