A veszélyhelyzetre való tekintettel nem törvényként, hanem kormányrendelet formájában jelentek meg szeptember 30-án a Magyar Közlönyben a gyermeket nevelő családoknak járó szja-visszatérítés részletszabályai.

A meglepően rövid szabályozás elsőként részletezi a családi kedvezményre jogosult magánszemélyek többlet személyi jövedelemadó kedvezményét. Mint írják, "ha a magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (3) bekezdése szerint a 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult, akkor is, ha a családi kedvezményt nem veszi igénybe, vagy nem ő veszi igénybe (a továbbiakban: magánszemély), az Szja tv. szerinti összevont (az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) adóalapja 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása utáni részét a (2) bekezdés szerinti értékhatárig nem köteles megfizetni."

A kedvezmény összege legfeljebb a 2020. év december hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó havi átlagkereset tizenkétszeresének az adó Szja tv. 8. § (1) bekezdése szerinti százaléka, ezer forintra kerekítve. Ezt azzal egészíti még ki a rendelet, hogy "a kedvezmény összege ezer forint, ha a magánszemély összevont (az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) adóalapja 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása utáni része legalább egy forint, de az ezer forintot nem éri el."

Honnan tudja a NAV, kinek mennyi Szja-visszatérítés jár 2020-ben?

A kedvezményt az állami adó- és vámhatóság az Szja tv. 12/B. §-a szerinti, az adóhatóság által elkészített bevallási tervezetben érvényesíti, ha a rendelkezésére álló adatokból a magánszemély jogosultsága megállapítható. De a rendelet arra is kitér, hogy mi történik akkor, ha a magánszemély a kedvezményt az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában veszi igénybe, vagy azt a bevallási tervezet nem tartalmazza. Ekkor a bevallásban, a bevallási tervezet kiegészítésében feltünteti

• valamennyi olyan – az Szja tv. 29/A. § (4) bekezdése szerinti kedvezményezett eltartottnak minősülő - eltartott nevét és adóazonosító jelét, akire tekintettel a családi kedvezményre jogosult,
• ha a jogosultság magzatra tekintettel illeti meg, jogosultságának e jogcímét,
• a kedvezmény összegét és az annak kiutalásához szükséges adatokat (belföldi fizetési számlaszámát vagy postai utalási címét) és
• annak a magánszemélynek a nevét és adóazonosító jelét, aki ugyanarra a kedvezményezett eltartottra tekintettel jogosult családi kedvezményre.

Az 1. paragrafus 6. pontja kulcsfontosságú. "A magánszemély a családi kedvezményre való jogosultságáról és az (1) bekezdés szerinti kedvezmény alapján az őt megillető adóvisszatérítés kiutalásának teljesítéséhez szükséges adatokról (belföldi fizetési számlaszám, postai utalási cím) 2021. december 31-ig elektronikus úton vagy papír alapon nyilatkozatot tehet az állami adó- és vámhatóságnak" - olvasható a rendeletben. A magánszemélynek ebben a nyilatkozatban fel kell tüntetniük:

• nevét, adóazonosító számát,
• valamennyi olyan – az Szja tv. 29/A. § (4) bekezdése szerint kedvezményezett eltartottnak minősülő - eltartott nevét és adóazonosító jelét, akire tekintettel a családi kedvezményre jogosult,
• ha a jogosultság magzatra tekintettel illeti meg, jogosultságának e jogcímét és
• annak a magánszemélynek a nevét, adóazonosító jelét, aki ugyanarra a kedvezményezett eltartottra tekintettel jogosult családi kedvezményre

Ha a magánszemély 1. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozata és a kormányrendelet szerinti adatszolgáltatások alapján a kiutaláshoz szükséges adatok (belföldi fizetési számlaszám, postai utalási cím) ellentmondanak egymásnak, az állami adó- és vámhatóság az 1. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozat szerint teljesíti a kiutalást. A rendeletben az is megtalálható, hogy "a kifizető, az adatszolgáltatásra kötelezett személy az előírt adatszolgáltatási kötelezettségét a 2021. adóév tekintetében 2022. január 20-áig teljesíti".

Hogyan kapják meg az érintettek a 2021-ben befizetett Szja-jukat?

Mint arról már itt a Pénzcentrumon is beszámoltunk, a kormány kalkulációja szerint 1,9 millió embert fog érinteni az adóvisszatérítés. A kifizetéssel kapcsolatban a rendelet úgy szól, hogy a kedvezményre az állami adó- és vámhatóság 2022. február 15-ig előleget utal ki abban az esetben, ha

• a magánszemély kedvezményre való jogosultsága az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok alapján megállapítható,
• a kiutalás teljesítéséhez szükséges adatok (belföldi fizetési számlaszám vagy postai utalási cím) a magánszemély 1. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozata vagy a kormányrendelet szerinti adatszolgáltatás alapján rendelkezésre állnak, és
• a magánszemély az előleg kiutalásáig nem nyújtott be a 2021. évre vonatkozóan bevallást.

