A jelenlegi nettó átlagbér körüli összeg nyújtana megfelelő megélhetést, de a nyugellátás ma ennek csak a fele – írja a Népszava.
Szüksége lesz majd a pénzre, ezért nyugdíj mellett is dolgozni fog: így gondolja a ma még munkavállalási korú, 30-59 éves korosztály háromnegyede. Egyre többen látják ilyen sötéten az időskori éveket, hiszen az elmúlt két évben 6 százalékkal emelkedett ezen válaszok aránya a K&H biztos jövő indexéhez évről évre elkészített reprezentatív kutatásban. A járvány ugyanakkor előtérbe helyezte az öngondoskodás fontosságát. Bár a válaszolók 27 százalékának semmilyen megtakarítása nincs, ez tavaly óta 4 százalékos csökkenést jelent. A trendet a K&H saját adatai is megerősítik.
Aszerint ráadásul egyre korábban kezdik meg az időskorra történő takarékoskodást az emberek: az idén az új nyugdíjbiztosítási szerződést kötő ügyfelek átlagos életkora 43 év alá csökkent. A legtöbben ugyanakkor konkrét cél nélkül, egyfajta biztonsági tartalékként raknak félre pénzt. Lakáscélokra az emberek 33, nyugdíj célra pedig a 32 százaléka gyűjt, ami növekedést, de egyben egy megforduló trendet is jelez. Tavaly ugyanis nyugdíjra még 28, lakhatásra viszont csak 26 százalék spórolt – mutatott rá Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák vezetője.
A lakáscélok előretörésében valószínűleg szerepet játszanak az elszálló ingatlanárak is, ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy jó eséllyel az állami nyugdíj sem lesz elég a megélhetésre.
A nyugdíjak ugyanis jelentősen leszakadtak a fizetésektől az elmúlt évtizedben. Míg 2009-ben a juttatás még az átlagbér háromnegyedét tette ki, addig az idén már alig valamivel több, mint felét. A KSH adatai szerint az átlagnyugdíj 2009-ben 93 256, a nettó átlagkereset pedig 124 116 forint volt. Azóta a nettó átlagbér a duplájára nőtt, ám a nyugdíjemelések ezt nem követték le. Az átlagnyugdíj most 149 ezer forint körül jár, a nettó átlagbér pedig a KSH szerint augusztusban 283 600 forint volt.
A K&H felmérése szerint az emberek eközben úgy gondolják, hogy havi 269 ezer forint lenne az az összeg, amiből nyugdíjasként kényelmesen meg lehetne élni. Ez épp a tavalyi nettó átlagbérnek felel meg. Tavaly egyébként még csak 244 ezer forintot tartottak volna szükségesnek, 2019-ben pedig 226 ezer forintot.
A ma még bérből élő emberek is tisztában vannak ugyanakkor azzal, hogy a nyugdíj a fizetésekhez mérten egyre kevesebbet ér. Arra számítanak ugyanis, hogy nyugdíjuk a jelenlegi fizetésük 47 százaléka lesz. Azt viszont egyre kevesebben gondolják, hogy ebből az összegből, ha szerényen is, de meg fognak tudni élni: tavaly még 31, az idén már csak 26 százalékuk látta így. A többség úgy véli: nyugdíja nem lesz elegendő arra, hogy megszokott életszínvonalát fenntartsa. Sőt: a válaszolók negyede arra számít, hogy olyan alacsony összeget fog kapni, ami semmire nem lesz elég. Ezt tavaly még csak a megkérdezettek ötöde vélte így.
