A kormány minden jel szerint pontot tett a pedagógusbérekről szóló viták végére: megjelent a Magyar Közlönyben a pedagógusok bérpótlékának újraszámolására vonatkozó rendelet, amit Orbán Viktor miniszterelnök 10 százalékos, tanároknak és óvónőknek járó fizetésemelésként kommunikált a Facebookon, és a kormány aktuális kampányszlogenjével kommentált. A kormány a pedagógusbérek átfogó rendezését 2023-ra halasztotta.

Vagyis a kormány a szakszervezetekkel folytatott – ráadásul a rendelet közlésekor még javában zajló – sztrájktárgyalások hatására sem változtat azon a befagyasztott bérszámítási rendszeren, ami az elmúlt években a pedagógusbérek drasztikus elértéktelenedéséhez, a pedagógusok megbecsültségének és számának csökkenéséhez vezetett.

Sztrájk jöhet

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ezek után közöt közleményben a kormány etikátlan magatartásáról, beváltatlan ígéretekről, a közoktatásban dolgozók megalázásáról írt. Mivel évek óta és a mostani sztrájtárgyalások során is a teljes bérszámítási struktúra kiigazítását követelik, a szakszervezetek megkezdték a kétórás figyelmeztető sztrájk előkészítését.

De mit jelent az Orbán által kommunikált „fizetésemelés“, és miért beszélhetünk emellett a bérek befagyasztásáról?

A pedagógusbéreket a kormány 2014-ben fagyasztotta be. A 2013-ban bevezetett pedagógus-előmeneteli rendszerben a béreket a minimálbérhez viszonyítva határozták meg: alapfokú végzettségű pályakezdő pedagógusoknál 120, főiskolainál 180, egyetemi végzettséggel pedig 200 százalékot tűztek ki, bár még ezt sem kapták meg azonnal, a béreket csak évek alatt fejlesztették fel ezekre a százalékokra, miközben adminisztratív pluszfeladatokkal és pluszórákkal is nőtt a pedagógusok leterheltsége. Aztán 2015-ben átírták a bérszámítási rendszert, és bevezették a vetítési alapot: a mindenkori minimálbér helyett a számítást innentől a 2014-es, 101 500 forintos minimálbér alapján végezték el. Ezzel rögzítették a pedagógusbéreket, és lemetszették azokat az általános bérfejlődésről, vagyis a tanárokat egyszerűen kivonták a gazdasági fejlődés haszonélvezői közül.

Tehát még ma is a 101 500 forintos vetítési alapból számolják a béreket – a szakszervezetek követelése évek óta ennek a „kiolvasztása”, vagyis az, hogy a rendszer automatikusan a mindenkori minimálbérből számolja a bértábla különböző összegeit. A kormány alapvetően erre mondott most nemet, így 2022-ben biztosan marad az az abszurd helyzet, amiben a főiskolai végzettségű kezdő tanár alapbére jóformán megegyezik a garantált bérminimummal, vagyis a szakmunkásoknak adható legalacsonyabb fizetéssel.

Azt, hogy a növekedő garantált bérminimum az évek alatt hogyan érte el és hagyta le a különböző kategóriába eső pedagógusbéreket, az alábbi grafikonon ábrázoltuk.

Forrás: Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete • Egy 2017. szeptember 1-jei törvénymódosítás alapján az eredetileg meghatározott vetítési alapnál alacsonyabb százalékokkal is meg lehet állapítani a fizetéseket: ez esetben a legalacsonyabb bérek 2017 óta: gyakornok (főiskola): 177 118 Ft, gyakornok (egyetem): 196 098 Ft , Pedagógus I. (főiskola, 3-5 év): 212 542 Ft
*tervezett bérminimum-emelés és változatlan tanári bérek

 Korábban a Portfolio.hu birtokába jutott, az Innovációs és Technológiai Minisztérium által készített elemzés szerint jövőre az állami oktatásban dolgozó 211 ezer ember közül 36 ezret fog érinteni a garantált bérminimum emelése.

A pótlék pótléka

Ezekhez az alapbérekhez ugyanakkor a 2020-ban történt bevezetésétől kezdve hozzáadódott az alapjuttatás 10 százalakában meghatározott ágazati szakmai pótlék – ez lesz jövőre 20 százalék. Ebből következik az is, hogy a fizetés valójában nem 10 százalékkal, hanem kevesebbel emelkedik. Noha egy adott pótlék emelése nem azonos a béremeléssel – a pótlék nem számít bele a közalkalmazottak jubileumi jutalmába –, a pedagógusok február elején valóban valamivel több pénzt kaphatnak kézhez. 

Így a fővároshoz közeli gimnáziumban pályakezdőként tanító – a pedagógusbér-helyzetet áttekintő cikkünkben bemutatott – Hajnalka eddigi mintegy 241 ezer forintos bruttó fizetése nagyjából 263 ezer forintosra nő: az egyetemet végzett Hajnalka bruttó bére így körülbelül ezer forinttal lesz több, mint a jövőre 261 700 forintra emelt garantált bérminimum.

