Emeljenek a 2015 óta változatlan „vetítési alapon”, amely meghatározza a tanárok, tanítók, óvónők fizetését – évek óta kérik ezt a kormánytól pedagógus szakszervezetek, szülői csoportok, sőt a Nemzeti Pedagóguskar is. Úgy tűnik, hiába: a kezdők ebben a tanévben is bruttó 230 ezer, a valamivel tapasztaltabbak bruttó 260 ezer forintért dolgoznak majd. Nem véletlen, hogy a pedagógusbérek rendezése az összes ellenzéki párt programjában szerepel, kis túlzással egymásra licitálnak. Az Eduline cikke.

101 500 forint – ennyi volt 2014-ben a minimálbér, és most, hét és fél évvel később is ez alapján számolják a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését. Pedig amikor a kormány elfogadta a pedagóguséletpálya-modellt, a bértábla alapja még a minimálbér volt, amely évről évre emelkedett néhány ezer forinttal, ez pedig a pedagógusoknak is automatikus, néhány ezer forintos pluszpénzt jelentett minden év januárjától.

2015 januárja óta azonban a fizetésüket egy külön megállapított, azóta is változatlan (a 2014-es minimálbér összegének megfelelő) vetítési alap szabja meg. Pedig az elmúlt hat évben a minimálbért fokozatosan emelték, ma már 167 400 forint, vagyis a tanárok fizetését több mint 60 százalékkal kellene megtoldani ahhoz, hogy a köznevelési törvényben eredetileg rögzített szintet elérje - hangoztatja évek óta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A szakszervezet tanév előtti petíciójában a sok sikertelen próbálkozás után ismét azt kéri, hogy a fizetések alapja 2021. szeptember 1-jétől ismét a minimálbér összege legyen. Nem sok esély van arra, hogy a kormány teljesíti a kérésüket.

Ki mit ígér?

Nem véletlen, hogy a pedagógusbérek rendezése gyakorlatilag az összes ellenzéki párt programjában szerepel – kis túlzással egymásra licitálnak. Az MSZP előválasztási programjában például az áll, hogy magát a vetítési alapot törölnék el, és ismét hozzárendelnék a pedagógusbéreket a mindenkori minimálbérhez, az „önmagában is jelentős jövedelemnövekedést eredményezne”. Emellett új alapbér- és pótlékrendszert alakítanának ki – igaz, nem részletezték, hogy milyen elemekből állna az új rendszer.

A Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalom is fizetésemelést ígér a tanároknak, a Jobbik és a Momentum egészen a diplomások átlagbéréig emelné az iskolákban dolgozók fizetését. A Jobbiknak már a 2018-as programjában is szerepel, hogy a pályán eltöltött idő, a megszerzett tudás, a többletfeladatok vállalása, a speciális körülmények között végzett munka és a gyerekek tudásához hozzáadott érték is szempont lenne a bértáblában. Ezek közül több most is a rendszer eleme, de a hozzáadott pedagógiai érték nem – hogy ez utóbbit az éves kompetenciaméréssel vagy más teszttel mérnék-e, arra nem ad választ a párt programja. Azt írják, a konkrétumokat a szakma bevonásával dolgoznák ki.

Az Új Világ Néppárt – Pálinkás József volt MTA-elnök, az első Orbán-kormány oktatási miniszterének pártja – ennél részletesebb tervet fogalmazott meg programjában, és többet is ígér a tanároknak: ők a kezdők bérét emelnék három év alatt a nem pedagógusként dolgozó diplomások átlagfizetéséhez. A bértáblát is átalakítanák, szerintük ugyanis a fiatal, gyerekeket nevelő tanárok, tanítók kiadásai sokkal nagyobbak, mint az idősebbeké, ezért úgy szabnák át a fizetési besorolásokat, hogy egy pedagógus 35-40 éves korára már elérje a maximális fizetést.

