Hogyan érvényesíthető a családi kedvezmény abban a családban, ahol a szülők egy egyetemista gyereket és egy tartósan beteg gyereket nevelnek? Az Adó jogtáron összesen 64 számpélda érhető el a személyi jövedelemadóról szóló törvényhez.

Hogyan érvényesíthető a családi kedvezmény abban a családban, ahol a szülők egy egyetemista gyereket és egy tartósan beteg gyereket nevelnek. A tartósan beteg gyerek után emelt összegű családi pótlékot állapítanak meg, melynek összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

Az egyetemista – függetlenül attól, hogy az emelt összegű családi pótlék megállapításakor továbbra nem veszik figyelembe – eltartottnak minősül, azaz a családban az eltartottak száma két fő, így 1 a tartósan beteg gyerek után 133 330 forint családi kedvezmény érvényesíthető.

A nappali tagozatos egyetemista mellett az apa húga él a családban, aki rokkantsági járadékot kap. A rokkantsági járadékban részesülő személy után a testvére (az apa) veszi igénybe a családi kedvezményt.

Az egyetemista eltartottként figyelembe vehető a rokkantsági járadékban részesülő személy mellett is, így a rokkantsági járadékban részesülő után havi 133 330 forint családi kedvezményt érvényesíthet az apa.

Egy munkavállaló három gyermek után érvényesít havonta a munkaviszonyában adó- és járulékkedvezményt. Szja-fizetési kötelezettsége nem keletkezik, még járulékkedvezményt is felhasznál. Kérdés, hogy lehetséges-e önkéntes pénztári befizetés után járó adókedvezményt igénybe vennie, ha marad még járulékkedvezményként igénybe vehető összeg a levont nyugdíjjárulékából? Azaz lehet-e, hogy először az önkéntes pénztári befizetés után járjon a kedvezmény, és csak utána a fennmaradó szja és járulékok alapján érvényesítse a családi kedvezményt?

Ez nem lehetséges, mert a családi kedvezményt az összevont adóalapból kell levonni és csak arra az összegre lehet járulékkedvezményt is érvényesíteni, amelyre az adóalap nem nyújt fedezetet. Ha ennek következtében szja-t nem kell fizetni, nincs miből igénybe venni az önsegélyező pénztári befizetés kedvezményét. Annak azonban nincs akadálya, hogy a családi kedvezményt a házastársával (ha neki is van összevont adóalapja) úgy osszák meg az adóbevallásaikban, hogy legyen annyi befizetett adója, amelyről az önkéntes pénztári befizetés alapján rendelkezni tud.

Súlyosan fogyatékos, rokkantsági járadékra és emelt családi pótlékra jogosult, adózandó jövedelemmel nem rendelkező 21 éves gyermek esetében az édesanyja érvényesítheti-e a családi kedvezményt. Ha igen, akkor a gyermek hány éves koráig lehet igénybe venni? Egy háztartásban élnek.

A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet szerinti rokkantsági járadékban részesülő magánszemély életkorától függetlenül jogosult a családi kedvezményre, úgy, hogy ha nincs jövedelme, a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a szüleinek hozzátartozóit is) közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

A férj rokkantsági ellátást (nem rokkantsági járadékot) kap, valamint saját jogán családi pótlékot. Egy gyermekük van, aki után családi pótlékot kapnak. Kérdés, hogy a felesége igénybe veheti-e utána családi kedvezményt, és ilyen esetben az úgy jár-e, mintha két gyermekük lenne? Valamint, ha a férjnek is van valamennyi jövedelme, akkor meg is oszthatják-e a két gyermek utáni családi adókedvezményt?

A kérdezett esetben a családi kedvezmény úgy jár, mintha két gyermek lenne, és közösen is érvényesíthető.

A szülők „elfelejtették” a családi pótlékot megigényelni 2019 decemberében született gyermekük után. Ezt 2020 áprilisában pótolták, de visszamenőleg csak 60 napra lehet családi pótlékot kérni. Kérdés, 2019 decemberére, illetve 2020. január hónapra jár-e családi kedvezmény úgy, hogy ezekre a hónapokra nem kaptak családi pótlékot?

Az Szja tv. 29/A. § (4) bekezdés b) pontja szerint kedvezményezett eltartott az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlékra jogosult, ami azt jelenti, hogy akkor is érvényesíthető a családi kedvezmény (ha annak egyéb feltételei fennállnak), ha a családi pótlékot nem folyósítják (nem kérték).

Bírósági végzés értelmében az elvált szülők három kiskorú gyermekük szülői felügyeleti jogát közösen gyakorolják. Az apa 2020. január elején a munkáltató számára átadott egy családi adókedvezmény 50-50 százalékára vonatkozó megosztási kérelmet, amelyet az anya is aláírt. Az apa 2021-ben elküldte a munkáltató bérszámfejtése részére a szja-bevallási tervezetet, amelyben a NAV figyelmen kívül hagyta a munkáltató által 12 hónapon keresztül figyelembe vett családi kedvezményt és fizetendő adóként tüntette fel az ennek megfelelő összeget. Az anya ugyanis meggondolta magát, erről azonban nem tájékoztatott senkit. Mit tehet az apa? Van-e bármilyen joga ezt követően csökkenteni a befizetendő adót?

Az elvált szülők a családi kedvezményre akkor jogosultak 50-50%-os arányban, ha felváltva gondozzák a gyermekeket, azaz közös kérelmükre 50-50%-os arányban jogosultak a családi pótlékra, mely estben az anya nem „gondolhatja meg” magát. Ha azonban a közös felügyelet nem jelenti egyúttal az előzőek szerinti felváltva gondozást, akkor az a szülő jogosult a családi kedvezményre, akivel a gyermekek közös háztartásban élnek ˙(aki a családi pótlékra jogosult).

Forrás: ado.hu