Már a járvány előtt is negyedével kevesebb szakápoló volt az országban, mint ahányra szükség lenne, azóta viszont teljesen kizsigerelték az egészségügyi dolgozókat. A szakszervezetek az államtól azonnali beavatkozást, a bérek jelentősebb emelését követelik, mert nincs utánpótlás, a kórházban dolgozók pedig a teljesítőképességük határára sodródtak. Ráadásul a covid-betegségen kívül is van élet, de lassan ott meg sajnos egyre több a halál. A Klubrádió írása.

A Független Egészségügyi Szakszervezet meghívta a kórházakba a Pénzügyminisztérium munkatársait, hogy lássák, milyen körülmények között dolgoznak ott az emberek. A Reggeli gyorsban Dr. Soós Adrianna, a szakszervezet elnöke mondta el, hogy mi vezette őket erre a lépésre.

A szakszervezeti vezető szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma is "nagyjából egyetértett a célokkal", mert az egészségügyet is felügyelő tárcánál szintén látják, hogy "egyes dolgozói csoportok, a szakdolgozók száma ahelyett hogy nőne, mint a fejlett országokban, Magyarországon úgy csökkent, hogy közben a feladatok nőttek". Akik maradtak az egészségügyben, azoknak egyre több beteget kell ellátniuk, továbbá egyéb feladatokat is el kell látniuk, mint például az oltás, és az elmaradt ellátások miatt a várólisták csökkentése. "Ebben a helyzetben elvárható lenne, hogy a kormányzat mindent megtegyen, hogy ezek a szakdolgozók ne menjenek el, és akik elmentek, visszajöjjenek" - mondta Soós Adrianna.

Ehhez képest az elmúlt egy évben bekövetkezett változások éppen ellentétes irányba hatottak, mondta. "Elég sok elvonást kellett elszenvedniük, amik között néhányat csak hosszú idő alatt sikerült pótolni, és igen jelentős mértékben csökkent az anyagi ellátásuk. Csak az orvosok kaptak jelentősebb béremelést, ami újabb feszültségeket szült, hiszen az arányok változtak".

Az ápolók, a szakdolgozók 4 év alatt 70 százalékos béremelést kapnak, aminek az utolsó éve 2023, ehhez képest az orvosoknak a bére két és félszeresére nőtt. Soós szerint a különbség "egyáltalán nem indokolt", miközben az orvosok béremelése a hálapénz kivezetése miatt igenis indokolt volt.

Miért haltak meg Magyarországon arányaiban sokkal többen covidban, mint máshol? Soós szerint erős összefüggés van a covid-halálozással, hogy a lakosság hány százaléka dolgozik az egészségügyben, és szerinte nyilvánvaló az összefüggés azzal is, hogy "jelentős megelőzési tevékenység folyik-e", mert akkor a járvány kedvezőbb egészségi állapotban éri az embereket, és kevesebb a halálozás.

De ha egy ápolóra például három kórteremnyi intenzív ápolást igénylő beteg jut, "akkor ha beleszakad, akkor sem biztos, hogy oda tud érni a beteghez, akinek azonnali beavatkozásra lenne szüksége". Ezért sem érti, hogy a kormány miért nem tesz azonnali lépéseket, hogy megakadályozza például az egészségügyből az elvándorlást. Vagy megpróbálna visszahozni embereket, hiszen ma sokkal több szakképzett él Magyarországon, mint ahányan az egészségügyben dolgoznak, de az anyagi körülmények között mégsem mennek vissza, ebből pedig az következik, hogy az ápolóknak "embertelen munkát kell folytatni, annyi túlórát, amit már nem lehet elvállalni, hogy a beteg biztonsága megmaradjon".

A szakszervezet szerint ezért az már nem elég, hogy az íróasztalon mennyire kiváló javaslatok vannak akár a bérek emelésére, akár a bérarányokra.

Hiszen maga a bértábla olyan, hogy csak háromévenként az infláció egyharmadával nő a dolgozók vére, ami "egyszerűen borzasztó", hiszen ilyen magas inflációval már annak a  béremelésnek a jelentős részét is elköltötték az utóbbi hónapokban, amit még meg sem kaptak.

Szerinte a kormánynak méltányolnia kellene, hogy a járvány az egészségügyi dolgozókat érintette a legjobban, és amikor még védőeszközök sem voltak, a fertőzöttek harmada-tizede ebből a csoportból került ki: Ha kiestek, az azt jelentette, hogy a többiek "lehetetlen körülmények között dolgoznak". Erre pedig Soós szerint nem az megoldás, hogy akkor az egészségügyi dolgozók nem mondhatnak fel, és jelenleg megint ez van. "Ettől nem lesz jobb az ellátás, és nem csak covid miatt. Hiszen most a járványintézkedések miatt elhanyagolják az egyéb gyógyító beavatkozásokat".

Ezek a döntések azzal járnak, hogy hosszú távon más irányú halálozások fognak növekedni. "Egyre több ember él tartós fájdalmakkal, ki nem gyógyított betegséggel, amit később sokkal nehezebb lesz helyrehozni és a halálozási számok is nőnek. Azonnali beavatkozás kell. Nem 2023-ban, hanem most! - jelentette ki Soós Adrianna. Szerinte ugyanis a terhelés nem lesz kisebb a belátható jövőben, és az emberek kimerültsége már olyan mértékű, hogy nem terhelhetők tovább oltási programokkal, túlórákkal és átszervezésekkel. "Ezt kellene megérteni, új embereket kell behozni, mert máshogy nem fog sikerülni".

Forrás: Klubrádió