A mostani rendszer máshogy működik: a nyugdíj előtt álló tanárok kapják a „legtöbb” pénzt, ami egyetemi diplomával, pedagógus II fokozatban bruttó 416 ezer forint, főiskolai végzettséggel bruttó 374 ezer forintos alapbért jelent. A Pálinkás József-féle párt inkább órakedvezményt, egyéb  engedményeket adna az idősebbeknek, „például idejük egy részét fordíthatják tapasztalataik átadására, kutató-fejlesztő munkára”. Máshol is belenyúlnának a rendszerbe, kidolgoznák a nehezebb feltételek között vagy az átlagosnál eredményesebben dolgozó pedagógusok „differenciált anyagi elismerésének rendszerét”.

Ki mennyit keres az új tanévben?

Nézzük a számokat: egy „gyakornok” státuszban lévő pedagógusok bruttó bére mindössze 230 ezer forint, ez nettó 150 ezer forint körüli fizetést jelent, vagyis pont annyit, amennyi egy budapesti albérletre rezsivel együtt elmegy. Azok sincsenek sokkal könnyebb helyzetben, akik már nem teljesen kezdők: hat-nyolc év tanítási gyakorlattal, mesterszakos diplomával bruttó 263 ezer forintra számíthatnak, ehhez jön hozzá a 26 ezer forintos pótlék. Ez azt jelenti, hogy kézhez 190 ezer forint körüli összeget kapnak.

Emeljenek a 2015 óta változatlan „vetítési alapon”, amely meghatározza a tanárok, tanítók, óvónők fizetését – évek óta kérik ezt a kormánytól pedagógus szakszervezetek, szülői csoportok, sőt a Nemzeti Pedagóguskar is. Úgy tűnik, hiába: a kezdők ebben a tanévben is bruttó 230 ezer, a valamivel tapasztaltabbak bruttó 260 ezer forintért dolgoznak majd. Nem véletlen, hogy a pedagógusbérek rendezése az összes ellenzéki párt programjában szerepel, kis túlzással egymásra licitálnak.

101 500 forint – ennyi volt 2014-ben a minimálbér, és most, hét és fél évvel később is ez alapján számolják a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését. Pedig amikor a kormány elfogadta a pedagóguséletpálya-modellt, a bértábla alapja még a minimálbér volt, amely évről évre emelkedett néhány ezer forinttal, ez pedig a pedagógusoknak is automatikus, néhány ezer forintos pluszpénzt jelentett minden év januárjától.

2015 januárja óta azonban a fizetésüket egy külön megállapított, azóta is változatlan (a 2014-es minimálbér összegének megfelelő) vetítési alap szabja meg. Pedig az elmúlt hat évben a minimálbért fokozatosan emelték, ma már 167 400 forint, vagyis a tanárok fizetését több mint 60 százalékkal kellene megtoldani ahhoz, hogy a köznevelési törvényben eredetileg rögzített szintet elérje - hangoztatja évek óta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A szakszervezet tanév előtti petíciójában a sok sikertelen próbálkozás után ismét azt kéri, hogy a fizetések alapja 2021. szeptember 1-jétől ismét a minimálbér összege legyen. Nem sok esély van arra, hogy a kormány teljesíti a kérésüket.

Ki mit ígér?

Nem véletlen, hogy a pedagógusbérek rendezése gyakorlatilag az összes ellenzéki párt programjában szerepel – kis túlzással egymásra licitálnak. Az MSZP előválasztási programjában például az áll, hogy magát a vetítési alapot törölnék el, és ismét hozzárendelnék a pedagógusbéreket a mindenkori minimálbérhez, az „önmagában is jelentős jövedelemnövekedést eredményezne”. Emellett új alapbér- és pótlékrendszert alakítanának ki – igaz, nem részletezték, hogy milyen elemekből állna az új rendszer.

A Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalom is fizetésemelést ígér a tanároknak, a Jobbik és a Momentum egészen a diplomások átlagbéréig emelné az iskolákban dolgozók fizetését. A Jobbiknak már a 2018-as programjában is szerepel, hogy a pályán eltöltött idő, a megszerzett tudás, a többletfeladatok vállalása, a speciális körülmények között végzett munka és a gyerekek tudásához hozzáadott érték is szempont lenne a bértáblában. Ezek közül több most is a rendszer eleme, de a hozzáadott pedagógiai érték nem – hogy ez utóbbit az éves kompetenciaméréssel vagy más teszttel mérnék-e, arra nem ad választ a párt programja. Azt írják, a konkrétumokat a szakma bevonásával dolgoznák ki.

