A közelmúltban több fideszes politikus is úgy fogalmazott, szükség lenne a pedagógusbérek emelésére, ám a szaktárca kitart a 2013-ban bevezetett életpályamodell sikeressége mellett. Csakhogy amíg a modell változatlan, addig valódi béremelésről sem lehet szó, anélkül pedig esélytelen, hogy megoldódjon vagy legalább enyhüljön az egyre súlyosabbá váló tanárhiány – írja a 24.hu.

Semmi mást nem követelünk, mint azt, hogy amit ez a kormány már egyszer megadott, adja nekünk vissza

– fogalmazott a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke lapunknak arra reagálva, hogy Novák Katalin nemrég azt mondta, életszerűtlennek tartja, hogy alapjaiban változtassanak a pedagógus-életpályamodellen.

Az életpályamodell 2013-as bevezetése idején a béreket a minimálbérhez kötötték, ám mindez csak 2015-ig tartott, azóta a mai napig az illetményalapot a 2014-es minimálbérnek megfelelő vetítési alap alapján számolják, ami mindössze 101 500 forint. Az előmeneteli rendszer öt fokozatból áll:

• gyakornok,
• pedagógus I.,
• pedagógus II.,
• mesterpedagógus
• és kutatótanár.

Egy mesterfokozottal rendelkező pedagógus illetményalapja a vetítési alap 200 százaléka, ez 203 ezer forint. A pedagógus bértábla szerint ez az összeg a pályán töltött évek alapján és a fokozat szerint emelkedik, így például egy pedagógus II. fokozatban lévő, tíz éve dolgozó tanár esetében 304 ezer 500 forint.

Nem szükséges magas szintű matematikatudás annak belátásához, hogy ha a vetítési alap a jelenlegi minimálbér, azaz 167 400 forint lenne, akkor ugyanennek a tanárnak a bruttó fizetése 535 ezer 680 forint lenne. Nem túlzás tehát az sem, amit Totyik Tamás lapunknak elmondott:

2021 októberéig a kormány átlagosan 17 havi fizetést vett el minden pedagógustól.

Könnyen belátható az is, hogy noha a családokért felelős tárca nélküli miniszter úgy vélekedett, „a pedagógusoknak a bérét kell emelni, ezzel nem tudnék vitatkozni és nem is szeretnék”, ám amíg a szaktárca nem hajlandó a vetítési alap összegét az aktuális minimálbérhez igazítani – amit tehát Novák Katalin életszerűtlennek nevezett –, addig a pedagógusbérek érdemi emelkedésére sincs esély.

Nem a családügyi miniszter az egyetlen fideszes politikus, aki a pedagógusok béremelésének fontosságát igyekezett bizonygatni az utóbbi időben, Fürjes Balázs, a Hegyvidék kormánypárti országgyűlési képviselőjelöltje is azt szorgalmazta nemrég, hogy még a választások előtt emelni kellene a pedagógusok bérét. Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón szintén jelezte, egyetért azzal, hogy január 1-jével emelni kell a pedagógusok fizetését, illetve azzal is, hogy a pedagógusbérek alacsonyak. A miniszter szerint a következő ciklus feladata lesz, hogy „rendes, nagy pedagógus bérrendezés legyen”.

Totyik Tamás elmondása szerint ehhez képest az utóbbi időben semmiféle tárgyalás nem történt a szakszervezet és a kormány között egy esetleges béremelésről.

Mi több, Bódis József oktatási államtitkárként 2019 márciusában jelentette be a 30 százalékos béremelést a nyilvánosság előtt. Azóta is keressük ezt a béremelést, mert nem találjuk

– jelezte az alelnök hozzátéve, a szakszervezet úgy tudja, a kormány a választások előtt mintegy „beárazta” a pedagógusokat, és úgy gondolja: egyszerűen nem hoz annyit a szavazatuk, hogy megérje komolyabb erőfeszítést tenni a béremelésük érdekében.

