Péntek este Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke volt az Egyenes Beszéd vendége az ATV-n, ahol a pedagógusképzés átalakításáról és egy lehetséges tanévkezdő pedagógussztrájkról beszélt. A Mérce cikke.

A Köznevelés-stratégiai Kerekasztal múlt heti ülésén ismertetett rövid tájékoztatóból derült ki, hogy a kormány terveiben szerepel a pedagógusképzés átalakítása. Ennek lényeges pontja többek közt az, hogy a képzés tartalmát a Nemzeti Alaptantervhez (NAT) igazítanák, az azon  túlmutató  tartalmak és kimeneteli követelmények csak akkor maradhatnak, ha azok „pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen” és „a felesleges, köznevelési tartalmakat nem érintő, azaz a köznevelési célból nem indokolt részeket törölni kell”. Emellett az is elhangzott, hogy csak középszintű érettségire való felkészítésére képeznék ki a pedagógusokat. Az emelt szintű érettségire való felkészítéshez plusz egy éves, nem nappali rendszerű képzésben kellene részt venni.

A kerekasztalon részt vevő Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerdán úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy a képzés ilyen módon történő könnyítése a minőség rovására mehet. A szakszervezet alelnöke, Totyik Tamás szerint a képzés NAT-hoz való kötése is jelentősen leszűkítené, hogy milyen ismereteket tanítanának a pedagógusok a diákoknak.

Szabó Zsuzsa is úgy véli, hogy mindenképpen szükséges, hogy az alaptanterven túl egyebet is tanítsanak a pedagógusképzésen, mert például a hátrányos helyzetű gyerekekre vonatkozó speciális képzések ebben nincsenek benne, így nem világos, hogy azokat vajon milyen mélységben lesz módjuk tanulni a főiskolai egyetemi hallgatóknak. Emellett Szabó a képzés tartalmának a középszintű érettségihez kötésére reflektálva kiemelte,  hogy

nagyon fontos, hogy egy tanárnak sokkal több tudása legyen, mint a diákoknak. „Ha csak annyit tud, amennyit meg kell tanítania, az már régen rossz” – jelentette ki az ATV műsorában.

A kerekasztalon ismertetett változtatások közt szerepeltek azonban üdvözlendő irányok is: ilyen az, hogy egységesen 5 éves lesz a képzés, ahogy az is, hogy nem csak az utolsó évben lesz gyakorlási lehetősége a hallgatóknak, hanem az összes évben folyamatosan, és nem csak gyakorlóiskolában lesz módjuk megismerni egy oktatási intézmény belső életét, hanem akár hátrányos helyzetű településen is.

„Ez nagyon fontos, mert azért veszítünk el nagyon sok fiatal kollégát, mert kikerülve az iskolákba egyszerűen meghökkennek. Nem gondolták volna, hogy ilyen nehéz kint a terepen a mindennapi munka” – mondja Szabó.

Mindemellett azonban mindenféle változtatás nélkül is fenntarthatatlan a helyzet az oktatásban. Szabó szerint Európában a magyar pedagógusok bére a legalacsonyabbak közé tartozik amellett, hogy a munkaterhelésük az egyik legmagasabb. Példaként a román pedagógusokat hozza fel, akiknek az átlagkeresete magasabb a magyarokénál, miközben ők csak 18 órát töltenek tanteremben, nálunk meg akár rendszeresen 26-ot.

A pályakezdő pedagógusok bére sok esetben még a pótlékokkal együtt se éri el a garantált bérminimum szintjét: bruttó 230 ezer forintot keresnek pótlékkal, ez 150 ezer forint nettóban. Eközben más ágazatokban egy pályakezdő átlagkeresete 340 ezer forint.

Különösen méltánytalan az, hogy idén egy egyhetes nyári táboroztatásért az Erzsébet-táborokban egy pedagógus 25 ezer forintnyi CBA utalványt kap, rendes fizetést egyáltalán nem. Ez azért is problémás, mert több olyan megye van, ahol nincs is CBA, tehát utazni kell megyéken keresztül, hogy el tudják költeni az utalványt.

Nem csoda, hogy így nagyon nem vonzó a pálya a fiatalok számára. Szabó hangsúlyozta, hogy sokkal több pedagógus  megy évente nyugdíjba, mint ahányan a pályán töltött két évet követően leteszik a minősítő vizsgát. Utóbbiak 2000-2200-an vannak, míg a nyugdíjba vonulók a következő években akár hatezren is lehetnek. A legnagyobb problémát a természettudományos tárgyakat oktató pedagógusok jelentik, akiket szinte „vadászni kell” Szabó szerint, mivel a versenyszféra elszívja őket. Ez nem meglepő, hiszen egy természettudományos diplomával a tanári bérnek akár az ötszörösét is meg lehet keresni kevesebb munkával és felelősséggel. Azonban ha nem lesznek matek, biológia, fizika és kémia tanárok, az az egész magyar gazdaságra és társadalomra ki fog hatni: nem lesznek orvosok, mérnökök, kutatók.

A nyugdíjas pedagógusok száma rohamosan emelkedik, az oktatásban 50 év feletti az átlag életkor. Szabó szerint hamarosan nem lesz pedagógus, aki tanítani fog.

„Most van az, hogy elég. Teljesen elkeseredettek a kollégáink, és azt érzik, hogy most van az a pillanat, hogy nagyon elegük van, és mélyen megalázottnak érzik magukat” – mondja Szabó.

Ezért a PSZ felmérést készít a tanárok között arról, hogy mire lennének hajlandóak a béremelésért, a munkaterhek csökkentéséért, az óraszám-csökkentésért és a pályakezdők pályán tartásáért. A kérdőív elérhető a szakszervezet Facebook-oldalán, augusztus első hetéig várják a válaszokat, amiket aztán a PSZ országos vezetősége értékeli majd ki. A válaszok alapján tudják majd eldönteni, hogy a tanártársadalom támogatna-e egy tanévkezdő sztrájkot. „Előkészítettünk mindent a sztrájkhoz, de nem rajtunk múlik, hanem a kollégákon. Elérkezett-e az a pillanat, hogy azt mondják, hogy eddig és ne tovább?” – teszi fel a kérdést Szabó.

Nagyon a végét járja a pedagógustársadalom, már csak egy szikra kell

– zárta a szakszervezeti vezető az interjút.

Forrás: Mérce