A gyerekkori álmát megvalósító, jelenleg még szüleivel élő, egy ösztöndíj miatt még öt évig az állami oktatási szférához kötött ifjú pedagógus három-négy év múlva, minősítő vizsga után léphet szintet és válhat „igazi“ pedagógussá a bértábla szerint: akkor az ágazati pótlékkal együtt az eddigi 258 ezer forint helyett 292 ezer forintot fog keresni bruttóban.

A fizetése ekkor lesz először több, mint a 2022-es garantált bérminimum, bő 30 ezer forinttal.

A jelenleg 320 ezer forintos átlagos magyar bruttó diplomás kezdőfizetéstől azonban még mindig elég messze jár majd, azt még a következő kategóriában, hat-nyolc pályán töltött év után sem éri el, akkor ugyanis 317 ezer forintot fog keresni bruttóban. Hangsúlyozzuk: a most megemelt ágazati pótlékkal együtt. Az tény, hogy ha mindeközben osztályfőnök vagy munkaközösség-vezető lesz, azért újabb, hasonló nagyságú pótlékot kaphat, ami persze nyilvánvalóan többletmunkával is jár. (Közben természetesen megvalósulhat a mostani kormány által 2023-ra ígért bérrendezés, de minden bizonnyal a diplomás kezdőfizetések is emelkednek majd.)

A főiskolai végzettségű fiatal tanárok a megemelt pótlékkal is csak akkor keresik meg a garantált bérminimumot, ha már három-öt éve pályán vannak, és ezalatt a gyakornoki státuszból felléptek a „Ped. I.“ legalsó kategóriájába.

A jelenlegi diplomás átlagbért a főiskolai végzettségű pedagógus bére a megemelt pótlékot beleszámolva is csak akkor haladja meg, ha 18-20 évet tölt a pályán, vagy ha 9-11 év után a minősítővizsgát abszolválva fellép a Ped. II. kategóriába.

Emellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy idén és várhatóan jövőre is 5 százalék körül lesz az infláció, és mivel idén nem kaptak a pedagógusok semmilyen emelést, a januártól járó plusz 10 százalékos pótlékkal is csak körülbelül ugyanakkora lesz a jövedelmük reálértéke jövőre, mint 2020-ban.

A duplája is kevés

Hajnalka helyzetét az ágazati pótlék emelése aligha változtatja meg: „ezt az emelést nem tartom elégnek, főleg, ha megnézem, hogy milyen árak vannak a lakáspiacon”, kommentált most a hat év egyetem után mesterdiplomát szerző tanár, aki szerint legalább 50 százalékos béremelésre lenne szükség.

Amikor terveiről, hivatástudatáról és lakhatási kilátásairól beszélt korábban a G7-nek, azt mondta: „Elérhetetlen álom, hogy önállóan éljek. Nincs választásom, rákényszerít a rendszer, hogy pár év után elhagyjam az állami oktatást. Az első elfogadható fizetése 15 év tanítás után a mesterpedagógus minősítést megszerző tanárnak van“.

Az előző cikkünkben bemutatott fővárosi fiatal történelemtanár, Anna kérdésünkre azt mondta: „eddig 160 ezer forintot kaptam kézhez havonta, még nem tudom, hogy az eddigi 21 900 forintos bruttó ágazati pótlék emelése a gyakorlatban pontosan mit fog jelenteni”. Becslésünk szerint a fizetése ezzel át fogja lépni a nettó 170 ezer forintot.

Míg Hajnalka szkeptikus a sztrájkintézkedések hatásosságával kapcsolatban, Anna bizakodó: „legalább történt valami ebben a témában, de nagyon remélem, hogy ez átmeneti intézkedés, és rövidesen megemelik az alapbéreket is.”

A kormány 10 százalékos pótlékemeléséről a PSZ készített felmérést: a kérdőívet kitöltő 5749 pedagógus közül 97,7 százalék kevésnek tartja ezt az emelést. A válaszadók átlagban 54 százalékos béremelést tartanának elfogadhatónak.

A PDSZ egyik korábbi, nem reprezentatív, de közel 2500 – az ország különböző részeiről érkezett – válaszból összeállított felmérése lesújtó eredményeket hozott a fiatal tanárok lakhatási és szociális körülményeiről. A válaszadók majdnem háromnegyedének problémát jelent a nyaralás kigazdálkodása, és 38 százalékuk jelezte, hogy lakhatással összefüggő problémái vannak. A lakáskölcsönt törlesztők között kiemelten magas azoknak az aránya, akik fontolgatják a pályaelhagyást. A válaszadók 83,6 százaléka érzi úgy, hogy anyagi problémái vannak, a túlnyomó többség pedig nem tudja még az egészséges étkezéshez szükséges összeget sem előteremteni.

Forrás: g7.hu