A pedagógus-életpályamodellt pedig a kormányzat hiába igyekezett sikerként feltüntetni az elmúlt években, a közoktatásban zajló folyamatok arra engednek következtetni, hogy a rendszer nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nemrég lapunknak egy győri pedagógus beszélt arról, hogy sok kollégájához hasonlóan miért nem hajlandó megírni az életpályamodell által rákényszerített portfóliót, több diplomával miért nem vállalja a pedagógus II. minősítést, illetve számos tanár már inkább cukrásznak, műkörmösnek, asztalosnak tanul, minthogy részt vegyen a kötelező minősítési eljáráson.

A kormány mára elveszítette azt a lehetőséget, hogy a nemzetgazdaság teljesítményéhez igazítsa a pedagógusok életpályáját. A PSZ alelnöke szerint a modell már tavaly megbukott, amikor júliustól 10 százalék „ágazati szakmai pótlékot” kaptak a pedagógusok. Ezt azóta is béremelésként emlegetik kormánypárti politikusok, pedig nem az, tette hozzá az alelnök. Ezzel a kabinet elismerte, hogy az életpályamodell fenntarthatatlan, hiszen azt éppen azért vezették be egykor, hogy ne legyen szükség különböző pótlékokra, hanem tisztességes bért kapjanak az érintettek.

Ez a tisztességes béremelés annyira jól sikerült, hogy mára már Romániában is többet keres egy pályakezdő pedagógus, miközben a tanítással lekötött munkaideje 30 százalékkal kevesebb

– hangsúlyozta Totyik Tamás.

Pedig az életpályamodell bevezetése 2013-ban még reménykeltő változásokat hozott: amikor a minimálbérhez kötötték, a fizetések elkezdtek emelkedni, így magasabb volt a pedagóguslétszám is, pontosabban több tanár maradt a pályán és több fiatal is érkezett – még ha a létszámuk nem is emelkedett drasztikusan.

A pálya ekkor stabilabb kilátást jelentett, és épp ezt vették el 2015. január elsejétől.

Azóta folyamatosan csökken a főállású pedagógusok száma, a szakszervezet 8 százalékos mértékről tud. Ráadásul számításaik szerinta következő öt évben a pedagóguslétszám 22 ezerrel fog csökkennia pályára lépők és a nyugdíjba vonulók közötti különbség következményeként.

A portfólióírást a PSZ információi szerint nagyjából 8–10 ezer fő tagadja meg, ám közülük sokan már nyugdíjba vonulás előtt állnak, így a valós létszám – azok a pedagógusok, akik a 2022-es határidőig nem akarják megírni a portfóliót, de nem is érik el a nyugdíjkorhatárt – 5–6 ezer főre tehető.

Nem csoda, hiszen a tanárok jelentős része úgy érzi, a portfólió elkészítése hatalmas és felesleges adminisztrációs terhet rak a vállukra, ráadásul méltatlannak és megalázónak tartják, hogy egy évtizedek óta a pályán lévő pedagógusnak így kell bizonyítania, alkalmas a tanításra, ha pedig ezt nem teszi meg, akkor egész egyszerűen elveszíti a közalkalmazotti jogviszonyát. Miközben érettségivel akár már tanítani is lehet, akkora a tanárhiány.

Ha a portfólió írását megtagadók is kiesnek a rendszerből, még tovább nőhet a már egyébként is egyre aggasztóbb méreteket öltő tanárhiány. Totyik Tamás egy sokatmondó statisztikával illusztrálja, mennyire nem vonzó a fiatalok számára jelenleg a tanári pálya, sőt, mennyien esnek ki már az ahhoz vezető úton is:

hét évvel ezelőtt mintegy 15 ezer hallgató kezdte el a tanulmányait az ország valamely pedagógusképző felsőoktatási intézményében – azaz idetartozik a gyógypedagógustól a műszaki tanáron át a művésztanárig mindenki –, ehhez képest tavaly, azaz mire letelt a képzési idő és a gyakorlat is, mindössze 2100-an tették le a minősítő vizsgát.

A szakszervezet emiatt nemrég azzal a kéréssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, hogy egy törvénymódosítással vonják vissza a minősítési eljárás kötelező jellegét, ám a PSZ alelnöke szerint, még ha ezt teljesítenék is, az csupán annyit jelentene, mintha egy süllyedő hajón található 25 lék közül a legkisebbet sikerülne befoltozniuk.

