Ömlik a pénz a magyar bankokba, a lakosság szorgalmasan adósodik el, főként a kormány támogatott lakáshiteleinek köszönhetően – eközben a bankok újabb rekordprofitot termeltek az év első felében. Megindult a féléves banki gyorsjelentési szezon, ez alapján is úgy tűnik, hogy a második negyedben a gazdaság jelentős része túljutott a válságon, a bankok pedig kiemelkedően jó első félévet zártak. Az első banki gyorsjelentések is megerősítik azt, hogy a magyar gazdaság magához tért – ha nem törik meg a trend a bankrendszer megdöntheti a 2019-es rekordévét.

A gazdaság újraindulása a vártnál gyorsabban ment végbe

– mondta Bencsik László az OTP vezérigazgató-helyettese, a bank eredményeit ismertető csütörtöki sajtótájékoztatón.  Az OTP csoport az idei második negyedévben 121,8 milliárd forint konszolidált adózás utáni eredményt könyvelt el, ami 31 százalékkal magasabb az előző negyedévinél, és 55 százalékkal az egy évvel korábbinál.

Így bank az első félévi konszolidált adózott eredménye a 246,3 milliárd forint volt, ami az előző év hasonló időszakát több mint kétszeresen meghaladja, 116 százalékos növekedés éves összevetésben. Az OTP vezérigazgató-helyettese elmondta: a jelzáloghitel-kereslet 63 százalékkal nőtt, részben a csok hatására. A személyi hitelek növekedése gyorsuló trendet mutat, míg a vállalati hitelezés 18 százalékkal nőtt. A lakossági hiteleknél a kormány csok-ja, a vállalati hitelezésben az MNB NHP Hajrá programja növelte az állományt. A menedzsment várakozási szerint az első féléves adatok ismertében jó éve lehet az OTP-nek, igaz ebbe még belezavarhat a koronavírus-válság negyedik hulláma. Ha lesz is negyedik hullám, akkor sem számítanak akkora makrogazdasági hatásokra, mint a korábbi hullámok idején.

Az Erste Bank már szerdán közölte idei első féléves eredményeit, amelyekből az látszik, hogy ez a pénzintézet is igen sikeres időszakot tudhat maga mögött. Az idei első félévet 31,8 milliárd forint adózás utáni nyereséggel zárta ugyanis a bank: ez mintegy 6 milliárd forinttal több a két évvel korábbinál. Az eredménynövekedés oka részben az, hogy a működési bevételek 24,1 százalékkal lettek magasabbak a tavalyi első félévhez képest, miközben a költségek ettől jóval kisebb ütemben, csupán 5,1 százalékkal emelkedtek. Az idén ráadásul - ellentétben a tavalyi évvel - nem képeztek kockázati költséget sem – ismertette a részleteket Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója. Az Erste működési eredménye így 45,5 százalékkal 49,5 milliárd forintra emelkedett.

 A költség/bevétel arány is nagyot javult éves összevetésben: június végére 44,8 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 52,9 százalékról, amivel a leghatékonyabban működő bankok közé sorolhatja magát az Erste. A hitelezés bővülése lassult tavalyhoz képest, és míg a lakossági fronton tavaly még a babaváró kölcsön húzta fel a területet, addig az idén a jelzáloghitelek. Az újra felpörgött lakáspiac dinamikáját követi a lakáshitelek felfutása is, az Ersténél is, így tavalyhoz képest harmadával több jelzáloghitelt folyósítottak az idei első félévben. A fogyasztási kedv visszatérését jelzi, hogy a személyi kölcsönöknél is volt egy kisebb, 4 százalékos növekedés. A babaváró hitelből viszont 26 százalékkal kevesebbet folyósítottak.

A teljes lakossági hitelállomány egyébként 18 százalékkal nőtt a tavalyi első félévhez képest.

Eközben a magyarországi Erste-csoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon – befektetés és betét – 19 százalékkal 3965 milliárd forintra nőtt június végére, ezen belül a befektetések aránya 58 százalék volt. Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy továbbra is erős a lakossági megtakarítási kedv, a kamatkörnyezet pedig egyre nagyobb arányban az értékpapír-befektetések felé tereli az ügyfeleket. Az értékpapír-megtakarítások szerkezete azonban tavalyhoz képest is módosult, egyre nagyobb arányt képviselnek az új befektetésekben a kockázatosabbnak mondható értékpapír-osztályok.

 Hiába azonban magas banki profitok, azokat továbbra sem kapják meg a tulajdonosok, részvényesek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) épp tegnap hosszabbította meg a profitkifizetési tilalmat – egészen az év végéig. Az osztalékfizetést 2020 márciusában tiltotta meg az MNB, majd ezt többször is meghosszabbította. A jegybank közleménye szerint az osztalékfizetési korlát további fenntartásának alapvető oka, hogy a banki törlesztési moratórium idén szeptember végéig meghosszabbodott, további menetrendje pedig jelenleg még bizonytalan. A moratórium ugyanis a bankok és a bankrendszer kockázatát növeli – hisz elfedi a csődbe ment adósok hiteleit. A bankok ugyanakkor eddig is képeztek tartalékokat a bedőlő hiteleikre, ráadásul az adósok jövedelmi adataiból nagyon jó közelítéssel látják, mekkora arányban dőlhetnek be a moratóriumos hitelek.  

A kamatemelés tovább növelheti a banki profitokat

A jegybank az elmúlt hónapokban az infláció miatt gyors kamatemelésbe kezdett, ennek következtében a hitelkamatok is drágulni kezdtek. Ugyanez a tendencia nem vagy jóval lassabban érvényesül a betéti oldalon - vagyis a bankok kamatrése, így a haszna növekedni fog. Az első féléves adatok alapján látható, hogy a magas profit a növekvő kamat és jutalékbevételeknek köszönhető, illetve annak, hogy a másik oldalon a költségek lassabban emelkedtek.    

Forrás: Népszava