Az előleg összege a magánszemélytől a 2021. év tekintetében a kifizetők által levont személyi jövedelemadó előleg (a továbbiakban: szja előleg), de legfeljebb az 1. § (2) bekezdése és legalább az 1. § (3) bekezdése szerinti összeg.

A kiutalt összeget az állami adó- és vámhatóság a bevallási tervezetben, a magánszemély a bevallásában a kifizetők által levont adóévi adóelőleget csökkentő tételként veszi figyelembe. Ha a kiutalt összeget a magánszemély bevallása a kifizetők által levont adóévi adóelőleget csökkentő tételként nem tartalmazza, a bevallást az állami adó- és vámhatóság az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-a szerint kijavítja.

Ha a magánszemély a kedvezményre jogosult, és bármely okból az állami adó- és vámhatóság a kedvezményre előleget nem utalt ki, a kedvezmény kiutalását az állami adó- és vámhatóság

• a bevallás benyújtását,
• ha a bevallás kijavítása szükséges, a bevallás kijavítását vagy
• a bevallási tervezet javítását, kiegészítését

követően az Art.-nak a visszatérítendő adóra vonatkozó szabályai szerint teljesíti, ha a magánszemély ezt bevallásában, bevallási tervezetében kéri. Az állami adó- és vámhatóság 2021. október 31-ig honlapján közzéteszi az 1. § (6) bekezdése és a 6. § (7) bekezdése szerinti nyilatkozat megtételének rendjére vonatkozó tájékoztatását.

Ekho szerint adózók

Az Orbán Viktor által jegyzett rendelet az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályai szerint közterhet fizető, gyermeket nevelő magánszemélyek kedvezményét is részletezi.

"Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) szabályai szerint közterhet fizető, az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése szerint – figyelemmel az Szja tv. 29/B. § (5) bekezdésére is – a 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult magánszemély, akkor is, ha a családi kedvezményt nem veszi igénybe, vagy nem ő veszi igénybe, a 2021. év tekintetében tőle levont egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásnak (a továbbiakban: ekho) az Ekho tv. 9. §-a szerint személyi jövedelemadónak minősülő része (a továbbiakban: szja rész) tekintetében ekho-kedvezményre jogosult" - áll a dokumentumban.

Az ekho-kedvezmény a magánszemélyt az 1. § (1) bekezdése szerinti kedvezményt követő sorrendben – a (3) bekezdés szerint – személyi jövedelemadó kedvezményként illeti meg, azzal, hogy ezek együttes összege nem haladhatja meg az 1. § (2) bekezdése szerinti értékhatárt.

Az ekho-kedvezmény összegét a 2021. év tekintetében a bevallásban, a bevallási tervezetben a kifizetők által levont szja előleget növelő tételként kell figyelembe venni.

2. § (1) bekezdése szerinti előleg részét képezi – a magánszemélytől a 2021. év tekintetében levont szjaelőleget követő sorrendben – a 2021. évben a magánszemélytől levont ekho szja-része, de összesen legfeljebb az 1. § (2) bekezdése szerinti összeg.

A magánszemély az 1. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatát abban az esetben is megteheti, ha kizárólag ekho-kedvezményre jogosult.

A KATÁ-sok-ra vonatkozó részletszabályok

"A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 7. §-a szerinti bejelentett kisadózó, ha a 2021. év bármely napján az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése – figyelemmel az Szja tv. 29/B. § (5) bekezdésére is – szerint családi kedvezményre lett volna jogosult, akkor a 2021. évre a rá tekintettel a kisadózó vállalkozást a Katv. 8. §-a szerinti összegben terhelő tételes adó 25 százalékának visszatérítésére jogosult a (3) bekezdés rendelkezése szerint (a továbbiakban: visszatérítés). A visszatérítés összegének kiszámításakor a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet szerint meg nem fizetett tételes adó összege nem vehető figyelembe" - rendelkezett a kormány.