„A legnagyobb lék az alacsony fizetés és a sok munka. Ha ezen a kettőn nem változtat valahogy a kormány, a rendszer össze fog rogyni” – jelezte Totyik Tamás. Egyes településekről ugyanis már jelenleg is olyan visszajelzések érkeznek hozzájuk, hogy egy pedagógusra heti 29 tanítási óra jut, és mivel még egyszer ennyi idő szükséges számukra a felkészüléshez, így gyakorlatilag 60 órás munkahetekről beszélhetünk, ami az alelnök szerint lehetetlenné teszi, hogy minőségi munkát várjanak el az érintett intézményekben.

Ezek fényében szerettük volna megtudni az Emberi Erőforrások Minisztériumától, tervezik-e az életpályamodell módosítását, illetve valóban terveznek-e bármiféle béremelést a közeljövőben, és ha igen, milyen mértékben. A kérdésekre adott konkrét válaszok helyett a tárca mindössze annyit közölt, hogy „a kormány változatlanul kiemelt céljának tekinti a pedagógusok bérszínvonalának további fejlesztését”, illetve azt írták:

A Gyurcsány-kormánnyal ellentétben, amely utcára tett több ezer pedagógust és elvett tőlük egy havi bért, ez a kormány megbecsüli a pedagógusokat, átfogó pedagógus béremelési programot hajtott végre, átlagosan 50 százalékkal nőtt a pedagógusok fizetése, és februárban a gyermeket nevelő pedagógusok is számíthatnak SZJA-visszatérítésre.

A tárca által említett 50 százalékos növekedéssel kapcsolatban a PSZ alelnöke felhívta a figyelmet: nem értik, hogyan jöhetett ki ez az arány, amikor a Fidesz nemrég egy közleményében arról tájékoztatott, hogy az oktatásban dolgozók bére 28 százalékkal emelkedett 2010-hez képest. Ráadásul úgy, hogy a minimálbér 2010-ben 73 500 forint volt, azaz 2021-ig mintegy 230 százalékkal nőtt, a tanárok pedig ebből a növekedésből a saját fizetésükön semmit nem érzékelhettek.

Ha annyira sikeres a kormány bérpolitikája, akkor miért előzött meg minket Románia is, illetve miért hazánkban az egyik legalacsonyabb a pályakezdő tanárok bére az OECD-országok között? Miért itt a legmagasabb Oroszország után a tanítással lekötött munkaidő, és hova tűnt 15 ezer egyetemi hallgatóból 13 ezer szinte a pályára lépés után?

– kérdi.

A bérezés ellentmondásai miatt állhatott elő az a helyzet is, hogy egy pályakezdő pedagógus mindössze 20–30 ezer forinttal keres többet, mint egy szakképzési ösztöndíjban részesülő tanuló, továbbá egy nyolc éve a pályán lévő, gyermekét egyedül nevelő óvónő 2021-ben a Magyar Szakszervezeti Szövetség által megállapított létminimum alatt él. Az ő nettó keresete ugyanis mindössze 167 700 forint.A világon sehol máshol nincs példa hasonlóra.

Arra a felvetésre, hogy a méltatlan bérezés miatt készülnek-e sztrájkra vagy bármiféle kollektív tiltakozásra, Totyik Tamás azt mondta, a koronavírus-járvány miatt szinte lehetetlen feladatnak tartják ennek a megszervezését.

A kollégák jelentős része össze fog csomagolni és el fogja hagyni a pályát, a fiatalok pedig nem fognak idejönni, pedig már most is körülbelül öt százalék a 30 év alattiak aránya a pályán. Így ellehetetlenül az oktatás

– szögezte le, hozzátéve, hogy folyamatosan csökken a nyugdíjasként visszafoglalkoztatott pedagógusok száma is.

Szerinte a következő kormány előtt három lehetséges lépés áll: be kell zárni az iskolák jelentős részét, fel kell emelni a kötelező heti óraszámot 32 órára vagy növelni kell a fizetéseket. Ám az egyik legnagyobb kérdés mégis az lehet, hogy „miközben a pedagógusok egy része elmegy árufeltöltőnek vagy a futószalag mellé magasabb fizetésért dolgozni”, a szülők meddig fogják tétlenül nézni, hogy gyermekeik nem kapják meg az előmenetelükhöz szükséges minőségi oktatást.

Forrás: 24.hu