Évente 18 Puskás stadionnyi lyukat ütne a költségvetésen az, ha senkinek nem kellene személyi jövedelemadót fizetnie, ahogy azt az Állami Számvevőszék elnöke javasolta. Annyi tartalék nincs a magyar munkaerőpiacban, hogy egy ilyen lépéssel igazán sok új munkahelyet teremtsenek, cserébe egész biztosan még tovább velünk maradna a világrekorder áfa. De kampánycélra remek lépés volna. A HVG cikke.

El kellene törölni a személyi jövedelemadót – ezzel az ötlettel lepett meg mindenkit az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László a Magyar Nemzetnek adott interjújában azzal indokolta ezt: „az ember annyira értékes, hogy egyáltalán nem kellene adóztatni, azaz büntetni azért, mert dolgozik”.

A levezetés rögtön ott megbicsaklik, hogy ha el is törölnék az szja-t, attól még ugyanúgy kellene adót fizetni a munka után. Nem is keveset: ugyan azzal, hogy a szakképzési hozzájárulást eltörlik, hamarosan már elmondhatjuk, hogy 2009 óta 10 százalékponttal csökkent a munka után beszedett közterhek aránya, az Eurostat számítása szerint ez még így is 43,6 százalék, ami a harmadik legmagasabb arány az egész EU-ban, igaz, ebben a családosoknak adott kedvezmények nincsenek benne. Ha ebből hirtelen megszabadulnánk az szja 15 százalékpontjából, akkor egy csapásra a harmadik legkisebb, munka után járó adó- és járulékteher lenne az itteni.

Most ugyanis a jövedelem után

- a dolgozó befizet 15 százalék személyi jövedelemadót,

-  18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot,

- a munkaadó pedig 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót,

- valamint most még 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást.

De mekkora összegről van szó pontosan?

2021 első félévéről a Pénzügyminisztérium nemrég adta ki az adatokat: személyi jövedelemadóból idén január és június között 1371 milliárd forint bevétele lett az államnak, és úgy számolnak, hogy 2021 egészében 2717 milliárd forint érkezik be az államkasszába szja-ból. Ez azt is jelenti, hogy a személyi jövedelemadó a harmadik legfontosabb bevételi forrása az államnak, ennél több csak az általános forgalmi adóból, a társadalombiztosítási járulékból érkezhet (éves szinten 5035, 2797 milliárd az idei előirányzat), ehhez hasonló tétel a szociális hozzájárulási adó, amelyből 2321 milliárd forintot várnak.

Mivel a központi költségvetés összes bevétele eközben az első félévre 7963 milliárd forint volt, az éves terv pedig 15 430 milliárd, nagyon nem is kell magyarázni, hogy miért lenne nagyon kemény munka valahonnan pótolni az évente nagyjából 18 Puskás Stadion nettó árát jelentő szja-bevételt.

A válság alatt elnézőbb lett az EU és a nemzetközi befektetői környezet is azzal szemben, ha egy országban elszállt a költségvetési hiány akár ennyivel is. Ezért is ígérhette meg a miniszterelnök azt, hogy ha meglesz az 5,5 százalékos GDP-növekedés idén, akkor jövőre a gyereket nevelők az átlagjövedelem szintjéig visszakaphatják a 2021-ben befizetett szja-jukat, de minden egyes évre egy ilyen bevételkiesést vállalni, még a válságos időn túl is, azért meredek ötlet volna. Azt sem igazán lehetne mondani minderre, hogy a teljes szja-mentesség segítene annyi új munkahelyet teremteni, hogy ez visszahozza a kiesett bevételt: a válság előtt, 2020 februárjában 3,5 százalékos volt a munkanélküliség, és most is csak 4 százalékos, miközben a 3 százalék már gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot jelent, vagyis van tartalék még a magyar munkaerőpiacban, de nem annyira sok.

Régi ígéret az egy számjegyű szja is, mégis csak a két számjegyű csökkentéséig jutottak

Azt még a második Orbán-kormány megígérte, nem sokkal a 2010-es hatalomra kerülése után, hogy célként tűzi ki maga elé az egy számjegyű személyi jövedelemadót. Ez egy nagyon népszerű ígéret lehet, de elnézve azt, hogy az szja mekkora részét jelenti az állam bevételeinek, rögtön egyértelmű, hogy a 2009-es 18 százalékról (ami akkor az alsó kulcs volt) miért csak 15 százalékig vitték le mostanra. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor már 2013-ban azt magyarázta, csak hosszabb távon elképzelhető a 9 százalékos szja-kulcs is, de ahhoz még erősödnie kell az országnak, és a kormány azóta is ugyanezzel a kommunikációval próbál kifarolni a jó tíz éve tett ígéretéből.

A kormány látványos célja így is az, hogy évről évre fokozatosan csökkentse a munkát terhelő adókat. Ez 2016-ig az szja csökkentését is jelentette, azóta a szociális hozzájárulási adó csökkentése jelentette a megoldást, jövőre pedig már teljesen kivezetik a szakképzési hozzájárulást. Ez utóbbi tételek nem a dolgozót, hanem a cégeket terhelik.

Természetesen ennek ára van: az állam összes bevétele közül a legnagyobb tétel a világrekorder, 27 százalékos általános forgalmi adó.

Az, hogy egy évre több mint 5 ezer milliárd forintot várnak az áfából, azt jelenti, hogy a központi költségvetés bevételeinek harmadát ez a tétel adja. Az is világos, hogy az áfafizetés elől senki nem menekül, aki vásárol, de mivel az emberek fizetik ezt az adót, nem a cégek, a vállalkozások ide csábítására megfelelő stratégia, ha a munkát terhelő adók csökkentését az áfa magasan tartásával kompenzálják.

A személyi jövedelemadót pedig néhány csoport esetében csökkentheti, vagy akár teljesen el is engedheti a kormány. Ilyen a négy gyereket nevelő anyák adómentessége, vagy épp a 25 éven aluliak 2022-re ígért szja-mentessége. Ezeknél közös pont az, hogy rendkívül látványos kezdvezmény a személyi jövedelemadó elengedése, ellenben ahhoz elég kicsi csoportokról van szó, hogy a költségvetés számára ne okozzon nagy problémát egy ilyen akció – a négygyerekes anyák adókedvezménye nagyjából 45 ezer, a fiataloké pedig mintegy 280 ezer embert érint a 4,6 millió foglalkoztatott közül, a két tétel együttvéve nem kerül 200 milliárd forintnál többe.

Miközben az ellenzék miniszterelnök-aspiránsai közül Karácsony Gergely beszélt arról, hogy a gazdagok adóterheinek növelésével találná meg a fedezetet a szegényebbek munkáira rakódó adóteher csökkentésére, az OECD két hete kiadott jelentése is kitért arra, hogy a magyar adórendszerben további reformokra volna szükség. A jelentés írói azt javasolják, amúgy nagy egyetértésben a magyar kormánnyal, hogy a munkát terhelő adókat csökkentsék még tovább. Ami azonban ezen túl van, abban már nem ért egyet velük a kormány: az OECD szerint a világrekorder 27 százalékos forgalmi adó helyett egy alacsonyabb áfakulcsot kellene bevezetni, a bevételkiesést pedig úgy pótolni, hogy kevesebb termékkörre adjanak kedvezményt az általános áfakulcs alól.

Forrás: HVG