Kétharmadával drágább most a legszegényebbek által használt tűzifa, mint az áram-, gáz- és távhő-tarifamérséklés előtt. A helyzet csak a rákkeltő hulladékégetést ösztönzi. Érdemi állami segítség a láthatáron sincs. A Népszava cikke.

A kormányzati "rezsicsökkentés" előtti állapot, vagyis 2012 novembere óta a tűzifa ára nem kevesebb mint 67 százalékkal nőtt - számolható ki a KSH adatsorából. (Ebbe már beleértendő a 2018-as választásokat követő, hosszas huzavona után kiosztott egyszeri, 12 ezer forintos tüzelőtámogatás is.) Ugyanezen idő alatt a szén 39, a brikett pedig 35 százalékkal drágult. Ehhez képest a lakossági gáz, áram és távhő ára - amiként azt a kormánypropagandából szinte az egész ország kívülről fújja - 2012 és 2014 vége között 25 százalékkal csökkent, azóta pedig nem változott.

 A KSH-tól kapott, hosszú adatsorunk tanúsága szerint egyébként 1995 óta a tűzifa hétszeresére, a brikett közel hét és félszeresére, a szén pedig közel kilencszeresére drágult. Novemberben több mint 11 százalékkal többet kértek a tűzifáért, mint egy évvel azelőtt. Ez jelentősen meghaladja ugyanezen időszak 7,2 százalékos országos inflációs adatát. A tűzifa éves áremelkedési mértéke 2018 szeptembere óta most a legmagasabb, ami tehát az elmúlt hosszú hónapokhoz képest jelentős kiugrás. A szén egy év alatt 7,2, a brikett pedig 6,5 százalékkal drágult. Ez a mérték szintén két, illetve három éves rekord. A felmérés csak novemberben, októberhez képest körülbelül 3 százalékos tüzelődrágulásról tanúskodik. Tarthatatlannak nevezte a szilárd tüzelők piacán kialakult helyzetet megkeresésünkre Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity Magyarország energiaszegénységszakértője, akit éppen jószolgálati cserépkályhaépítés közben kaptunk telefonvégre. Ma Magyarországon a földgáz után még mindig a szilárd tüzelő a második legelterjedtebb fűtőanyag. Négymillió ember melegíti otthonát fával, illetve kisebb arányban szénnel vagy brikettel.

A legszegényebb kétmillió magyar 37 százaléka fűt kizárólag szilárdtüzeléssel, további 15 százalék pedig vegyesen, fával és gázzal. A kistelepüléseken a háztartások háromnegyede használ szilárd tüzelőt. Ezek egekbe szökő ára így elsősorban a falopást, valamint az - akár a feketepiacról beszerezhető - bútorlapok, hulladékok és műanyagok eltüzelését "ösztönzi", ami súlyosan rákkeltő és légúti megbetegedéseket okozó anyagokkal tölti meg a levegőt. A fával tüzelő háztartások zömének anyagi helyzetében, illetve állami támogatás híján esélytelen, hogy a lassan megfizethetetlen fűtőanyagárak bárkit korszerű megoldásokra, így lakásszigetelésre vagy akár a földgáz bekötésére ösztönöznének - vélekedett. Ráadásul ennek költsége is egyre magasabb.

 A civil szervezet munkatársa változatlanul bírálta az állami szervek által ilyenkor gyakorta felemlített szociális tüzelőprogramot is. Ennek évi ötmilliárdos kerete a kedvezményezett háztartások éves igényének jó ha tizedét fedezi. Ráadásul, mivel az elosztás elveiről a helyhatóságok saját hatáskörben dönthetnek, egyértelmű tapasztalat, hogy a tüzelő egy része a kevésbé rászorulókhoz jut. Mindemellett a szociális tüzelőprogramban szétosztott fa - a kormányzati cáfolatok ellenére - tapasztalataik szerint gyakran vizes. Szintén kifogásolják, hogy a környezetvédők évek óta tartó követelései ellenére a súlyosan környezetszennyező lignitet a kormány máig nem zárta ki a programból. Feldmár Nóra szerint a helyzetet leginkább állami - akár uniós - támogatások lendíthetnék ki a holtpontról. Leginkább célravezetőnek - a széles körű szakmai álláspontnak megfelelően - az épületek szigetelését, majd a fűtőberendezések és a kémények korszerűsítését tartaná. Illetve, amiként arra a legékesebb példát éppenséggel jótékonysági cserépkályhaépítési tevékenységük szolgáltatja, úgy tartják: ha már egy háztartás kénytelen fával fűteni, érdemes elsajátítani annak leghatékonyabb, legolcsóbb, legkevésbé környezetszennyező módját.

 A Habitat munkatára szerint a felvetett problémákra nem megoldás a jelenleg futó - amúgy hatalmas, 201 milliárd forint keretű - vissza nem térítendő napelemtámogatási program, ami csak "lyukas vödörbe öntött közpénz". Bár az állam igyekezett a pályázati jogosultságot a lakástulajdonosok felső jövedelmi határához kötni, a pénz várhatóan mégsem a leginkább rászorulókhoz jut el, amiként például a fával fűtőket sem részesítették előnyben például a gáztüzelésűekhez képest.

Újabb két térség kérheti a napelempénzt

Tegnap délután 5 órakor a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld három-három megyéjének lakói számára nyílt meg a háztáji napelemtelepítési pályázat a Napelem.palyazat.gov.hu oldalon. Beadási határidejük január 3. Előbbi térség lakói 10,3, utóbbié 13,3 milliárd forintra pályázhatnak. A jelentkezés a múlt héten indult Nyugat- és Közép-Dunántúl számára, a jövő hét hétfőn Észak-Magyarország és az Észak-Alföld, majd végül Budapest és Pest megye kerül sorra. A nyertesek akár teljes beruházását fedezik. Egyedül álló napelemre legfeljebb 2,9 millió forint nyerhető el, kapcsolódó fűtési rendszerrel együtt viszont a felső határ már 11,3 millió. A - rendelkezésre álló három héten belüli - beadási időpontot az elbírálás során nem vizsgálják.

Hatalmas légszennyezés és tartozások

A körülbelül négymillió hazai háztartás 15-20 százaléka energiaszegény - közölte a szigeteléssel foglalkozó Knauf Insulation. A nem megfelelő fűtés magas károsanyag-kibocsátással jár. Ez Európában a hatodik legmagasabb arány. A háztartások 18 százaléka jelentős közüzemi tartozást is felhalmozott, ami Európában a legnagyobb mértékű - közölte a cég.

Forrás: Népszava