Ha a kisadózó a 2021. évre az 1. § szerinti kedvezményre és az 5. § szerinti ekho-kedvezményre is jogosult, az e § szerinti visszatérítésre olyan összegben jogosult, hogy az e § szerinti visszatérítés, valamint az 1. § szerinti kedvezmény és az 5. § szerinti ekho-kedvezmény összege az 1. § (2) bekezdése szerinti értékhatárt ne haladja meg. Az e § szerinti visszatérítés az 1. § szerinti kedvezményt és az 5. § szerinti ekho-kedvezményt követő sorrendben vehető figyelembe - olvasható a rendeletben. A kisadózót az e § alapján megillető visszatérítés – az (5) bekezdés szerint – személyi jövedelemadó kedvezményként illeti meg. A visszatérítés a kisadózó Katv. 10. § (1) bekezdése szerinti ellátásra való jogosultságát nem érinti.

A visszatérítés összegét a 2021. év tekintetében a bevallásban, a bevallási tervezetben a kifizetők által levont szja előleget növelő tételként kell figyelembe venni.

A kisadózó az őt megillető adóvisszatérítés kiutalásának teljesítéséhez 2021. december 31-ig elektronikus úton vagy papír alapon nyilatkozatot tehet az állami adó- és vámhatóságnak - rendelkezett a kormány.

A kisadózó a nyilatkozatban feltünteti

• nevét, adóazonosító számát,
• a kiutalás teljesítéséhez szükséges belföldi fizetési számlaszámát vagy postai utalási címét,
• valamennyi olyan – az Szja tv. 29/A. § (4) bekezdése szerint kedvezményezett eltartottnak minősülő – eltartott nevét és adóazonosító jelét, akire tekintettel a családi kedvezményre jogosult lett volna, valamint, ha a jogosultság magzatra tekintettel illette volna meg, akkor jogosultságának e jogcímét és
• annak a magánszemélynek a nevét, adóazonosító jelét, aki ugyanarra a kedvezményezett eltartottra tekintettel jogosult, vagy jogosult lenne a családi kedvezményre vagy a visszatérítésre.

Az állami adó- és vámhatóság a fenti nyilatkozat alapján abban az esetben is elkészíti a kisadózó bevallási tervezetét, amely tartalmazza az e § szerinti visszatérítés összegét, ha a kisadózó egyébként személyi jövedelemadó bevallásra nem lenne köteles.

Ha a kisadózó a (7) bekezdés szerinti nyilatkozatot nem vagy késedelmesen nyújtja be, a visszatérítést – figyelemmel a (2), (3) és (5) bekezdés rendelkezéseire – bevallásában veheti igénybe abban az esetben is, ha személyi jövedelemadó bevallás benyújtására egyébként nem köteles. A bevallásban a kisadózó feltünteti

• a saját és az őt bejelentő kisadózó vállalkozás nevét (elnevezését), adóazonosító számát,
• a rá tekintettel a kisadózó vállalkozást a 2021. évre terhelő tételes adó összegét,
• a kiutalás teljesítéséhez szükséges belföldi fizetési számlaszámot vagy postai utalási címet,
• valamennyi olyan – az Szja tv. 29/A. § (4) bekezdése szerint kedvezményezett eltartottnak minősülő – eltartott nevét és adóazonosító jelét, akire tekintettel a családi kedvezményre jogosult lett volna, ha a jogosultság magzatra tekintettel illette volna meg, jogosultságának e jogcímét és
• annak a magánszemélynek a nevét, adóazonosító jelét, aki ugyanarra a kedvezményezett eltartottratekintettel jogosult családi kedvezményre vagy a visszatérítésre.

Az elhunyt magánszemélyre tekintettel érvényesíthető kedvezmény, visszatérítés

Az elhunyt magánszemély házastársa vagy örököse az adózó családi kedvezményre való jogosultságára tekintettel járó, az elhunyt magánszemélyt az 1. § szerint megillető kedvezmény és az 5. § szerint megillető ekho-kedvezmény, valamint a 6. § szerint megillető KATA visszatérítés érvényesítését kérheti az adóhatóságtól, feltéve, hogy az elhunyt magánszemély az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése szerint a 2021. év bármely napján családi kedvezményre volt jogosult, vagy a 6. § szerinti KATA visszatérítésre jogosultságot szerezhetett volna.

A kérelemben foglaltakról az állami adó- és vámhatóság az Art. szerinti soron kívüli adómegállapítási eljárásban dönt, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezmény, visszatérítés iránti kérelem benyújtására a soron kívüli adómegállapítási eljárás lezárását követően kerül sor. Ezt a 2021. január 1-jén vagy ezt követően elhunyt magánszemélyt érintően indult soron kívüli adómegállapítási eljárásban kell alkalmazni.

Mikor lép hatályba az Szja-visszatérítésről szóló rendelet?

A rendelet a kihirdetést követő nap lép hatályba, vagyis október elsején. Az is szerepel a rendeletben, hogy a rendelet a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.

 Forrás: Piac és Profit