A magyar lakosság pénzügyi vagyona dinamikusan nőtt, a globális pénzügyi vagyon rekordszintet ért el a világjárvány alatt.

Továbbra is dinamikusan, a globális átlagnál lényegesen gyorsabban nő a magyar lakosság pénzügyi vagyona, összhangban a kelet-európai trendekkel, köszönhetően annak, hogy a COVID-19 válságra az emberek megtakarítani képes része az egész világon óvatosan reagált, derül ki a Boston Consulting Group (BCG) most megjelent tanulmányából.

A magyar lakosság pénzügyi vagyona változatlan árfolyamon számolva tavaly 10 százalékkal nőtt 2019-hez képest, gyorsabban mint az elmúlt öt év 9 százalékos átlaga és mint Nyugat-Európaban (4 százalék).

A legalacsonyabb vagyoni szegmensbe tartozók, akiknek a pénzügyi vagyona nem haladja meg a 71 millió forintot, továbbra is a teljes magyarországi pénzügyi vagyon közel felével rendelkeznek. Ez az arány nemcsak magasabb a kelet-európai vagy globális arányoknál, de azok 2 százalékpontos 2020-as év/év zsugorodásával szemben a COVID válság alatt is szinten maradt.

A lakosság pénzügyi vagyonának összetétele Magyarországon több szempontból is érdekes képet mutat. Egyrészt alapvetően fejlett piaci jellemzői vannak – például a betétek aránya a globális átlaggal van egy szinten és jelentősen alacsonyabb a kelet-európai átlagnál, valamint a részvénytípusú befektetések aránya is a globális szinten mozog.

Ugyanakkor, a kifejezetten hosszú lejáratú megtakarítások, mint az életbiztosítások vagy nyugdíjcélú megtakarítások aránya messze elmarad a nemzetközi átlagtól.

Sajátos magyarországi jelenség az (állam)kötvények kiugróan magas aránya, ami már hosszú ideje megfigyelhető, és ami a premium állampapírok megjelenésével új lendületet kapott. A BCG az állampapirok arányának további növekedésére számít.

Forrás: napi.hu