A fenti vélekedések ellenére az emberek 64 százaléka teljes egészében vagy javarészt az állami nyugdíjára alapozná megélhetését idős korában. Ez az arány ráadásul két év alatt 6 százalékos növekedést is mutat. A megkérdezettek egy része ugyanakkor az állami nyugdíj mellett támaszkodik majd más forrásra is: 30 százalék az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításaira, 27 százalék az ingatlanaiból, 22 százalék pedig a vállalkozásából származó bevételeire, 19 százalék pedig a nyugdíjcélú biztosítására is alapoz. Székely Pálma szerint a megtakarítási hajlandóság terén ugyanakkor bőven van tér a fejlődésre. A nyugdíjcélú megtakarítással nem rendelkezők fele nem is tervezi, hogy a jövőben spórolna időskorára. Akik viszont nyugdíjassal élnek együtt, azoknak ötöde biztosan nekilát előbb-utóbb a takarékoskodásnak. Ők 17 ezer forintot tennének félre, de ennél nagyobb összeget, 31 ezer forintot tartanának megfelelőnek.
"Botrányos lesz, ha nem módosítanak"
Ma megérkezik a nyugdíjasok számláira az alultervezett infláció miatt járó nyugdíjkiegészítés és a gazdaság 3,5 százaléknál dinamikusabb növekedése miatt a Bajnai-kormány jóvoltából a törvény szerint járó nyugdíjprémium, a jövő héten pedig a postások is elkezdik kihordani az átlagosan majdnem százezer forinttal megtoldott havi ellátásokat. Ezért írt levelet is az időseknek Orbán Viktor miniszterelnök. Nemcsak az nem igaz a vélhetően hetekkel ezelőtt megírt üzenetben, hogy „sikerült megfékeznünk a vírust”, annak sincs már semmi köze a valósághoz, hogy „továbbra is biztosítani fogjuk az inflációkövető nyugdíjemeléseket”.
Az októberi inflációs adat a maga 6,5 százalékával olyan sokkolóra sikeredett, hogy az felveti egy harmadik idei nyugdíjkiegészítés kényszerét. Ezt erősítenék azok az elemzések is, amelyek novemberre ennél is magasabb, 7 százalék feletti pénzromlást tartanak elképzelhetőnek. A most postázott pluszpénz azért jár a nyugdíjasoknak, mert január és augusztus között is magasabb volt az infláció annál, amennyivel az év elején megemelték a nyugdíjak összegét, de az év utolsó hónapjainak pénzromlását még nem vették figyelembe és Farkas András kérdéseinkre azt felelte, hogy nem is fogják, mert ilyen kötelezettség nincs benne a törvényben. A nyugdíjguru szerint az év végi elszaladó inflációt megelőlegezve emelte meg a kormány a kötelező 0,7 százalék helyett 1,2 százalékkal a nyugdíjakat. Kérdés azonban, hogy mit tesznek a 2022-es nyugdíjemeléssel, hiszen a költségvetésben megint csak 3 százalékos többlettel számoltak, miközben a legtöbb szakértő már 4,5 százalékos pénzromlást prognosztizál. Botrányos lesz, ha nem módosítanak még az év vége előtt az emelés mértékén – fogalmazott lapunknak a szakértő. Erre mondja azt minden nyugdíjas szervezet, hogy a bonyolult toldozgatások helyett vissza kellene hozni az éves emeléseknél a vegyes indexálást, ami az infláció mellett az előző évi nettó bérnövekedést is figyelembe veszi, s akkor nem lennének ennyire ijesztően kiszámíthatatlanok a nyugdíjasok ellátásának kilátásai. - G.E.
Csökkennek a díjak az önkéntes nyugdíjpénztáraknál
Egyre hatékonyabban működnek az önkéntes nyugdíjpénztárak. A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint tavaly - főképp a vagyonkezelési sikerdíjak mérséklődése miatt jelentősen visszaeső befektetési költségeknek köszönhetően - korábban soha nem látott mértékben, 0,75-ról 0,64 százalékra csökkent az önkéntes nyugdíjpénztári tagok átlagos díjterhelése. Vagyis 2020-ban minden befizetett 100 forintból csak 64 fillér ment el a pénztár működésére. A pénztártagok díjterhelése egyébként is folyamatosan csökkent az elmúlt közel két évtizedben, és mára a 2002. évi érték kevesebb, mint 40 százaléka. A jegybank adatai szerint a nyugdíjpénztárak 2020-ban átlagosan 4,1 százalékos nettó, és 1,4 százalékos reálhozamot értek el. P. Zs.
Forrás: Népszava
