Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) jogerős pert nyert a Fővárosi ítélőtáblánál két szakszervezeti tagjuk ügyében. Az Egyesített Bölcsődében foglalkoztatott konyhai kisegítő és mosó-vasaló munkakört betöltő dolgozók téves besorolásával kapcsolatban a munkáltatóval és a települési önkormányzat jegyzőjével történt sikertelen egyeztetések után, a BDDSZ jogsegélyszolgálatát biztosító ügyvéd közbenjárásával bírósághoz fordultak 2020-ban. A Mérce cikke.

 „A közalkalmazotti létnek van egy nagyon szigorú, jogszabály által meghatározott besorolási rendszere, ami a dolgozó iskolai végzettségéhez, szakképzettségéhez és a pályán eltöltött évekhez igazodik. Itt nem szakdolgozókról volt szó ebben a perben, hanem bölcsődei háttérmunkát végző emberekről, azokról, akik a legkevesebbet keresik a bölcsődében. Esetükben a munkáltató tévesen, a dolgozók számára hátrányosan értelmezte a KJT-nek a besorolási szabályait és per előtt nem sikerült megegyezni a munkáltatóval, ezért bírósághoz kellett fordulnunk” – részletezte szerkesztőségünknek Szűcs Viktória a BDDSZ elnöke.

A szakszervezet elnöke azt is elmondta, hogy naponta kapnak kérdéseket és kérnek segítséget tőlük téves besorolás miatt, azonban a legtöbb esetben a szakszervezet állásfoglalására sikerül a munkáltatót meggyőzni, és a nem kell bíróságra vinni az ilyen ügyeket.

A február elsején született másodfokú jogerős ítélet szerint 15 napon belül az I. rendű felperesnek 945.553 forintot, a II. rendű felperesnek 996.168 forintot kell kifizetnie az Egyesített Bölcsődének. Szűcs szerint mind az eset, mind a győzelem „precedens értékű, és biztos, hogy sokan vannak még hasonló helyzetben”.

A BDDSZ egy korábbi felmérésében a megkérdezett intézmények háromnegyedében nem találtak hasonló problémákat, viszont azt is tapasztalják, hogy a szakdolgozóknál, a bölcsődei kisgyermeknevelőknél is vannak problémák az illetmény, azaz a besorolás meghatározásánál, illetve a kötelező pótlékok biztosításánál bizonyos munkahelyeken. Így nem lehet azt kijelenteni, hogy az önkormányzatok által működtetett bölcsődéknél „minden rendben lenne a dolgozók fizetésének meghatározásánál”.

Szűcs Viktória szerint az is gyakori eset, hogy az adott dolgozó nem tudja, hogy tévesen lenne besorolva, csak egy esetleges munkahelyváltás során jön rá, hogy korábban valami nem volt rendben. De vannak olyan munkavállalók is, akik tisztában vannak azzal, hogy rosszul vannak besorolva, viszont ahelyett, hogy konfrontálódnának a munkaadójukkal, inkább munkahelyet váltanak.

Forrás: Mérce