A nyugdíjas infláció decemberben emelkedett, miközben az általános fogyasztóiár-index stagnált. Ugyan a kormány az idősek fogyasztói kosarában az átlagnál nagyobb súllyal szereplő élelmiszerek árát fagyasztotta be, szakértők szerint csekély hatása lesz csak a lépésnek. A januári emelés és a 13. havi nyugdíj egy időre elfedheti az élelmiszerek drágulását, de sok más árucikk is költségesebbé vált, ami fájdalmas helyzetet teremt a magyar nyugdíjasoknak.

Miközben a decemberi, az előző év azonos időszakához viszonyított pénzromlás ugyanúgy 7,4 százalék volt, mint novemberben, addig a nyugdíjasok helyzete rosszabbodott: az ő éves inflációjuk 20 bázisponttal lett magasabb, 6,7 százalék. Így indokolt lehet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya befagyasztotta több élelmiszer árát, amelyek segítséget jelenthet az időseknek, hogy kijöjjenek juttatásukból.

Az élelmiszeráraknál a legfájóbb az áremelkedés: az előző év decemberéhez viszonyítva az átlagnál nagyobb arányban, 8 százalékkal drágultak ezek a termékek. A kormány által befagyasztott hét cikk esetében az éves áremelkedés alapján az látszik, hogy az étolajért 26,8, a lisztért 23,7, a baromfihúsért 13,4 százalékkal, míg a tejért 12,1 százalékkal és a kristálycukorért 11,2 százalékkal kellett 2021 decemberében többet fizetni, mint 12 hónappal korábban - derül ki az Mfor.hu gyűjtéséből.

A hetedik árstoppolt termék (a baromfihús két tétellel is szerepel, a csirkemellel és a csirkefarháttal), a sertéscomb viszont olcsóbb lett egy év alatt, kilója 40 forinttal került kevesebbe, 1410 forintba a múlt hónapban, mint az előző év azonos időszakában – ez csaknem 3 százalékos árcsökkenés. Sőt, a decemberi átlagára az egy hónappal korábbihoz, azaz novemberhez képest is árcsökkenés történt – igaz, az évesnél szerényebb mértékű, 10 forintos, azaz kevesebb, mint 1 százalékos. Miközben a másik hat cikknél 2-8 százalék közötti volt az áremelkedés novemberről decemberre.

Ugyanakkor a száraztésztáért 3,4, a kenyérért 3,1, a sajtért 2,4, a tojásért pedig 2,3 százalékkal kellett többet leszurkolni 2021 utolsó havában az egy hónappal korábbihoz viszonyítva – ezek mégis kimaradnak a „jóból”. Éves szinten pedig a kenyér áremelkedése több, az árstopos körbe bekerült termékéét meghaladta, decemberben 15,2 százalékkal kellett átlagban többet fizetni érte, mint 2020 utolsó hónapjában - írja a portál, amely szerint a kiválasztott termékek főleg az idősebbek kosarában jelentenek jelentős tételt. 

Viszont a decemberi inflációs adatok miatt nem kell külön nyugdíj emelés: Orbán Viktor kormánya tavaly eldöntött kiegészítő emelése ugyanis 4,8 százalékos átlagos inflációs mértékig biztosítja a járandóságaik értékállóságát, miközben az éves átlagos nyugdíjas infláció 4,6 százalékos volt 2021-ben. Tehát itt egyelőre plusz mutatkozik, ráadásul februárban már a teljes 13. havi nyugdíjat utalják el a választásokra fordulva.

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón még nem tudta konkretizálni, hogy az átmenetileg, három hónapra elrendelt élelmiszerár-stop a kormány számításai szerint mennyivel mérsékelheti az inflációt. Annyit viszont közölt, hogy a kormány 2022-re 4,9-5 százalékos inflációval számol.

Ezzel szemben Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője - a portál szerint - úgy véli, „a héten bejelentett élelmiszerárrögzítés minimális mértékben fékezheti a termékcsoport drágulását az idei második hónaptól, de az inflációs pályában nem hoz változást.” A lapunknak elküldött értékelése szerint bár januártól a bázishatás is kedvezőbben alakul, illetve áprilistól kifut a tavalyi jövedékiadó-emelés hatása is, a decemberi adatok még inkább rávilágítanak arra, hogy az alapfolyamatokban egyelőre nem várható lassulás. Fontos, hogy az energiaárak árszabása februári adatok függvénye, ami még az inflációs pályára hatással lehet.

Forrás: napi.hu