Az Új Világ Néppárt – Pálinkás József volt MTA-elnök, az első Orbán-kormány oktatási miniszterének pártja – ennél részletesebb tervet fogalmazott meg programjában, és többet is ígér a tanároknak: ők a kezdők bérét emelnék három év alatt a nem pedagógusként dolgozó diplomások átlagfizetéséhez. A bértáblát is átalakítanák, szerintük ugyanis a fiatal, gyerekeket nevelő tanárok, tanítók kiadásai sokkal nagyobbak, mint az idősebbeké, ezért úgy szabnák át a fizetési besorolásokat, hogy egy pedagógus 35-40 éves korára már elérje a maximális fizetést.

A mostani rendszer máshogy működik: a nyugdíj előtt álló tanárok kapják a „legtöbb” pénzt, ami egyetemi diplomával, pedagógus II fokozatban bruttó 416 ezer forint, főiskolai végzettséggel bruttó 374 ezer forintos alapbért jelent. A Pálinkás József-féle párt inkább órakedvezményt, egyéb  engedményeket adna az idősebbeknek, „például idejük egy részét fordíthatják tapasztalataik átadására, kutató-fejlesztő munkára”. Máshol is belenyúlnának a rendszerbe, kidolgoznák a nehezebb feltételek között vagy az átlagosnál eredményesebben dolgozó pedagógusok „differenciált anyagi elismerésének rendszerét”.

Ki mennyit keres az új tanévben?

Nézzük a számokat: egy „gyakornok” státuszban lévő pedagógusok bruttó bére mindössze 230 ezer forint, ez nettó 150 ezer forint körüli fizetést jelent, vagyis pont annyit, amennyi egy budapesti albérletre rezsivel együtt elmegy. Azok sincsenek sokkal könnyebb helyzetben, akik már nem teljesen kezdők: hat-nyolc év tanítási gyakorlattal, mesterszakos diplomával bruttó 263 ezer forintra számíthatnak, ehhez jön hozzá a 26 ezer forintos pótlék. Ez azt jelenti, hogy kézhez 190 ezer forint körüli összeget kapnak.

Ahogy arról a hvg.hu a napokban beszámolt, a szakmán belül feszültséget okoz, hogy a szakképzésben (amely a felsőoktatással együtt az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, nem pedig a közoktatás „gazdájához”, az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozik) lehetőség van egyéni béralkura is, és egyébként is magasabbak a bérek. Ma egy szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező kőműves szakoktatóként nettó 300 ezer forintot kap, ami nagyjából egy egyetemi végzettséggel, 20 év gyakorlattal rendelkező gimnáziumi mestertanár bérével egyezik meg. Így aztán sokan döntenek úgy, hogy az általános iskolák vagy a gimnáziumok helyett a 80-100 ezer forinttal többet ígérő technikumba mennek dolgozni.

Tanárhiány: a minisztérium szerint nincs

A siralmas fizetések hozzájárultak ahhoz, hogy jelenleg 12 ezer főállású pedagógus hiányzik a közoktatásból, de a nyugdíjazások és a pályaelhagyás miatt a mostani 146 ezres létszám (ebben az óvodákban, az általános iskolákban és a középiskolákban dolgozók is benne vannak) a következő öt évben körülbelül 22 ezer fővel fog csökkeni. Ez a létszám pedig nehezen pótolható, hiszen a pedagóguspálya nem a legcsábítóbb továbbtanulási célpont.

Idén kicsivel több mint 13 ezren felvételiztek valamilyen pedagógusképzésre, közülük 7316-an jártak sikerrel - ha az idei elsőévesek mindegyike befejezi az egyetemet 3-5 év múlva, a rendszert akkor sem lehetne feltölteni. Ráadásul a pedagógusképzés problémája ennél sokkal összetettebb. A jelentkezőszámokon is van mit szépíteni, de a hallgatók közül sem mindenki szerez diplomát.

A minisztérium a tanárhiányról szóló híreket évről évre pánikkeltésnek titulálja, a Klebelsberg Központ elnöke pedig a természettudományos tárgyakat oktatók hiányát egyenesen elutasította azzal, hogy nem is kell minden iskolába kémiatanár.

Forrás: Eduline