Formálisan ugyan inflációkövető a nyugdíjrendszer, egy friss számítás szerint az idősek jelentős többsége fokozatosan elszegényedett, viszont egy kisebb réteg jól járt a 2011-es törvénnyel – írja a Népszava.
– Az átlag alatti ellátásban részesülő idősek nagyjából kétharmada vesztese az elmúlt tíz évnek – mondta lapunknak Stikel János, a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége elnöke, aki szervezetével a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait felhasználó szakmai anyagban mutatta be, hogy 2011 óta hogyan alakult a nyugdíjasok és járandóságuk helyzete. Ugyanis pont tíz éve született meg a jelenleg is érvényben lévő törvény az inflációkövető nyugdíjemelésről. A döntéshozók a nyugdíjasok életszínvonalának megőrzésével indokolták a nyugdíjrendszer teljes átalakítását, ám az elmúlt évtized bebizonyította, a nyugdíjemelés ezen módja a legjobb esetben is csak befagyasztotta a 2010-es szintet, az átlag alatti járandóságot kapó szépkorúak nyugdíjainak értékét pedig nem őrzi meg. – Noha a kormány folyamatosan azt állítja, hogy a nyugdíjak reálértéke változatlan maradt, a számok azt bizonyítják, csak az átlagnyugdíj feletti ellátást kapók járnak jobban a mostani rendszerrel, a nagy többség viszont nem – mondta lapunknak Stikel János.
– Évek óta jeleztük a döntéshozóknak, még Orbán Viktor miniszterelnöknek is több levélben leírtuk, rossz a jelenlegi rendszer, de érdemben senki sem reagált a felvetéseinkre. A szakmai anyagból kiderült, 2019-ig 20 százalékos infláció mellett 30,1 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, köszönhetően a 2013-16. közötti időszaknak, amikor a negatív vagy alig nulla feletti inflációt meghaladóan nőtt az idősek járandósága, vagyis elvileg igaza lenne a kormánynak. Csakhogy a számok megmutatják, hogy az infláció másfélszeresét jelentő növekedés igazi nyertesei az átlag feletti ellátásban részesülők, s minél kevesebbet kap valaki az átlagnyugdíjnál, annál nagyobb a vesztesége. Vagyis az elmúlt tíz esztendőben jelentősen kinyílt az olló: éppen a legrászorultabbakat érintette legrosszabbul az inflációkövető nyugdíjrendszer bevezetése.
– Ők szép folyamatosan elszegényedtek
– jegyezte meg Stikel János. – A járandóságuk reálértéken egyfolytában csökkent, a vásárlóerejük romlott. Az inflációba ugyanis rengeteg olyan dolgot beleszámolnak, ami nem érinti az időseket, az élelmiszerek, a gyógyszerek ára viszont bőven inflációt meghaladóan emelkedett. – A számok bizonyítják, hogy a mostani, százalékos egyenemelés elfedi a nyugdíjrendszer ellentmondásait, a nyugdíjak tagozódását. S ezen nem változtatnak azok az egyéb, nyugdíjasokat érintő juttatásokat, mint például a két alkalommal kifizetett nyugdíjprémium, amelyek megítélésem szerint érdemben nem befolyásolták az átlag alatti nyugdíjjal rendelkezők életszínvonalát, csak éves szinten egy-két hétre kicsit „gazdagabbá tették” őket. Cseppet sem mellékesen, a nyugdíjprémium is az átlag alatti nyugdíjak esetében volt a legalacsonyabb.
Éppen ezért szerintünk az inflációs számítást meghagyva, az átlagnyugdíjra kiszámolt forintosított összeggel kellene mindenkinek emelni a nyugdíját, mert így meg lehetne akadályozni, de legalábbis le lehetne lassítani az átlag alatti nyugdíjak folyamatos reálérték-vesztését, s az érintettek teljes elszegényedését – folytatta Stikel János. A somogyi szépkorúak vezetője kijelentette, mivel szövetségük kétpilléres rendszerben gondolkodik, ehhez jönne hozzá még az éves béremeléshez valamilyen szinten igazított, százalékos emelés, s utóbbi biztosíthatná a szolgálati időből, a befizetett járulékokból és a munkakört tükröző felelősségből fakadó differenciálódást.
A tények szomorú dolgok
Az átlagos nyugdíj most 148 450 forint és tavaly majdnem 1,4 millióan kaptak ennél, pontosabban 149 ezer forintnál kisebb ellátást a KSH és a Magyar Államkincstár adatai alapján. Ezt a számot ráadásul annak a nagyjából 36 ezer embernek a havi ellátása emeli meg, aki 350 ezer forintnál magasabb nyugdíjat kap, miközben a majdnem kétmillió ellátott túlnyomó többsége nem vagy alig tud megélni. Nem véletlen, hogy szakértők reálisabbnak tartják a medián összeget a nyugdíjasok helyzetének leírására. 2020-ban 127 ezer forint volt az a pénz, idén pedig 132 780 forint, aminél ugyanannyian kaptak kevesebbet, mint ahányan többet.
A Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége számításait konkrét esetekre lefordítva: a 2011-es 96 488 forintos átlagnyugdíj 2020-ra 127 666 forintra nőtt, a változás tehát 31 178 forint. Ennél jobban jártak, akiknek az átlagnál magasabb nyugdíjat folyósítottak tíz éve, hiszen az akkori 110 ezres nyugdíj 31 350 forinttal, a 120 ezres 34 200-zal, a 130 ezres 37 070-nel nőtt. Ezzel szemben, aki 90 ezerről indult, annak csak 25 650-nel, a 80 ezres 22 800-zal, a 70 ezres 20 950-nel, míg a 60 ezres járandóságról startoló mindössze 17 100 forinttal kapott magasabb nyugdíjat az évtized végére. Vagyis míg szerencsésebb, 130 ezres indulónyugdíjjal rendelkező társaik közel 19 százalékkal nagyobb összeghez jutottak az átlagnyugdíjnál, addig a 60 ezres indulónyugdíj 46 százalékkal kevesebbel emelkedett, mint az átlagnyugdíj. Nem beszélve azokról, akiknek például 200 ezres nyugdíjról indulva 57 439 ezerrel nőtt a járandóságuk, ami több mint háromszorosa egy 60 ezresnek.
– És ennél még nagyobb különbségek is akadnak bőséggel – tette hozzá Stikel János –, hiszen például Somogyban a nyugdíjasok ötödének még ma sem éri el a nyugdíja a 90 ezer forintot, sőt, a megye szépkorúinak cirka 60 százaléka 90-100 ezer közötti ellátásban részesül. Egy korábbi közvélemény-kutatás szerint egyébként mindössze a nyugdíjasok 6 százaléka gondolja úgy, hogy normálisan meg lehet élni 150 ezer forintnál kisebb havi ellátásból. G. E., V. A.
Forrás: Népszava
