A 200 ezer forintos minimálbér elérése érdekében a vállalkozásokat a kormány kész kompenzálni, ezért a bértárgyalások szerdai fordulóján javaslatot tett arra, hogy 2022. január 1-től a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 4 százalékponttal csökkenjen – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárgyalást követő sajtótájékoztatón Budapesten.

Bodó Sándor hozzátette, a szocho 2022-ben történő lecsökkentése mintegy 500 milliárd forintot hagy majd a vállalkozásoknál.

Az államtitkár közölte, a 4 százalékpontos csökkentéssel a szocho a jelenlegi 15,5 százalékról jövőre 11,5 százalékra csökken.
Kiemelte, Magyarország elkötelezett az adócsökkentés politikája mellett, a szocho csökkentése is ezt bizonyítja.

Bodó Sándor elmondta, a minimálbér-emeléssel szemben a garantált bérminimum emelését tekintve a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) munkaadói és munkavállalói oldalának álláspontja még távol van egymástól. Ugyanakkor jelezte, a bértárgyalások most már hetente folytatódnak.

Az államtitkár arra is kitért, a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokból látszik, hogy eredményes volt a járvány kezelése. A magyar gazdaság, a magyar munkaerőpiac növekedési pályán van – jelentette ki Bodó Sándor.

Felidézte, hogy 2010 óta több mint duplájára nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum. A nettó átlagkereset vásárlóértéke pedig ma több mint 60 százalékkal ér többet, mint 10 éve. Az államtitkár egyúttal emlékeztetett, hogy a korábbi 8 éves szocialista, liberális kormányzati időszakban a reálkeresetek 13,8 százalékkal emelkedtek.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára ismertette: a munkaadói oldal közös álláspontja értelmében a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig – a minimálbér 20 százalékos emelésével szemben – 12 százalékkal, 245 ezer forintra nőhet 2022. január 1-től, amennyiben a szocho kulcsa nem 4, hanem 5 százalékponttal csökken. A munkaadói oldal abban is egyetértett, hogy amint a szocho további 3 százalékponttal csökken, akkor követheti a minimálbér növekedési ütemét a garantált bérminimum, amely így több mint 260 ezer forintra nőhet.

A VKF munkavállalói oldalának képviseletében Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta, a felek egyetértettek abban, hogy a jövőre életbe lépő minimálbért bruttó 200 ezer forintban határozzák meg.

Hozzátette, a munkavállalói oldal a garantált bérminimum esetében is a minimálbér csaknem 20 százalékos emelésével azonos mértékű emelést irányzott elő jövőre, ez a gyakorlatban csaknem bruttó 262 ezer forintos összeget jelentene – ismertette a szakszervezeti vezető.

A VKF munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői is azt remélik, hogy a béremelés kérdésében novemberben megállapodásra jutnak.

Forrás: MTI